Zöldágazás, virágozás, királynézás, hesspávázás
Barabás László néprajzkutató
Fotó: Haáz Vince
Karácsony és húsvét után a keresztény világ harmadik legfontosabb ünnepe pünkösd, közismerten annak emlékére, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek alászállt az első tanítványokra. Időpontja „vándorló”, mindig a húsvétot követő ötvenedik napra esik, ami nem lehet hamarabb május 10-nél, sem később június 13-nál. A parajdi születésű (1947), Marosvásárhelyen élő Barabás László néprajzkutatót, főiskolai tanárt kérdeztük arról, Székelyföldön milyen szokások kapcsolódnak hozzá.
Kocsis Károly
2023. május 28., 09:322023. május 28., 09:32
– Karácsonyhoz és húsvéthoz képest pünkösdhöz kevesebb egyházi eredetű népszokás kapcsolódik, viszont késő tavaszi, nyár eleji ünnepként magához vonzotta a tavaszköszöntő rítusokat, szokásokat, játékokat – mondja Barabás László. –
A tavaszi zöldág a természet megújulásának, az élet, az egészség, a termékenység ősi, egyetemes szimbóluma. Tavaszi népszokásaink legtöbbjében (virágvasárnap, húsvétkor, május elsején, pünkösdkor, úrnapján) mindmáig élünk a kizöldült vagy örökzöld ágak és virágok többféle jelképes funkcióival.
A pünkösdi zöldágazás, virágozás szokásának Székelyföldön többféle változata létezett. A múlt század közepén a Marosvásárhely közeli (székely-mezőségi) Csittszentiván és Bergenye református, illetve Szabéd unitárius templomának belső terét zöldággal díszítették. Utána
Csittszentivánon a frissen konfirmált legények feladata a templom ajtajának, portikuszának és a papilak kapujának felvirágozása. Az erdőről hozott sugár gyertyánfát boltívszerűen meghajtják, azokra kerülnek a virágok. A bolthajtás tetejére árvalányhajból szép csokrokat tesznek díszítés gyanánt. Egy-két évnyi kimaradás után az elmúlt évtizedben is minden pünkösdkor zöldágas, virágos templomkapu várta a csittszentiváni híveket.
– Csak a templomokhoz került zöldág?
– Régi keletű és Székelyföldön sokáig általános szokás lehetett, hogy a közösség jeles tagjai, de még az egyszerű családok kapujára is tettek a májusfához hasonló zöldágat. Ezzel a gesztussal egyes – főként katolikus – vidékeken május elsején, máshol – többnyire protestánsok lakta falvakban – pünkösdkor éltek.
Virágozás Csittszentivánon (1999)
Fotó: Barabás László archívuma
– A pünkösdi virágozás eme jelképrendszerével, szimbolikus nyelvezetével egész Székelyföldön találkozhatunk?
– Azt mondhatnám, hogy inkább Marosszéken a Székely-Mezőség és az Udvarhelyszékkel határos „Székely–Partium”, a Vécke-patak völgyének falvaiban, a szászok szomszédságában. Itt
Erre több példát lehetne felsorolni, itt a mezőpanitival hozakodom elő. A nagyobb lányok kapuját pünkösdkor a földtől a kapu tetejéig érő, rózsával dúsan megrakott zöldágbolthajtás díszíti napjainkban is. Minden évben húsz–huszonöt hajadont ér ilyen megtiszteltetés. A serdülőlányoknak nem jár bolthajtás, de a frissen konfirmáltak már kaphatnak virágkoszorút, -koronát, -csokrot. Ezt a tornácajtó, újabban a bejárati kapu fölé teszik a legények éjszaka, néha szív alakúra formálják.
Alsósófalvi hesspávázó menet (2011)
Fotó: Barabás László archívuma
Ugyanez a szokás él Mezőkölpényben, Szabédon, de az elmúlt száz évben a Székely-Mezőség legtöbb falujában, továbbá a Vécke-patak völgyében (Székelyszálláson, Magyarzsákodon, Véckén) is gyakorolták.
– Ismerünk-e olyan, pünkösdhöz köthető szokást, amely mára sehol sem maradt fenn?
– A pünkösd egyik szimbóluma a Szentlelket megjelenítő galamb, és
Máshol kürtökkel, harsonákkal idézték fel azt a szélzúgást, amelynek idején a Szentlélek alászállt az apostolokra – ilyen népi kegyességi szokásokat is gyakoroltak Székelyföldön, amelyek mára megszűntek. Továbbá egy olyan titokzatos „lény” is szerepel a pünkösdi rítusénekekben, amely szintén pünkösdi szimbólumhoz, nevezetesen a piros színhez kapcsolódik:
Rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján,
Hajnalban születtem.
Ezt egyébként Háromszéken, a Sóvidéken és a magyar nyelvterület más vidékein is ismerték.
Mezőpaniti „boltíves” kapu (2013)
Fotó: Barabás László archívuma
– A legismertebb pünkösdi szokáskörünk a királyozáshoz, királynézáshoz kapcsolódik. Ez hová, meddig vezethető vissza?
– Az európai népek szokásaiban a legrégibbnek és legismertebbnek valóban a pünkösdi királyság tűnik, sokfelé a középkor óta választanak pünkösdi királyt. A magyar pünkösdi királyt ügyességi játékok, főleg lóverseny, bikahajszolás során választották a legények közül. Erdélyben is sokfelé élt ez a szokás, Székelyföldön különösen a szászok szomszédságában, továbbá háromszéki, gyergyói, Maros menti példákat lehetne említeni.
Első említése is a Székelységből, Csíkból származik. A pünkösdi király- és királynéjárás szokáskörének eredetére nézve sokféle magyarázat született. Az egyik a tavaszi termékenységünnepekkel hozza kapcsolatba, amelyek a kereszténység felvétele után átalakultak, keresztény tartalommal telítődtek, tehát ez a szokás is tulajdonképpen az úgynevezett pogány korban gyökerezik.
Hogy már századok óta létezik, azt főként az írott formában ránk maradt tiltásokból tudjuk, hiszen az egyház nem nézte jó szemmel a gyakorlását, így például a „királynéasszony-ültetést”, mint ahogy a zöld ágaknak a templomokba való bevitelét sem.
A másik magyarázat szerint már Árpád népének honfoglalása idején tartottak olyan ügyességi, „hősválasztó” legényjátékokat, amelyek a pünkösdi királyozásban éltek tovább. A Székelységben való elterjedésében nem zárhatók ki a kulturális kölcsönhatások sem az erdélyi szászok vonatkozásában. Helyileg is többféle eredetmagyarázat kapcsolódik a szokásegyütteshez, a Sóvidéken például a székely sójoghoz vagy a székely határőrség felállításához kötik.
– Hogy kerül ide a sójog?
– A sóvidékiek Mária Terézia királynőhöz fordultak az őket illető só elosztásával kapcsolatos panaszukkal. Úgy mesélték nekem az idős parajdiak és sófalviak, hogy állítólag a panasz kivizsgálására küldött kamarás fogadására szervezték meg az első királynézást. A siklódiak is azt mondják, mindenképpen
ezért ahhoz az időszakhoz köthető, amikor Mária Terézia erőszakkal megszervezte a székely határőrséget. Ezek a vélekedések nyilván utólagos „eredetmondák”. Azt viszont háromszéki, csíki, gyergyói, udvarhelyszéki, marosszéki példákból tudjuk, hogy a királynézás szokása az egész Székelyföldön általános lehetett. Csíkkozmáson már 1692-ben egyházközségi határozat tiltotta „a királynéasszony-ültetést”.
Pünkösdi király és királyné Székelyszenterzsébeten (2014)
Fotó: Barabás László archívuma
– Ez a szokás is folyamatos alakuláson ment, megy keresztül…
– Az utóbbi fél évszázadban végzett gyűjtésekből az derül ki, hogy pünkösdi király- és királynéjárás szokása a gyerekek körében él tovább. Példának itt is a Sóvidéket tudom felhozni.
Azért hesspávázásnak, mert a menet éneke úgy kezdődik: Hess, páva, hess, páva, királyné pávája… Ilyen alkalmakkor olyan párválasztó dalokat énekelnek, amelyeket kiváló népzenészek, zenetudósok is gyűjtöttek székelyföldi falvakban, mint például Vikár Béla vagy Kodály Zoltán, illetve Kriza Jánosnak a Vadrózsák című gyűjteményében is fellelhetők. Ezek a pünkösdi hesspávázás énekfüzérévé váltak, és rávilágítanak a szokás egykori párválasztó funkciójára. Ez a típusú dramatikus szokásjáték régebbi adatok szerint Szovátán és Felsősófalván is élt, Gyergyóalfaluban, Gyergyócsomafalván és Gyergyószárhegyen pedig kicsikirálynézás vagy királynéültetés néven ismerték, vagy egyszerűen lakodalomnak titulálták.
– Tehát ez a szokás sem csak a Sóvidékre jellemző?
– Mind a királyválasztás, mind a királynézás szokása sokkal szélesebb hatókörű lehetett. Harmath Lujza 19. század végi leírásából tudjuk, hogy a Nyárád menti falvakban a gyerekek köréből választottak pünkösdi királyt, aki „tisztségét” három napig viselte. Gyergyószárhegyen az 1940-es évek végéig élt az a szokás, hogy Csíksomlyóról hazafele tartó búcsúmenet fiataljai közül választottak pünkösdi királyt és királynét, a faluban pedig a gyermekek kicsikirálynéztak. 1990 pünkösdjén a király- és királynéválasztást felelevenítették, és azóta minden évben megtartják.
Parajdi hesspávázók (2014)
Fotó: Barabás László archívuma
Gyergyóalfaluban is a kicsikirálynéznak, amint azt személyes részvétellel többször dokumentálhattam. Olyan újításról is beszámolhatok, amivel a székelyszenterzsébetiek büszkélkedhetnek: itt 2008-ban a lelkész házaspár, Kincses Kálmán és Kincses Olga újjáélesztette a királyválasztás szokását: az ügyességi próbák nyertese a pünkösdi király, aki pünkösdi királynét választhat magának. A siklódi királynézás mintájára ezt az énekes szokást is meghonosították. Hangsúlyozni szeretném, hogy több olyan pünkösdi népszokás él még ma is Székelyföldön, amelyek például az Alföldön vagy a Dunántúlon megszűntek.
– Mondhatjuk azt, hogy az utóbbi években a népszokások reneszánszát éljük Székelyföldön?
– A népszokások életében korábban is váltakoztak a bőséges időszakok és a szűk esztendők, visszaesések, például az első világháborút követően vagy a kommunizmus idején. Az ezredforduló tájékán egyrészt hagyományos népszokások elhagyása, megszűnése jellemző, másrészt a felújításuk, egyfajta reneszánszuk. Úgy érzékelem, most ismét egy feléledési szakaszban vagyunk. Örvendetesnek tartom, hogy ebben a hagyományokat megélő, ápoló népi közösségek mellett értelmiségiek, papok, tanárok, iskolák, intézmények is átadó szerepet, feladatot vállalnak, és nemcsak a pünkösdi szokások vonatkozásában. Sőt a szokáskutatásnak és ismeretterjesztésnek is lehet hasonló szerepe.
Régóta figyelem magam is a szokások alakulását szűkebb és tágabb néprajzi tájainkon. Tapasztalataimat mind szakfolyóiratokban, újságokban, könyvekben, mind előadások keretében rendszeresen megosztom, mint tettem ezt legutóbb a marosvásárhelyi Folkfórum fesztiválon fotók, kisfilmek segítségével, illetve a Román Televízió marosvásárhelyi stúdiójában, a Fogadóóra című műsorban is hosszasan beszélgettünk erről; ezek a Youtubon bármikor utólag is megtekinthetők, meghallgathatók. Jó, ha a publikációk révén egyik vidék megismeri a másik szokásait, mert akkor inkább kedvet kap ahhoz, hogy a sajátját továbbvigye.
Ezúton is a folytatásra szeretném biztatni a székelyföldi fiatalokat, értelmiségieket, egyházi személyeket, intézményvezetőket, mert ez a közösségeket és identitásunkat sorvasztó, globalizálódó világunkban kultúránk megmaradásának egyik biztosítéka lehet.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Az elejétől a végéig – képekben elmesélve a csíksomlyói búcsú
Minden képhez egy kis szöveg – így meséljük el az idei csíksomlyói pünkösdi búcsút. A legfontosabb eseményeket mutatjuk be az elmúlt napokból.
Az elejétől a végéig – képekben elmesélve a csíksomlyói búcsú
Kullancscsípés, bokaficam, sértegetés, alkoholfogyasztás
Nem sok, épp annyi, amennyi még belefér egy problémamentes búcsúba. Összesítő a csendőrségtől, mentőszolgálattól, tűzoltóságtól.
Kullancscsípés, bokaficam, sértegetés, alkoholfogyasztás
Államfő a kegyszobor előtt
A búcsút követően a csíksomlyói kegytemplomot is felkereste Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. Az oltár előtt Urbán Erik ferences provinciális röviden ismertette a templom és a kegyszobor történetét.
Államfő a kegyszobor előtt
Tűzoltóság: több zarándok is egészségügyi ellátásra szorult Csíksomlyón
Összesen huszonegy zarándok szorult egészségügyi ellátásra szombaton a csíksomlyói pünkösdi búcsún a Hargita megyei tűzoltóság adatai szerint.
Tűzoltóság: több zarándok is egészségügyi ellátásra szorult Csíksomlyón
Négy év után ismét régi pompájában az oltár
A pápalátogatás után négy évvel ismét régi formájában pompázik a csíksomlyói Hármashalom-oltár: eltávolították az oltár fölé emelt lefödést.
Négy év után ismét régi pompájában az oltár
A csíksomlyói búcsú szónoka: mindenkinek tennie kell a maga részét a maga helyén
Mindenkinek tennie kell a maga részét a maga helyén, ugyanakkor nem vonhatjuk ki magunkat az elvégzendő munka, a hivatásunk és küldetésünk teljesítése alól – hangzott el üzenetként a csíksomlyói búcsú prédikációjában.
A csíksomlyói búcsú szónoka: mindenkinek tennie kell a maga részét a maga helyén
„Üdvözlégy, ki szűz lévén templommá lettél!” – elkezdődött a búcsús szentmise
Urbán Erik ferences provinciális és Massimo Fusarelli, a ferences rend miniszter generálisának olasz nyelvén elmondott köszöntőjével kezdődött el a pünkösdi ünnepi búcsús szentmise Csíksomlyón. A szentmisét Kovács Gergely érsek celebrálja.
„Üdvözlégy, ki szűz lévén templommá lettél!” – elkezdődött a búcsús szentmise
Egyházi és világi méltóságok a csíksomlyói búcsún
Megérkezett az egyházi a világi méltóságokat körülvevő kordon a csíksomlyói nyeregbe, a pünkösdi búcsús szentmise helyszínére. A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai által vitt kordonon belül vitték a búcsús jelképeket is.
Egyházi és világi méltóságok a csíksomlyói búcsún
Megérkezett Novák Katalin köztársasági elnök Csíkszeredába
Megérkezett pénteken délelőtt Csíkszeredába Novák Katalin köztársasági elnök, egyházi elöljárók és diplomáciai képviselők társaságában tart a csíksomlyói nyeregbe. Az államfő nagyon közvetlen volt a búcsúra jött zarándokokkal, képeket készített velük.
Megérkezett Novák Katalin köztársasági elnök Csíkszeredába
Viharokra figyelmeztetnek Hargita megyében
Villámlásokkal, erős széllökésekkel és csapadékkal kísért viharok, de akár jégeső is kialakulhat a szombati nap folyamán Hargita megyében a tűzoltóság közleménye szerint.
Viharokra figyelmeztetnek Hargita megyében
Látogatottsági adatokMédiatér
- Médiatér
- Székely Sport
- Liget
- Krónika Online
- Erdélyi Napló
- Főtér
- Nőileg
- Rádió GaGa
- Jóállás
- Transversum
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!