Hirdetés
Hirdetés

Zöldágazás, virágozás, királynézás, hesspávázás

Barabás László néprajzkutató •  Fotó: Haáz Vince

Barabás László néprajzkutató

Fotó: Haáz Vince

Karácsony és húsvét után a keresztény világ harmadik legfontosabb ünnepe pünkösd, közismerten annak emlékére, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek alászállt az első tanítványokra. Időpontja „vándorló”, mindig a húsvétot követő ötvenedik napra esik, ami nem lehet hamarabb május 10-nél, sem később június 13-nál. A parajdi születésű (1947), Marosvásárhelyen élő Barabás László néprajzkutatót, főiskolai tanárt kérdeztük arról, Székelyföldön milyen szokások kapcsolódnak hozzá.

Kocsis Károly

2023. május 28., 09:322023. május 28., 09:32

– Karácsonyhoz és húsvéthoz képest pünkösdhöz kevesebb egyházi eredetű népszokás kapcsolódik, viszont késő tavaszi, nyár eleji ünnepként magához vonzotta a tavaszköszöntő rítusokat, szokásokat, játékokat – mondja Barabás László. –

Székelyföldön elsősorban a csíksomlyói búcsújárást említhetjük, de ide sorolható a zöldágazás és a pünkösdi király- és királynéválasztás, királynézás szokásegyüttese is.

A tavaszi zöldág a természet megújulásának, az élet, az egészség, a termékenység ősi, egyetemes szimbóluma. Tavaszi népszokásaink legtöbbjében (virágvasárnap, húsvétkor, május elsején, pünkösdkor, úrnapján) mindmáig élünk a kizöldült vagy örökzöld ágak és virágok többféle jelképes funkcióival.

Hirdetés

A pünkösdi zöldágazás, virágozás szokásának Székelyföldön többféle változata létezett. A múlt század közepén a Marosvásárhely közeli (székely-mezőségi) Csittszentiván és Bergenye református, illetve Szabéd unitárius templomának belső terét zöldággal díszítették. Utána

változott a szokásrend, a zöldágak kikerültek a templomokból, a bejárati ajtók díszítése viszont többfelé napjainkig megmaradt.

Csittszentivánon a frissen konfirmált legények feladata a templom ajtajának, portikuszának és a papilak kapujának felvirágozása. Az erdőről hozott sugár gyertyánfát boltívszerűen meghajtják, azokra kerülnek a virágok. A bolthajtás tetejére árvalányhajból szép csokrokat tesznek díszítés gyanánt. Egy-két évnyi kimaradás után az elmúlt évtizedben is minden pünkösdkor zöldágas, virágos templomkapu várta a csittszentiváni híveket.

– Csak a templomokhoz került zöldág?

– Régi keletű és Székelyföldön sokáig általános szokás lehetett, hogy a közösség jeles tagjai, de még az egyszerű családok kapujára is tettek a májusfához hasonló zöldágat. Ezzel a gesztussal egyes – főként katolikus – vidékeken május elsején, máshol – többnyire protestánsok lakta falvakban – pünkösdkor éltek.

Virágozás Csittszentivánon (1999) •  Fotó: Barabás László archívuma Galéria

Virágozás Csittszentivánon (1999)

Fotó: Barabás László archívuma

– A pünkösdi virágozás eme jelképrendszerével, szimbolikus nyelvezetével egész Székelyföldön találkozhatunk?

– Azt mondhatnám, hogy inkább Marosszéken a Székely-Mezőség és az Udvarhelyszékkel határos „Székely–Partium”, a Vécke-patak völgyének falvaiban, a szászok szomszédságában. Itt

főleg a lány- és legényéletben nyerte el funkcióját, annak szerves tartozékaként, szerelmi ajándék gyanánt.

Erre több példát lehetne felsorolni, itt a mezőpanitival hozakodom elő. A nagyobb lányok kapuját pünkösdkor a földtől a kapu tetejéig érő, rózsával dúsan megrakott zöldágbolthajtás díszíti napjainkban is. Minden évben húsz–huszonöt hajadont ér ilyen megtiszteltetés. A serdülőlányoknak nem jár bolthajtás, de a frissen konfirmáltak már kaphatnak virágkoszorút, -koronát, -csokrot. Ezt a tornácajtó, újabban a bejárati kapu fölé teszik a legények éjszaka, néha szív alakúra formálják.

Alsósófalvi hesspávázó menet (2011) •  Fotó: Barabás László archívuma Galéria

Alsósófalvi hesspávázó menet (2011)

Fotó: Barabás László archívuma

Ugyanez a szokás él Mezőkölpényben, Szabédon, de az elmúlt száz évben a Székely-Mezőség legtöbb falujában, továbbá a Vécke-patak völgyében (Székelyszálláson, Magyarzsákodon, Véckén) is gyakorolták.

– Ismerünk-e olyan, pünkösdhöz köthető szokást, amely mára sehol sem maradt fenn?

– A pünkösd egyik szimbóluma a Szentlelket megjelenítő galamb, és

volt olyan szokás, például Csíkdelnéről említik, hogy a pünkösdi mise alkalmával galambot engedtek el a templomban.

Máshol kürtökkel, harsonákkal idézték fel azt a szélzúgást, amelynek idején a Szentlélek alászállt az apostolokra – ilyen népi kegyességi szokásokat is gyakoroltak Székelyföldön, amelyek mára megszűntek. Továbbá egy olyan titokzatos „lény” is szerepel a pünkösdi rítusénekekben, amely szintén pünkösdi szimbólumhoz, nevezetesen a piros színhez kapcsolódik:

Idézet
Nem anyától lettem,
Rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján,
Hajnalban születtem.

Ezt egyébként Háromszéken, a Sóvidéken és a magyar nyelvterület más vidékein is ismerték.

Mezőpaniti „boltíves” kapu (2013) •  Fotó: Barabás László archívuma Galéria

Mezőpaniti „boltíves” kapu (2013)

Fotó: Barabás László archívuma

– A legismertebb pünkösdi szokáskörünk a királyozáshoz, királynézáshoz kapcsolódik. Ez hová, meddig vezethető vissza?

– Az európai népek szokásaiban a legrégibbnek és legismertebbnek valóban a pünkösdi királyság tűnik, sokfelé a középkor óta választanak pünkösdi királyt. A magyar pünkösdi királyt ügyességi játékok, főleg lóverseny, bikahajszolás során választották a legények közül. Erdélyben is sokfelé élt ez a szokás, Székelyföldön különösen a szászok szomszédságában, továbbá háromszéki, gyergyói, Maros menti példákat lehetne említeni.

A 20. század elejére a királyválasztás szokása legtöbb helyen megszűnt, a pünkösdi királynéjárás szokása viszont sokkal szívósabbnak bizonyult.

Első említése is a Székelységből, Csíkból származik. A pünkösdi király- és királynéjárás szokáskörének eredetére nézve sokféle magyarázat született. Az egyik a tavaszi termékenységünnepekkel hozza kapcsolatba, amelyek a kereszténység felvétele után átalakultak, keresztény tartalommal telítődtek, tehát ez a szokás is tulajdonképpen az úgynevezett pogány korban gyökerezik.

Hogy már századok óta létezik, azt főként az írott formában ránk maradt tiltásokból tudjuk, hiszen az egyház nem nézte jó szemmel a gyakorlását, így például a „királynéasszony-ültetést”, mint ahogy a zöld ágaknak a templomokba való bevitelét sem.

A másik magyarázat szerint már Árpád népének honfoglalása idején tartottak olyan ügyességi, „hősválasztó” legényjátékokat, amelyek a pünkösdi királyozásban éltek tovább. A Székelységben való elterjedésében nem zárhatók ki a kulturális kölcsönhatások sem az erdélyi szászok vonatkozásában. Helyileg is többféle eredetmagyarázat kapcsolódik a szokásegyütteshez, a Sóvidéken például a székely sójoghoz vagy a székely határőrség felállításához kötik.

– Hogy kerül ide a sójog?

– A sóvidékiek Mária Terézia királynőhöz fordultak az őket illető só elosztásával kapcsolatos panaszukkal. Úgy mesélték nekem az idős parajdiak és sófalviak, hogy állítólag a panasz kivizsgálására küldött kamarás fogadására szervezték meg az első királynézást. A siklódiak is azt mondják, mindenképpen

valami katonadologra vezethető vissza, mert a királynékat el lehet lopni, védeni kell,

ezért ahhoz az időszakhoz köthető, amikor Mária Terézia erőszakkal megszervezte a székely határőrséget. Ezek a vélekedések nyilván utólagos „eredetmondák”. Azt viszont háromszéki, csíki, gyergyói, udvarhelyszéki, marosszéki példákból tudjuk, hogy a királynézás szokása az egész Székelyföldön általános lehetett. Csíkkozmáson már 1692-ben egyházközségi határozat tiltotta „a királynéasszony-ültetést”.

Pünkösdi király és királyné Székelyszenterzsébeten (2014) •  Fotó: Barabás László archívuma Galéria

Pünkösdi király és királyné Székelyszenterzsébeten (2014)

Fotó: Barabás László archívuma

– Ez a szokás is folyamatos alakuláson ment, megy keresztül…

– Az utóbbi fél évszázadban végzett gyűjtésekből az derül ki, hogy pünkösdi király- és királynéjárás szokása a gyerekek körében él tovább. Példának itt is a Sóvidéket tudom felhozni.

Siklódon egyébként királynézásnak nevezik, Alsósófalván és Parajdon pedig hesspávázásnak.

Azért hesspávázásnak, mert a menet éneke úgy kezdődik: Hess, páva, hess, páva, királyné pávája… Ilyen alkalmakkor olyan párválasztó dalokat énekelnek, amelyeket kiváló népzenészek, zenetudósok is gyűjtöttek székelyföldi falvakban, mint például Vikár Béla vagy Kodály Zoltán, illetve Kriza Jánosnak a Vadrózsák című gyűjteményében is fellelhetők. Ezek a pünkösdi hesspávázás énekfüzérévé váltak, és rávilágítanak a szokás egykori párválasztó funkciójára. Ez a típusú dramatikus szokásjáték régebbi adatok szerint Szovátán és Felsősófalván is élt, Gyergyóalfaluban, Gyergyócsomafalván és Gyergyószárhegyen pedig kicsikirálynézás vagy királynéültetés néven ismerték, vagy egyszerűen lakodalomnak titulálták.

– Tehát ez a szokás sem csak a Sóvidékre jellemző?

– Mind a királyválasztás, mind a királynézás szokása sokkal szélesebb hatókörű lehetett. Harmath Lujza 19. század végi leírásából tudjuk, hogy a Nyárád menti falvakban a gyerekek köréből választottak pünkösdi királyt, aki „tisztségét” három napig viselte. Gyergyószárhegyen az 1940-es évek végéig élt az a szokás, hogy Csíksomlyóról hazafele tartó búcsúmenet fiataljai közül választottak pünkösdi királyt és királynét, a faluban pedig a gyermekek kicsikirálynéztak. 1990 pünkösdjén a király- és királynéválasztást felelevenítették, és azóta minden évben megtartják.

Parajdi hesspávázók (2014) •  Fotó: Barabás László archívuma Galéria

Parajdi hesspávázók (2014)

Fotó: Barabás László archívuma

Gyergyóalfaluban is a kicsikirálynéznak, amint azt személyes részvétellel többször dokumentálhattam. Olyan újításról is beszámolhatok, amivel a székelyszenterzsébetiek büszkélkedhetnek: itt 2008-ban a lelkész házaspár, Kincses Kálmán és Kincses Olga újjáélesztette a királyválasztás szokását: az ügyességi próbák nyertese a pünkösdi király, aki pünkösdi királynét választhat magának. A siklódi királynézás mintájára ezt az énekes szokást is meghonosították. Hangsúlyozni szeretném, hogy több olyan pünkösdi népszokás él még ma is Székelyföldön, amelyek például az Alföldön vagy a Dunántúlon megszűntek.

– Mondhatjuk azt, hogy az utóbbi években a népszokások reneszánszát éljük Székelyföldön?

– A népszokások életében korábban is váltakoztak a bőséges időszakok és a szűk esztendők, visszaesések, például az első világháborút követően vagy a kommunizmus idején. Az ezredforduló tájékán egyrészt hagyományos népszokások elhagyása, megszűnése jellemző, másrészt a felújításuk, egyfajta reneszánszuk. Úgy érzékelem, most ismét egy feléledési szakaszban vagyunk. Örvendetesnek tartom, hogy ebben a hagyományokat megélő, ápoló népi közösségek mellett értelmiségiek, papok, tanárok, iskolák, intézmények is átadó szerepet, feladatot vállalnak, és nemcsak a pünkösdi szokások vonatkozásában. Sőt a szokáskutatásnak és ismeretterjesztésnek is lehet hasonló szerepe.

Régóta figyelem magam is a szokások alakulását szűkebb és tágabb néprajzi tájainkon. Tapasztalataimat mind szakfolyóiratokban, újságokban, könyvekben, mind előadások keretében rendszeresen megosztom, mint tettem ezt legutóbb a marosvásárhelyi Folkfórum fesztiválon fotók, kisfilmek segítségével, illetve a Román Televízió marosvásárhelyi stúdiójában, a Fogadóóra című műsorban is hosszasan beszélgettünk erről; ezek a Youtubon bármikor utólag is megtekinthetők, meghallgathatók. Jó, ha a publikációk révén egyik vidék megismeri a másik szokásait, mert akkor inkább kedvet kap ahhoz, hogy a sajátját továbbvigye.

Ezúton is a folytatásra szeretném biztatni a székelyföldi fiatalokat, értelmiségieket, egyházi személyeket, intézményvezetőket, mert ez a közösségeket és identitásunkat sorvasztó, globalizálódó világunkban kultúránk megmaradásának egyik biztosítéka lehet.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 17., kedd

Megjelent Dragomán György legújabb novelláskötete

Igazat kérdezni címmel jelent meg kedden Dragomán György új novelláskötete, a trilógia harmadik darabja, amelynek írásakor elmondása szerint az foglalkoztatta, hogy egy kis történetnek hogy lehet maximális súlya.

Megjelent Dragomán György legújabb novelláskötete
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Velkey: a konzulok kiemelt figyelmet fordítottak Orbán Áron cégeire

Utasításokat kaptak a vietnámi konzulok korábban a Külügyminisztériumban, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet az Orbán Áron üzletemberhez, Orbán Viktor kormányfő öccséhez köthető cégekre.

Velkey: a konzulok kiemelt figyelmet fordítottak Orbán Áron cégeire
2026. november 17., kedd

Kapitány István leváltotta a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját, és bemutatta az utódját

Azonnali hatállyal megszűnt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának, Horváth Péter Jánosnak a megbízatása kedden – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán.

Kapitány István leváltotta a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját, és bemutatta az utódját
2026. november 17., kedd

A NATO fokozta a Fekete-tenger megfigyelését, de újabb katonai hozzájárulásokról még nem született döntés

A NATO fokozta a Fekete-tenger térségének megfigyelését, és továbbra is elkötelezett Románia katonai képességeinek támogatása mellett, a szövetségesek újabb hozzájárulásairól azonban egyelőre nem született konkrét döntés.

A NATO fokozta a Fekete-tenger megfigyelését, de újabb katonai hozzájárulásokról még nem született döntés
Hirdetés
2026. november 17., kedd

NATO-főtitkár: cél, hogy Ukrajna erősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon

A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.

NATO-főtitkár: cél, hogy Ukrajna erősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon
2026. november 17., kedd

A romániaiak túlnyomó többsége nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást

A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.

A romániaiak túlnyomó többsége nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást
2026. november 17., kedd

Árvízveszély miatt adtak ki riasztást, Székelyföld egy része is érintett

Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.

Árvízveszély miatt adtak ki riasztást, Székelyföld egy része is érintett
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Ezekre figyeljünk a tél beállta előtt – tájékoztató kampányt indított a katasztrófavédelem

„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.

Ezekre figyeljünk a tél beállta előtt – tájékoztató kampányt indított a katasztrófavédelem
2026. november 17., kedd

Csapásokat mért az ukrán hadsereg a Krími hídra, az oroszok azt ígérik, hogy ujjáépítik

Csapást mért az ukrán hadsereg a Krími hídra hétfőn és kedden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elmondta: helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat.

Csapásokat mért az ukrán hadsereg a Krími hídra, az oroszok azt ígérik, hogy ujjáépítik
2026. november 17., kedd

Méhnyakrák: megelőzhető, mégis sok nő életét követeli

Naponta öt nő veszíti el az életét méhnyakrákban Romániában, és ezt a számot szeretnék csökkenteni a Klára programmal, amely során Maros, Hargita és Kovászna megyei vidéki településeken is nőgyógyászati szűrést tartanak.

Méhnyakrák: megelőzhető, mégis sok nő életét követeli
Hirdetés