Zöldágazás, virágozás, királynézás, hesspávázás

Barabás László néprajzkutató •  Fotó: Haáz Vince

Barabás László néprajzkutató

Fotó: Haáz Vince

Karácsony és húsvét után a keresztény világ harmadik legfontosabb ünnepe pünkösd, közismerten annak emlékére, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek alászállt az első tanítványokra. Időpontja „vándorló”, mindig a húsvétot követő ötvenedik napra esik, ami nem lehet hamarabb május 10-nél, sem később június 13-nál. A parajdi születésű (1947), Marosvásárhelyen élő Barabás László néprajzkutatót, főiskolai tanárt kérdeztük arról, Székelyföldön milyen szokások kapcsolódnak hozzá.

Kocsis Károly

2023. május 28., 09:322023. május 28., 09:32

– Karácsonyhoz és húsvéthoz képest pünkösdhöz kevesebb egyházi eredetű népszokás kapcsolódik, viszont késő tavaszi, nyár eleji ünnepként magához vonzotta a tavaszköszöntő rítusokat, szokásokat, játékokat – mondja Barabás László. –

Székelyföldön elsősorban a csíksomlyói búcsújárást említhetjük, de ide sorolható a zöldágazás és a pünkösdi király- és királynéválasztás, királynézás szokásegyüttese is.

A tavaszi zöldág a természet megújulásának, az élet, az egészség, a termékenység ősi, egyetemes szimbóluma. Tavaszi népszokásaink legtöbbjében (virágvasárnap, húsvétkor, május elsején, pünkösdkor, úrnapján) mindmáig élünk a kizöldült vagy örökzöld ágak és virágok többféle jelképes funkcióival.

A pünkösdi zöldágazás, virágozás szokásának Székelyföldön többféle változata létezett. A múlt század közepén a Marosvásárhely közeli (székely-mezőségi) Csittszentiván és Bergenye református, illetve Szabéd unitárius templomának belső terét zöldággal díszítették. Utána

változott a szokásrend, a zöldágak kikerültek a templomokból, a bejárati ajtók díszítése viszont többfelé napjainkig megmaradt.

Csittszentivánon a frissen konfirmált legények feladata a templom ajtajának, portikuszának és a papilak kapujának felvirágozása. Az erdőről hozott sugár gyertyánfát boltívszerűen meghajtják, azokra kerülnek a virágok. A bolthajtás tetejére árvalányhajból szép csokrokat tesznek díszítés gyanánt. Egy-két évnyi kimaradás után az elmúlt évtizedben is minden pünkösdkor zöldágas, virágos templomkapu várta a csittszentiváni híveket.

– Csak a templomokhoz került zöldág?

– Régi keletű és Székelyföldön sokáig általános szokás lehetett, hogy a közösség jeles tagjai, de még az egyszerű családok kapujára is tettek a májusfához hasonló zöldágat. Ezzel a gesztussal egyes – főként katolikus – vidékeken május elsején, máshol – többnyire protestánsok lakta falvakban – pünkösdkor éltek.

Virágozás Csittszentivánon (1999) •  Fotó: Barabás László archívuma Galéria

Virágozás Csittszentivánon (1999)

Fotó: Barabás László archívuma

– A pünkösdi virágozás eme jelképrendszerével, szimbolikus nyelvezetével egész Székelyföldön találkozhatunk?

– Azt mondhatnám, hogy inkább Marosszéken a Székely-Mezőség és az Udvarhelyszékkel határos „Székely–Partium”, a Vécke-patak völgyének falvaiban, a szászok szomszédságában. Itt

főleg a lány- és legényéletben nyerte el funkcióját, annak szerves tartozékaként, szerelmi ajándék gyanánt.

Erre több példát lehetne felsorolni, itt a mezőpanitival hozakodom elő. A nagyobb lányok kapuját pünkösdkor a földtől a kapu tetejéig érő, rózsával dúsan megrakott zöldágbolthajtás díszíti napjainkban is. Minden évben húsz–huszonöt hajadont ér ilyen megtiszteltetés. A serdülőlányoknak nem jár bolthajtás, de a frissen konfirmáltak már kaphatnak virágkoszorút, -koronát, -csokrot. Ezt a tornácajtó, újabban a bejárati kapu fölé teszik a legények éjszaka, néha szív alakúra formálják.

Alsósófalvi hesspávázó menet (2011) •  Fotó: Barabás László archívuma Galéria

Alsósófalvi hesspávázó menet (2011)

Fotó: Barabás László archívuma

Ugyanez a szokás él Mezőkölpényben, Szabédon, de az elmúlt száz évben a Székely-Mezőség legtöbb falujában, továbbá a Vécke-patak völgyében (Székelyszálláson, Magyarzsákodon, Véckén) is gyakorolták.

– Ismerünk-e olyan, pünkösdhöz köthető szokást, amely mára sehol sem maradt fenn?

– A pünkösd egyik szimbóluma a Szentlelket megjelenítő galamb, és

volt olyan szokás, például Csíkdelnéről említik, hogy a pünkösdi mise alkalmával galambot engedtek el a templomban.

Máshol kürtökkel, harsonákkal idézték fel azt a szélzúgást, amelynek idején a Szentlélek alászállt az apostolokra – ilyen népi kegyességi szokásokat is gyakoroltak Székelyföldön, amelyek mára megszűntek. Továbbá egy olyan titokzatos „lény” is szerepel a pünkösdi rítusénekekben, amely szintén pünkösdi szimbólumhoz, nevezetesen a piros színhez kapcsolódik:

Idézet
Nem anyától lettem,
Rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján,
Hajnalban születtem.

Ezt egyébként Háromszéken, a Sóvidéken és a magyar nyelvterület más vidékein is ismerték.

Mezőpaniti „boltíves” kapu (2013) •  Fotó: Barabás László archívuma Galéria

Mezőpaniti „boltíves” kapu (2013)

Fotó: Barabás László archívuma

– A legismertebb pünkösdi szokáskörünk a királyozáshoz, királynézáshoz kapcsolódik. Ez hová, meddig vezethető vissza?

– Az európai népek szokásaiban a legrégibbnek és legismertebbnek valóban a pünkösdi királyság tűnik, sokfelé a középkor óta választanak pünkösdi királyt. A magyar pünkösdi királyt ügyességi játékok, főleg lóverseny, bikahajszolás során választották a legények közül. Erdélyben is sokfelé élt ez a szokás, Székelyföldön különösen a szászok szomszédságában, továbbá háromszéki, gyergyói, Maros menti példákat lehetne említeni.

A 20. század elejére a királyválasztás szokása legtöbb helyen megszűnt, a pünkösdi királynéjárás szokása viszont sokkal szívósabbnak bizonyult.

Első említése is a Székelységből, Csíkból származik. A pünkösdi király- és királynéjárás szokáskörének eredetére nézve sokféle magyarázat született. Az egyik a tavaszi termékenységünnepekkel hozza kapcsolatba, amelyek a kereszténység felvétele után átalakultak, keresztény tartalommal telítődtek, tehát ez a szokás is tulajdonképpen az úgynevezett pogány korban gyökerezik.

Hogy már századok óta létezik, azt főként az írott formában ránk maradt tiltásokból tudjuk, hiszen az egyház nem nézte jó szemmel a gyakorlását, így például a „királynéasszony-ültetést”, mint ahogy a zöld ágaknak a templomokba való bevitelét sem.

A másik magyarázat szerint már Árpád népének honfoglalása idején tartottak olyan ügyességi, „hősválasztó” legényjátékokat, amelyek a pünkösdi királyozásban éltek tovább. A Székelységben való elterjedésében nem zárhatók ki a kulturális kölcsönhatások sem az erdélyi szászok vonatkozásában. Helyileg is többféle eredetmagyarázat kapcsolódik a szokásegyütteshez, a Sóvidéken például a székely sójoghoz vagy a székely határőrség felállításához kötik.

– Hogy kerül ide a sójog?

– A sóvidékiek Mária Terézia királynőhöz fordultak az őket illető só elosztásával kapcsolatos panaszukkal. Úgy mesélték nekem az idős parajdiak és sófalviak, hogy állítólag a panasz kivizsgálására küldött kamarás fogadására szervezték meg az első királynézást. A siklódiak is azt mondják, mindenképpen

valami katonadologra vezethető vissza, mert a királynékat el lehet lopni, védeni kell,

ezért ahhoz az időszakhoz köthető, amikor Mária Terézia erőszakkal megszervezte a székely határőrséget. Ezek a vélekedések nyilván utólagos „eredetmondák”. Azt viszont háromszéki, csíki, gyergyói, udvarhelyszéki, marosszéki példákból tudjuk, hogy a királynézás szokása az egész Székelyföldön általános lehetett. Csíkkozmáson már 1692-ben egyházközségi határozat tiltotta „a királynéasszony-ültetést”.

Pünkösdi király és királyné Székelyszenterzsébeten (2014) •  Fotó: Barabás László archívuma Galéria

Pünkösdi király és királyné Székelyszenterzsébeten (2014)

Fotó: Barabás László archívuma

– Ez a szokás is folyamatos alakuláson ment, megy keresztül…

– Az utóbbi fél évszázadban végzett gyűjtésekből az derül ki, hogy pünkösdi király- és királynéjárás szokása a gyerekek körében él tovább. Példának itt is a Sóvidéket tudom felhozni.

Siklódon egyébként királynézásnak nevezik, Alsósófalván és Parajdon pedig hesspávázásnak.

Azért hesspávázásnak, mert a menet éneke úgy kezdődik: Hess, páva, hess, páva, királyné pávája… Ilyen alkalmakkor olyan párválasztó dalokat énekelnek, amelyeket kiváló népzenészek, zenetudósok is gyűjtöttek székelyföldi falvakban, mint például Vikár Béla vagy Kodály Zoltán, illetve Kriza Jánosnak a Vadrózsák című gyűjteményében is fellelhetők. Ezek a pünkösdi hesspávázás énekfüzérévé váltak, és rávilágítanak a szokás egykori párválasztó funkciójára. Ez a típusú dramatikus szokásjáték régebbi adatok szerint Szovátán és Felsősófalván is élt, Gyergyóalfaluban, Gyergyócsomafalván és Gyergyószárhegyen pedig kicsikirálynézás vagy királynéültetés néven ismerték, vagy egyszerűen lakodalomnak titulálták.

– Tehát ez a szokás sem csak a Sóvidékre jellemző?

– Mind a királyválasztás, mind a királynézás szokása sokkal szélesebb hatókörű lehetett. Harmath Lujza 19. század végi leírásából tudjuk, hogy a Nyárád menti falvakban a gyerekek köréből választottak pünkösdi királyt, aki „tisztségét” három napig viselte. Gyergyószárhegyen az 1940-es évek végéig élt az a szokás, hogy Csíksomlyóról hazafele tartó búcsúmenet fiataljai közül választottak pünkösdi királyt és királynét, a faluban pedig a gyermekek kicsikirálynéztak. 1990 pünkösdjén a király- és királynéválasztást felelevenítették, és azóta minden évben megtartják.

Parajdi hesspávázók (2014) •  Fotó: Barabás László archívuma Galéria

Parajdi hesspávázók (2014)

Fotó: Barabás László archívuma

Gyergyóalfaluban is a kicsikirálynéznak, amint azt személyes részvétellel többször dokumentálhattam. Olyan újításról is beszámolhatok, amivel a székelyszenterzsébetiek büszkélkedhetnek: itt 2008-ban a lelkész házaspár, Kincses Kálmán és Kincses Olga újjáélesztette a királyválasztás szokását: az ügyességi próbák nyertese a pünkösdi király, aki pünkösdi királynét választhat magának. A siklódi királynézás mintájára ezt az énekes szokást is meghonosították. Hangsúlyozni szeretném, hogy több olyan pünkösdi népszokás él még ma is Székelyföldön, amelyek például az Alföldön vagy a Dunántúlon megszűntek.

– Mondhatjuk azt, hogy az utóbbi években a népszokások reneszánszát éljük Székelyföldön?

– A népszokások életében korábban is váltakoztak a bőséges időszakok és a szűk esztendők, visszaesések, például az első világháborút követően vagy a kommunizmus idején. Az ezredforduló tájékán egyrészt hagyományos népszokások elhagyása, megszűnése jellemző, másrészt a felújításuk, egyfajta reneszánszuk. Úgy érzékelem, most ismét egy feléledési szakaszban vagyunk. Örvendetesnek tartom, hogy ebben a hagyományokat megélő, ápoló népi közösségek mellett értelmiségiek, papok, tanárok, iskolák, intézmények is átadó szerepet, feladatot vállalnak, és nemcsak a pünkösdi szokások vonatkozásában. Sőt a szokáskutatásnak és ismeretterjesztésnek is lehet hasonló szerepe.

Régóta figyelem magam is a szokások alakulását szűkebb és tágabb néprajzi tájainkon. Tapasztalataimat mind szakfolyóiratokban, újságokban, könyvekben, mind előadások keretében rendszeresen megosztom, mint tettem ezt legutóbb a marosvásárhelyi Folkfórum fesztiválon fotók, kisfilmek segítségével, illetve a Román Televízió marosvásárhelyi stúdiójában, a Fogadóóra című műsorban is hosszasan beszélgettünk erről; ezek a Youtubon bármikor utólag is megtekinthetők, meghallgathatók. Jó, ha a publikációk révén egyik vidék megismeri a másik szokásait, mert akkor inkább kedvet kap ahhoz, hogy a sajátját továbbvigye.

Ezúton is a folytatásra szeretném biztatni a székelyföldi fiatalokat, értelmiségieket, egyházi személyeket, intézményvezetőket, mert ez a közösségeket és identitásunkat sorvasztó, globalizálódó világunkban kultúránk megmaradásának egyik biztosítéka lehet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 24., szombat

Élősködő baktérium jelenléte miatt visszahív egy élelmiszert a Penny

Baktérium jelenléte miatt kivonja a forgalomból a Penny az Agro Ardeal 250 grammos szalonnáját – hívja fel a figyelmet a népszerű üzletláncot működtető Rewe Románia az élelmiszer-biztonsági hatóság honlapján közzétett dokumentumban.

Élősködő baktérium jelenléte miatt visszahív egy élelmiszert a Penny
2025. május 24., szombat

Nekünk is megköszönte Nicușor Dan, magyar szavakkal

Tucatnyi pontban mondott köszönetet Nicușor Dan megválasztott romániai elnök a Facebook-oldalán. A pontok közé befért többek között a romániai magyarság is.

Nekünk is megköszönte Nicușor Dan, magyar szavakkal
2025. május 24., szombat

Villámcsapás okozta tragédia, beomlott híd – pusztító viharok Románia-szerte

Halálesetet és komoly károkat okozott Románia-szerte a viharos időjárás, miközben újabb, immár másodfokú figyelmeztetést is kiadtak a hétvégére. Székelyföldről is beavatkozási erőket csoportosítanak át a viharok által leginkább érintett megyékbe.

Villámcsapás okozta tragédia, beomlott híd – pusztító viharok Románia-szerte
2025. május 23., péntek

Mindent megpróbálnak: kiberbiztonsági szakembereknek adják ki magukat telefonos csalók

A magukat az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) alkalmazottainak kiadó telefonos csalókra figyelmezteti az intézmény a romániai vállalkozókat.

Mindent megpróbálnak: kiberbiztonsági szakembereknek adják ki magukat telefonos csalók
2025. május 23., péntek

Nem teljesültek az elvárások, lemondott a székelyudvarhelyi távhőszolgáltató vállalat vezetése

Egyértelművé vált, hogy az Urbana Rt. nem tette meg azokat az elengedhetetlen lépéseket, amelyek javították volna a működés hatékonyságát, a gazdaságosságot és a szolgáltatás színvonalát. Lemondások és visszahívások a vezetőtanácsban.

Nem teljesültek az elvárások, lemondott a székelyudvarhelyi távhőszolgáltató vállalat vezetése
2025. május 23., péntek

Tizenhét személyt, köztük három gyermeket szállítottak kórházba egy buszbaleset nyomán

Kamionnal ütközött egy autóbusz péntek délután a Iași megyei Lețcani településen. Tizennégy felnőttet és három kiskorút szállítottak kórházba.

Tizenhét személyt, köztük három gyermeket szállítottak kórházba egy buszbaleset nyomán
2025. május 23., péntek

Lemondott bukaresti főpolgármesteri mandátumáról az államelnökké választott Nicușor Dan

Lemondott bukaresti főpolgármesteri tisztségéről a Románia elnökévé választott Nicușor Dan, a főváros képviselő-testülete pedig a nemzeti liberális párti alpolgármestert, Stelian Bujduveanut választotta ügyvivő főpolgármesterré.

Lemondott bukaresti főpolgármesteri mandátumáról az államelnökké választott Nicușor Dan
2025. május 23., péntek

Illyés Gergely: a magyar közösség az országos közvélemény előtt pozitív helyzetben találta magát

Két hét alatt nagyot változott a politikai helyzet Romániában, az esélytelennek tartott jelölt végül legyőzte ellenfelét. A végeredményhez hozzájárultak a romániai magyarok is.

Illyés Gergely: a magyar közösség az országos közvélemény előtt pozitív helyzetben találta magát
2025. május 23., péntek

Őzet fogott be, ezer lejébe került

Ezer lejre bírságoltak az állatrendőrség egy csíkszentsimoni személyt, mert hatósági engedély nélkül tartott fogságban egy őzet – közölte pénteken a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.

Őzet fogott be, ezer lejébe került
Őzet fogott be, ezer lejébe került
2025. május 23., péntek

Őzet fogott be, ezer lejébe került

2025. május 23., péntek

Idén a szabadság jegyében rendezik meg a FeltöltŐ Keresztény Zenei Fesztivált

A nyár egyik legmeghatározóbb gyergyószentmiklósi közösségi eseménye, a FeltöltŐ Keresztény Zenei Fesztivál idén június 19. és 22. között várja a látogatókat. Az idei rendezvénysor a szabadság témája köré épül.

Idén a szabadság jegyében rendezik meg a FeltöltŐ Keresztény Zenei Fesztivált