A csíkbánkfalvi plébániatemplomtól 7 kilométerre, a tengerszint felett 1299 méteren található Óriás-tető, ahová csak gyalog, szekérrel, traktorral vagy terepjáróval lehet feljutni. Ott áll az emlékkereszt, amelynek elkészítését a Brassó megyei Négyfaluban élő, székely gyökerekkel rendelkező Kovács Lehel István egyetemi tanár, az Erdélyi Kárpát Egyesület korábbi elnöke kezdeményezte.

„Országos EKE-elnökként, amikor először másztam meg – Gergely József vezetésével – a Magyaros-tetőt, fel egészen a Litzmann-kúpig, megfogadtam, hogy keresztet állítunk valahol az Úz-völgyében a hősi halottak emlékére. Kutatásaim során kiderült, hogy nagyapám testvére, Kovács Elek, az Óriás-tetőn (Havas, Havas-tető, Hosszú-havas, Radován) halt meg aknatalálat következtében, s ott is hantolták később el.

Ott áll a csúcson az emlékkereszt, végigtekint a völgyön, rálát egyenesen Csíksomlyóra.

A házigazda Csíkszentgyörgy község nevében Réti Zsófia polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd

Az ünnepség második felében Illésfalvi Péter történész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója tartott nagy érdeklődéssel követett történelmi visszatekintőt – különös figyelemmel a Keleti-Kárpátokban 1944. augusztus utolsó napjaiban történt eseményekre és ezek kihatásaira.

Az ünnepségen fellépett Pregitzer Fruzsina, Jászai Mari díjas színművésznő, Magyarország érdemes művésze, Bata Hajnalka népdalénekes, Préda Barna néprajzkutató, André Csaba népzenész, néptáncos. Katonadalok csendültek fel trombitán és tárogatón – Péter Andor trombitás és Részeg István tárogatós előadásában. A rendezvény alatt díszőrséget álltak a Soproni Honvéd Hagyományőrző Egyesület katonái és székelyföldi bajtársaik.

A Csíki-havasokban megrendezett világháborús megemlékezés sült szalonnás közös hegyi ebéddel zárult. A helyszínen pirosodtak már a vörösáfonya-bokrok, ezt is meg lehetett kóstolni.

többségük gyalog zarándokolt fel az Óriás-tetőre.

Mekkora a kereszt, kik haltak meg a térségben?

A kereszt 250 cm magas, fesztávja 160 cm. 20 centiméteres kemény tölgyfából készült, hogy a csersav időtállóvá eddze. A keresztet Kovács Lehel István tervezte meg és Sass Attila csíkkozmási asztalos készítette el, faragta ki.

Illésfalvi Péter történész szerint több százra tehető azoknak a hősöknek a száma, akik az Úz-völgyében, illetve a környékbeli hegyekben vívott harcokban hunytak el nyolcvan évvel ezelőtt. Az Óriás-tetőn elesettek közül 31 elhunyt nevét sikerült beazonosítani:

1. Bakó László;
2. Balázsi István (Székelybetlenfalva);
3. Bencze Miklós;
4. Boldizsár Dániel (Tarcsafalva);
5. Bomhér István (Székelyudvarhely);
6. Bomhér János (Homoródalmás);
7. Both László (Kápolnásfalu);
8. Fábián János (Békéscsaba);
9. Farkas István (Fegyvernek);
10. Gergely Ágoston (Ülke);
11. Gergely László (Székelyszentkirály);
12. György Deák Lajos (Bogárfalva);
13. Hella Antal (Lemhény);
14. Kádár Ferenc (Sepsibodok);
15. Kovács Elek (Máréfalva);
16. Lengyel Jenő (Olasztelek);
17. Lőrincz Albert (Székelyszentkirály);
18. Molnár József (Olasztelek);
19. Oláh Sándor (Balmazújváros);
20. Pál Árpád (Máréfalva);
21. Péter Bernát (Székelyszentkirály);
22. Péter Mózes;
23. Salamon István (Somogyszil);
24. Sebők Andor (Zetelaka);
25. Szabó Dénes (Székelydobó);
26. Szász Dénes (Ülke);
27. Szász Gyula (Telekfalva);
28. Széki Ferenc (Máréfalva);
30. Szeles Dénes;
31. Szilágyi Mihály (Sepsiszentgyörgy).