
Főként a kisgyerekekre és az idősekre jelent veszélyt a napokban tapasztalható időjárás. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Jócskán harminc fok felé kúszott a hőmérő higanyszála hétfőn Székelyföldön, a magas páratartalom miatt pedig a hőérzet még rosszabb volt. Ez a hőhullám még az életerős fiatal szervezetet is megviseli – hívja fel a figyelmet a háziorvos – nem is beszélve a gyerekekről, idősekről vagy a krónikus betegekről.
2019. augusztus 13., 21:222019. augusztus 13., 21:22
Elsőfokú (sárga jelzésű), szinte az egész országra kiterjedő hőségriadót adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. A kánikulára és a fokozott kellemetlen hőérzetre vonatkozó figyelmeztetés vasárnaptól keddig tart. Hétfőn például Marosvásárhelyen 36 Celsius-fokot is mértek, de mivel a hőmérséklet páratartalma meghaladta a kritikus 80-as szintet, ez még magasabbnak érződött. Ennél magasabb, 37–38 Celsius-fokot mértek a nyugati és északnyugati országrészben, illetve helyenként délen. A legrosszabb, hogy
ezeket az éjszakákat nevezik a meteorológusok trópusi éjszakáknak, ami a nappali magas hőmérsékletek mellett igen megterhelő a szervezet számára. Enyhülésre szerdától számíthatunk,
Váczy Ida marosvásárhelyi háziorvos szerint a hőhullám, a kánikula ugyanúgy veszélyes a szervezetünkre, mint a hirtelen hőmérséklet-csökkenéssel járó hidegfront. A doktornő szerint a legfontosabb, hogy mindenki, ha csak teheti, kerülje a hőséget, vagyis 11 óra és 16 óra között inkább ne menjünk ki a szabadba, ha mégis ki kell menni valahová, akkor ne feledjük a kalapot, napernyőt magunkkal vinni.
„Napszúrást életerős fiatal is kaphat, de még inkább oda kell figyelni a kisgyerekekre, a várandós anyukákra, az idősekre, a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdők mellett a máj- és vesebetegeknek, de még a cukorbetegeknek is érdemes óvatosabbnak lenni” – sorolta a háziorvos. Hozzátette, a folyadékpótlás talán a legfontosabb szabály, hiszen rengeteget veszítünk az izzadással, s ha még valami fizikai aktivitást is végzünk,
Váczy Ida szerint a felnőtteknek amúgy is napi két liter folyadékot el kéne fogyasztani, kánikulában azonban 3,5 vagy 4 literre is szüksége lenne a szervezetnek. Ebben benne van azonban a leves is, amúgy inni szénsavas vagy mentes ásványvizet érdemes, teákat, frissen facsart gyümölcsleveket, ajánlott kihasználni a dinnyeszezont is a gyümölcs magas folyadéktartalma miatt.
Kerülni érdemes azonban a magas a sótartalmú, például füstölt ételeket, a sok koffein, vagy az alkohol is több folyadékot von el a szervezettől. Meg kell előzni a kiszáradást – összegzett a háziorvos, hozzátéve, a melegben nem csak dehidratálás történik, az arra érzékenyek fejfájást, rosszullétet, hányingert is tapasztalhatnak, a testhőmérséklet is felmehet 38 fok fölé.
De emellett ilyenkor kitágulnak az erek és leesik a vérnyomás, ami főleg a szív- és érrendszeri betegeket érinti, emiatt szédülhetnek, sőt el is ájulhatnak a betegek. A napszúrás is gyakori, ha nincs semmi, ami védené a fejünket: ilyenkor
Tünetei a szédülés, fejfájás, hányinger, erős szívdobogás, gyengeség, de akár ájulás is történhet.
A fronthatás is megvisel
A háziorvos szerint azonban nemcsak a hőség veszélyes a szervezetünkre, hanem a fronthatások is, az, hogy csütörtökön 15 fokkal lesz kevesebb, bizony megviseli a szervezetünket. Erre a nyárra pedig különösen jellemző volt az, hogy a frontok váltották egymást, így a doktornő szerint már április óta folyamatos probléma ez a betegeknél. „Nemcsak a szív-érrendszeri betegeknél probléma ez, akik esetében az alacsony és magas vérnyomás folyton váltja egymást, de ilyenkor előjönnek az ízületi betegségek is, fáj minden porcikája az embernek, műtéti hegek is fájnak. Kifejezetten rosszul érzik magukat emiatt a betegek” – magyarázta a háziorvos. A nagy hőség amúgy nem csak fizikai állapotunkra van hatással, ingerültebbek vagyunk ilyenkor és nehezebben viseljük a stresszt is.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!