
Fotó: Borbély Fanni
Egy nagyon erős világverseny van a tudás megszerzésében, megtartásában, hasznosításában. De a tudás semmit nem ér, ha ahhoz nem kötődik erős identitás és nem kötődnek értékek – hangsúlyozta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere a Tempus Közalapítvány Versenyképesség és innováció elnevezésű megbeszélésén pénteken, Tusványoson.
2024. július 26., 14:452024. július 26., 14:45
Az európai uniós elnökség fontos szlogenje, hogy Tegyük újra naggyá Európát, és ennek a központi eleme a versenyképesség és innováció. A Kulturális és Innovációs Minisztérium Neumann János Programjának az egyik fókusza a tudásalapú gazdaság megerősítése – vezette fel a beszélgetést a moderátor, Bodrogi Richárd, a Tempus Közalapítvány főigazgatója. Mint mondta, a magyar kormány ennek kapcsán már látható eredményeket hozott össze az utóbbi évek folyamán. A cél, hogy Magyarország 2030-ra a tíz leginnovatívabb európai ország közé kerüljön.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere rámutatott, a versenyképesség és az innováció összetett dolog, a magyar innovációnak, a magyar egyetemi modell kialakításának több pillére van.
Tehát versenyképesség: értéket, értelmet az identitás és az értékközpontúság alapján kell. Szóval amikor mi a Neumann János programról beszélünk, amikor magyar egyetemi modellről beszélünk, akkor ezt a hármat kell egybetenni: versenyképesség, identitásőrzés, identitáserősítés, valamint az értékek iránt való elköteleződés az, ami kell, hogy vonzóvá tegye mindazt, amit csinálunk.”
Fotó: Borbély Fanni
Úgy véli, ha ezt a három pillért nézzük Európában, akkor nagy baj van.
„Ezért mi egy olyan versenyképességi fordulatot kívántunk és kívánunk végrehajtani, amely ezzel a három attribútummal rendelkezik, versenyképesebb, identitásőrzőbb, értékőrzőbb. És ebben haladtunk előre. Tizenkét egyetemünk a legjobb öt százalékában van. Az Óbudai Egyetem belépett a legjobbak közé, ott van a fiatal egyetemek rangsorában is, a Debreceni Egyetem a világ legjobb 2 százalékában van.”
Papp László, Debrecen polgármestere elmondta, a városban jelenleg is zajlik egy nagyon erős gazdaságfejlesztési folyamat, noha Debrecen esetében nem az iparosításon, hanem sokkal inkább azon van a hangsúly, hogy az ország keleti régiójának egy gazdasági centruma legyen.
Fotó: Borbély Fanni
„És ha már innováció, akkor természetesen innoválni nemcsak a tudomány területén, vagy a kutatások, fejlesztések területén lehet, hanem adott esetben a várospolitikában is.” Rámutatott, a gazdaság egy város életében az egyik legfontosabb alap, legyen szó kultúra-, oktatás-, vagy közlekedésfejlesztésről.
A debreceni modell azt jelenti, hogy összekapcsolódott az egyetem, a város, a térség és a gazdasági szereplők – idézte a moderátor Hankó Balázst.
A város és az egyetem és a térség az test és lélek – hangsúlyozta Kossa György, a Gróf Tisza István Egyetemért Alapítvány elnöke, az ITK-Holding elnök-vezérigazgatója, hozzátéve, ez Debrecenben maximálisan megvan.
Az államtól egészségügyi ellátásra és oktatásképzésre körülbelül 170 milliárd forintnyi összeget kap a felsőoktatási intézmény, a többit már a piacról termeli ki. 25 klinikát tartanak fenn, Magyarország legnagyobb betegellátó rendszerét működtetik.
„Tehát minden adott ahhoz, hogy a gyakorlati és elméleti képzés össze tud kapcsolódni, megfelelve a különböző ipari és különböző befektetői elvárásoknak, úgy alakítva a képzést és a kutatásokat, hogy ezekhez már a forrásokat az egyetem is hozzá tudja tenni.” Mint mondta, egyedüli egyetem, ahol működő ipari park van, üzemeket működtetnek, gyártóhelyeket hoztak létre.
Fotó: Borbély Fanni
Óbudai modell is van, az Óbudai Egyetem kifejezetten innovatívan és a magyar leleményesség alapján áll hozzá mindenhez is, és így is próbál teljesíteni – hangzott el. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora elmondta, a versenyképesség és innováció nagyon hosszú és következetes munkát igénylő folyamat.
„Nagyon fontos az, hogy az állam nagyon gyorsan rendezte a jogi környezetet, megteremtette a modellváltás lehetőségét, és onnantól kezdve megengedte az egyetemeknek, hogy saját maguk kezdjék el a saját maguk fejlesztési irányait kialakítani.”
A szakképzési centrumok kialakítása egy hasonló sikertörténete az utóbbi éveknek, és mind a városnak, mind az egyetemeknek, és természetesen a minisztériumnak ebben komoly részesedése van – emelték ki a beszélgetésen.
Hankó Balázs hangsúlyozta, gyártási csúcstechnológiában Magyarország ötödik a világon. Ehhez az kell, hogy olyan tudás, olyan szakemberek legyenek, akik ezt a gyártási csúcstechnológiát üzemeltetni tudják. A felsőoktatást és a szakképzést az köti össze, hogy hivatást adnak a fiataloknak úgy, hogy szerezzenek szakmát.
Tízből hatan a szakképzést választják most. Mi azt szeretnénk, hogy tízből hét legyen. Azt tettük ezért, hogy a megújított szakképzésnél a 3 éves szakmunkásképzés mellett az 5 éves technikusi képzést összehúztuk az egyetemekkel.” 96 egyetemi szakképző együttműködés van, többek között az Óbudai Egyetemnél és a Debreceni Egyetemnél – tette hozzá.
Fotó: Borbély Fanni
„Sőt, a legjobbak, akik a technikusi képzésben részt vesznek, előzetes hallgatói diákjogviszonnyal kerülhetnek be az egyetemre. Azért, mert innentől a szakképző intézményeket a mérnöki, informatika, műszaki, egyetemi képzés előszobájává tettük. Merthogy mind a két területen a gyakorlat a lényeg. Az a lényeg, hogy a gazdasági szempontok jelenjenek meg. Az a lényeg, hogy duális képzés legyen.
(…) Igen, ösztönözzük a szakképzést és a felsőoktatás még szorosabb együttműködését, hogy a fiatalok, akik az adott térségben elindulnak, találják meg az útjukat, találják meg azt, hogy a képességeiket a lehető legjobb mértékben, sőt, azt még azon egy kicsit túl is tudják húzni, és kamatoztatni a nemzetet.”
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!