Tehát versenyképesség: értéket, értelmet az identitás és az értékközpontúság alapján kell. Szóval amikor mi a Neumann János programról beszélünk, amikor magyar egyetemi modellről beszélünk, akkor ezt a hármat kell egybetenni: versenyképesség, identitásőrzés, identitáserősítés, valamint az értékek iránt való elköteleződés az, ami kell, hogy vonzóvá tegye mindazt, amit csinálunk.”

„Ezért mi egy olyan versenyképességi fordulatot kívántunk és kívánunk végrehajtani, amely ezzel a három attribútummal rendelkezik, versenyképesebb, identitásőrzőbb, értékőrzőbb. És ebben haladtunk előre. Tizenkét egyetemünk a legjobb öt százalékában van. Az Óbudai Egyetem belépett a legjobbak közé, ott van a fiatal egyetemek rangsorában is, a Debreceni Egyetem a világ legjobb 2 százalékában van.”

Papp László, Debrecen polgármestere elmondta, a városban jelenleg is zajlik egy nagyon erős gazdaságfejlesztési folyamat, noha Debrecen esetében nem az iparosításon, hanem sokkal inkább azon van a hangsúly, hogy az ország keleti régiójának egy gazdasági centruma legyen.

A debreceni modell azt jelenti, hogy összekapcsolódott az egyetem, a város, a térség és a gazdasági szereplők – idézte a moderátor Hankó Balázst.

A város és az egyetem és a térség az test és lélek – hangsúlyozta Kossa György, a Gróf Tisza István Egyetemért Alapítvány elnöke, az ITK-Holding elnök-vezérigazgatója, hozzátéve, ez Debrecenben maximálisan megvan.

Az államtól egészségügyi ellátásra és oktatásképzésre körülbelül 170 milliárd forintnyi összeget kap a felsőoktatási intézmény, a többit már a piacról termeli ki. 25 klinikát tartanak fenn, Magyarország legnagyobb betegellátó rendszerét működtetik.

„Tehát minden adott ahhoz, hogy a gyakorlati és elméleti képzés össze tud kapcsolódni, megfelelve a különböző ipari és különböző befektetői elvárásoknak, úgy alakítva a képzést és a kutatásokat, hogy ezekhez már a forrásokat az egyetem is hozzá tudja tenni.” Mint mondta, egyedüli egyetem, ahol működő ipari park van, üzemeket működtetnek, gyártóhelyeket hoztak létre.

A szakképzési centrumok kialakítása egy hasonló sikertörténete az utóbbi éveknek, és mind a városnak, mind az egyetemeknek, és természetesen a minisztériumnak ebben komoly részesedése van – emelték ki a beszélgetésen.

Hankó Balázs hangsúlyozta, gyártási csúcstechnológiában Magyarország ötödik a világon. Ehhez az kell, hogy olyan tudás, olyan szakemberek legyenek, akik ezt a gyártási csúcstechnológiát üzemeltetni tudják. A felsőoktatást és a szakképzést az köti össze, hogy hivatást adnak a fiataloknak úgy, hogy szerezzenek szakmát.

Tízből hatan a szakképzést választják most. Mi azt szeretnénk, hogy tízből hét legyen. Azt tettük ezért, hogy a megújított szakképzésnél a 3 éves szakmunkásképzés mellett az 5 éves technikusi képzést összehúztuk az egyetemekkel.” 96 egyetemi szakképző együttműködés van, többek között az Óbudai Egyetemnél és a Debreceni Egyetemnél – tette hozzá.

(…) Igen, ösztönözzük a szakképzést és a felsőoktatás még szorosabb együttműködését, hogy a fiatalok, akik az adott térségben elindulnak, találják meg az útjukat, találják meg azt, hogy a képességeiket a lehető legjobb mértékben, sőt, azt még azon egy kicsit túl is tudják húzni, és kamatoztatni a nemzetet.”