
Vass Levente szerint egy jó törvényt sikerült elfogadni
Fotó: Haáz Vince
A most elfogadott karanténtörvény lehetőséget teremtett az egyéni szabadságjogok betartására úgy, hogy a közegészségügyi rendelkezések sem sérüljenek, a járványügyi rendelkezéseket is betartsák – értékelt Vass Levente orvos, Maros megyei parlamenti képviselő, akivel a kedden életbe lépő karanténtörvény előírásairól beszélgettünk.
2020. július 20., 14:312020. július 20., 14:31
2020. július 20., 14:332020. július 20., 14:33
Mint ismert a Nép Ügyvédje és az alkotmánybíróság is úgy értékelte, hogy a tünetmentes betegek esetében a szabadságjogok megsértését jelenti a kórházban való tartás és az otthoni elkülönítés vagy karanténba helyezés. Ennek eredményeképp az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy
Vass Levente elmondta, hogy az elfogadott törvény értelmében a tünetmentes, de bizonyítottan koronavírusos betegek kórházba való beutalásáról az orvos fog dönteni.
„Az objektív, klinikai vizsgálat során a különböző látleletekből, radiológiai vizsgálatból kiderülhet, hogy mennyire támadta meg a beteg szervezetét a vírus, milyen elváltozásokat okozott. Ha valakinek nincsenek tünetei, attól még megtörténhet, hogy a tüdejében olyan folyamatok zajlanak, amelyek a tüdő kapacitásának csökkenéséhez vezetnek, s arra utalnak, hogy a tüdőben egy gyulladásos folyamat zajlik.
– vázolta a szakember. Hozzátette, az orvosnak kötelessége, mint más betegségek esetében is, elmondani, hogy mi derült ki a vizsgálat során, ezeket be kell vezetni a kórlapba és el kell mondani a páciensnek, hogy ajánlott vagy sem 48 óra leteltével is a kórházban maradni megfigyelés alatt.
Vass Levente elmondta, hogy a törvény értelmében, ha a tünetmentes beteg úgy dönt, hogy mégis hazamegy, 14 napot otthon kell maradnia, ezt a hatóságok ellenőrzik. Ez időre betegszabadságra jogosult.
Nálunk ez nincsen szabályozva, de az egészségügyi minisztérium másodlagos rendelkezésekkel meg tudja ezt tenni” – mutatott rá Vass Levente.
Fotó: Veres Nándor
Szintén a járványügyi szakorvosok dönthetnek úgy, hogy 24 órára, amíg a teszt eredménye megérkezik, karanténba helyezzenek egy személyt, aki piros zónaként megjelölt területről érkezik, vagy kapcsolatba került olyan személyekkel, akik bizonyítottak fertőzők. A teszteredmények függvényében lehet arról dönteni, hogy egy nap leteltével mi történik az érintettel.
A bizonyítottan fertőzött és a fertőzésgyanús személy bíróságon fellebbezhet a 48 órás kórházi beutalás vagy az otthoni elkülönítés ellen, de mindenképpen a kórházban vagy otthon kell megvárja a bíróság döntését.
A szenátusban törölték azt a rendelkezést a törvénytervezetből, ami a javak, áruk elkobzását tette volna lehetővé. Ez azt jelenti, hogy azt az árukészletet, amelyekkel koronavírussal fertőzött emberek dolgoztak, az állam nem tudja elkobozni. „Orvosként azt tudom mondani, hogy ilyen esetekben a javak elkobzása nem indokolt, de fontos a javak átfésülése, ellenőrzése. Különösen, ha hússzállítmányról, élelmiszerről van szó, akkor szükségesek olyan óvintézkedések, amelyek a lakosság egészségének megőrzését szolgálják” – vélekedett.
Vass Levente szerint bár a sajtóban szárnyra kapott és terjedt, már az eredeti,
Az eredeti törvénytervezet szerint a harmadfokú rokonok is elláthatták volna a kiskorúakat. A törvény értelmében pedig a szülők dönthetnek úgy, hogy a harmadfokú rokonra is, vagy közvetlen barátra, netán dadus felügyeletére bízzák a gyermeket. Ha nem áll ez a szülők rendelkezésére, csak akkor dönthetnek arról, hogy gyermekvédelem, vagy más állami hatóság veszi át a kiskorúakat. A parlamenti képviselő szerint
Vass Levente szerint egy olyan törvény született egészségügyi szakemberek és jogászok közreműködésével, amellyel be lehet tartani az altokmányos jogokat, szabadságjogokat, de az egészségügyi rendelkezéseket is.
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
szóljon hozzá!