Harmincadik alkalommal nyitotta meg kapuit Székelyudvarhelyen az Őszi Vásár, a régió legnagyobb gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos rendezvénye. Az esemény célja egyebek mellett az üzleti kapcsolatok megteremtése, a találkozás, a bizalomépítés és az üzletkötés, de a szórakozni vágyók számára is lesznek programok.
2023. szeptember 15., 15:592023. szeptember 15., 15:59
2023. szeptember 15., 16:122023. szeptember 15., 16:12
Vásáron, gazdasági fórumon, koncerteken, borfesztiválon is részt vehetnek az érdeklődők
Fotó: László Ildikó
Harmincadik alkalommal nyitotta meg kapuit Székelyudvarhelyen az Őszi Vásár, a régió legnagyobb gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos rendezvénye. Az esemény célja egyebek mellett az üzleti kapcsolatok megteremtése, a találkozás, a bizalomépítés és az üzletkötés, de a szórakozni vágyók számára is lesznek programok.
2023. szeptember 15., 15:592023. szeptember 15., 15:59
2023. szeptember 15., 16:122023. szeptember 15., 16:12
„Az itt létrejött üzleti kapcsolatok és együttműködések olyan gazdasági eredményeket hoztak, amelyek közvetlenül vagy közvetve a térség gazdasági életének fellendítését segítették” – fogalmazott az Őszi Vásár elmúlt harminc évére visszatekintve Orosz-Pál Levente főszervező. Mint mondta,
ahol a vállalkozók, szakértők és a térség fejlődéséért elkötelezett szereplők találkozhatnak.
„Azért gyűltünk össze itt Székelyudvarhelyen, hogy megmutassuk a világnak és önmagunknak, hogy a nehezebb időkben is megmaradt az optimizmusa és bizodalma a székely embernek. Nemcsak a jövőben bízunk, hanem egyre jobban akarjuk a haladást és a fejlődést” – hangsúlyozta. Kijelentette, a rendezvény egyik legnagyobb mozgatórugója volt a térségnek az elmúlt harminc évben, és ezen az úton szeretnének továbbhaladni.
Orosz-Pál Levente köszönőoklevelet nyújt át László Jánosnak
Fotó: László Ildikó
Ezt követően Orosz-Pál Levente köszönőoklevelet nyújtott át László János üzletembernek, a rendezvény egyik megálmodójának, aki az eltelt évek során folyamatosan támogatta a szervezőket.
László János szerint az a legmeghatóbb, hogy az évtizedek során a rendezvény a város életének része lett. Rámutatott, sokszor mondják a politikusok, hogy Székelyudvarhely vezető gazdasági erő Székelyföldön, ő pedig úgy gondolja, hogy ehhez az Őszi Vásár is hozzájárult. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak mindenkori támogatásukért, ugyanakkor a rendezvény szervezőinek és azoknak, akik részt vettek a projektben.
Fotó: László Ildikó
Orosz-Pál Levente is köszönetet mondott a támogatóiknak, ugyanakkor kiemelte, hogy a CED Közép-Európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft.-nek köszönhetően
nemzetközivé téve az eseményt.
Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere közölte, joggal büszke a város a helyi vállalkozókra, hiszen ők a település fejlődésének motorjai: „regionálisan is számottevő teljesítményük az egyik legfontosabb erőforrásunk, továbbá ők biztosítanak munkahelyet sok helyi lakónak”. Hozzátette, az Őszi Vásár azért is fontos, mert információi szerint a tavalyi rendezvényen hárommillió euró értékben kötöttek üzletet a vállalkozók. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy
amelynek részeként szombaton délelőtt tíz órától tartanak mindenki számára nyitott konferenciát a polgármesteri hivatalban.
Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere
Fotó: László Ildikó
Borboly Csaba, Hargita Megye tanácsának elnöke hangsúlyozta, az üzleti életben a legfontosabb a találkozás, a bizalomépítés, az esemény pedig lehetőséget biztosít erre.
A jubiláló esemény fővédnökévé Magyar Leventét, az anyaországi külgazdasági és külügyminisztérium miniszter-helyettesét kérték fel – folyatta Orosz-Pál Levente, majd felolvasta a tisztségviselő levelét. Ebben Magyar Levente kijelenti, hogy a Kárpát-medencei magyarság megmaradásának zálogát a közösségek jelentik.
Fotó: László Ildikó
„Az összefogni, szerveződni és szervezni képes közösségek, amelyek a közös hagyományaikra építve, jövőbe tekintve képesek fellépni és erősödni. A harmincesztendős jubileum kiválóan mutatja, hogy
– fogalmaz levelében a helyettes miniszter. Kijelenti, hogy a magyar kormány zászlójára tűzte az anyaország és a határon túli nemzetrészek közötti kapcsolatok megerősítését – erre jó példa az Őszi Vásár rendezvénysorozat.
Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja szerint az elmúlt harminc év talán legfontosabb időszaka az utóbbi évtized, hiszen az a nemzetegyesítés időszaka, ami rég nem látott prosperálást eredményezett a külhoni területeken. Szerinte különösen nagy elismerés illeti az Őszi Vásárt, amely a sokszor válságos időszakokban is fennmaradt, és évről évre a térség meghatározó gazdasági eseménye.
Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja
Fotó: László Ildikó
Az elmúlt harminc év annak is tanúja, hogy Magyarország és Románia között egyre bővülő gazdasági kapcsolatok vannak.
– jelentette ki. Hozzátette, a két ország infrastrukturális összeköttetése rohamtempóban fejlődik az utóbbi időszakban, az évtized végére 12-ről 16-ra nő a két állam közötti határátkelők száma. Hangsúlyozta,
Megjegyezte, 2016 óta a magyar kormány kiemelt területként kezeli a külhoni magyar területek gazdasági támogatását és megerősítését. Erre egyik legjobb példa a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program, amely során több tíz milliárd forintot fordítottak a külhoni magyar területek támogatására.
Fotó: László Ildikó
Csík László, a CED ügyvezető igazgatója közölte, örömére szolgál, hogy már évek óta részt vehetnek az Őszi Vásár megszervezésében, amelynek gazdasági jelentősége talán most a legnagyobb. Utóbbit azzal indokolta, hogy a járványhelyzet következményei, illetve az orosz–ukrán háború soha nem látott gazdasági kihívások elé állítja a vállalkozókat: lecsökkentek vagy megszűntek az eddig ismert ellátási láncok, szinte minden iparágat súlyosan érint az infláció. Az eseményen lehetőség van közös válaszokat adni az említett kihívásokra.
Csík László, a CED ügyvezető igazgatója
Fotó: László Ildikó
A rendezvény méltatását követően Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács alelnöke felhívta a figyelmet, hogy hamarosan két fontos közbeszerzési eljárást is kezdeményez az intézményük, amelyeken érdemes részt venniük a helyi vállalkozóknak. Az egyik egy nagyjából 100 millió lej értékű projekt, amely során bútorzatot vásárolnak a Hargita megyei tanintézményeknek, a másik pedig 54 elektromos iskolabusz beszerzéséről szól.
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
A parajdi sóbánya-katasztrófa nyomán a térség vízháztartása is felborult, a Kis-Küküllő sótartalma megnőtt, és több településen vészhelyzetet hirdettek ki, mivel a csapvíz fogyasztásra alkalmatlanná vált.
Tartós élelmiszert, gumicsizmát, tisztító- és fertőtlenítőszereket és pénzt is gyűjt a Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi fiókja a háromszéki árvízkárosultaknak. Felhívásukra sokan megmozdultak.
Hétfőn Nagyborosnyón, a megannyi tűzoltó munkájának, illetve az esőzés megszűntének köszönhetően annyira csökkent a vízszint az elárasztott udvarokban, hogy a házak takarítását is el lehetett kezdeni. A kár hatalmas.
Segítséget ígértek a Galac megyei Costache Negri település lakói a Kovászna megyei Körösbácstelek árvízkárosult lakóinak – osztotta meg Facebook-oldalán Cristian Marchiș blogger.
Nicușor Dan hétfőn Vilniusban kijelentette, hogy várhatóan két héten belül megalakul az új kormány.
Egy Magyarországon is lefolytatott turisztikai kampány megszervezését javasolta gyors segítségként a parajdiaknak a településre látogató Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását sürgette hétfőn a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a parajdi sóbányánál történt súlyos ökológiai katasztrófához vezető okok feltárására és a felelősségek megállapítására.
Parajd lakói rendíthetetlenül hisznek abban, hogy nem történik még nagyobb katasztrófa. Reménykednek, de „már az utolsó reménynél tart mindenki”.
A kormány 300 millió lejt hagyott jóvá a Salrom vállalat és a parajdi sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógykezelési tevékenységet folytató cégek azonnali támogatására – jelentette be hétfőn Tánczos Barna pénzügyminiszter.
A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság adatai szerint a megyében tavaly 33, az idei év első öt hónapjában 11 gyereket fogadtak örökbe. Ugyanakkor 22 olyan családot tartanak nyilván, akik örökbe szeretnének fogadni.
szóljon hozzá!