Város a város alatt – kriptát látogattunk

tehát a nagyon gazdag emberek sírboltot vásároltak, és itt temették el őket vagy egész családjukat. Ez az oka annak, hogy nem csak egyházi embereket, jezsuitákat találunk a marosvásárhelyi kriptában sem, annak ellenére, hogy ezt a templomot ők építtették. Találunk itt bárót, királybírót, postamestert, illetve sok, Marosvásárhelyen letelepedett örmény kereskedőt.

Másik fontos személy, aki a marosvásárhelyi kriptában nyugszik, Baranyai Mária Magdolna, aki a házába fogadta a Marosvásárhelyre érkező jezsuitákat, akiknek az volt a feladatuk Marosvásárhelyen, hogy a protestáns térhódítás után – katolikus megnevezés szerint – a rekatolizációt elősegítsék, a protestáns vallásban ezt ellenreformációnak nevezik. Bizonyos szinten „vissza is foglalták” a katolikus egyháznak Marosvásárhelyt – tette hozzá a történelemtanár.

mert valamilyen formában ott vannak a nevek.

Ekkor alakultak ki több helyen temetők, és ezeket a kriptákat lezárták. A kétezres évek elejéig teljesen zárt volt ez a kripta is, nem járt ott senki, az első Csató Béla főesperes volt, aki több mint száz év után betette ide a lábát. „A főesperes úr sötétet talált itt, egy koporsó volt benn, amelyben egy idős hölgy feküdt, a ruhái voltak meg, a teste mumifikálódott már. Őt Csató Béla rendes katolikus szertartás szerint eltemette, de voltak itt még különféle csontok is” – magyarázta Puskás Attila, aki 2011-ben jött le először az újra felfedezett kriptába, és mivel ő maga örmény származású is, megdöbbent, hogy milyen sok örmény van ide eltemetve. „Latinul is, magyarul is vannak itt sírfeliratok, én pedig latint is tanítottam a katolikus osztályokban, amikor még a Bolyai Farkas Gimnáziumban voltak.

Akkor kezdtük a kripta feldolgozását, egy éven keresztül dolgoztunk, lefordítottuk a latin feliratokat, a magyarokat kiegészítettük, ahol hiányosak voltak, majd Barabás Kisannával, aki az egyházművészeti múzeum vezetője, illetve Székely Szilárd és Kálmán Attila tanárkollégákkal az egészet feldolgoztuk, levéltári adatokkal kiegészítettük, és ebből megszületett a Marosvásárhelyi örmények kiadvány utolsó fejezete, amely az összes itt eltemetett személy nevét tartalmazza, illetve az egykori ferences kolostortemplom kriptájában találhatók névsorát, továbbá a minorita templom – ahol most vannak a jezsuiták – kriptájában eltemetettek nevét is feldolgoztuk” – fogalmazott a történelemtanár az első olyan hivatalos dokumentumról, amely erről a kriptáról szól. Ebből a szempontból kötődik a kripta a vásárhelyi magyar-örmény egyesületükhöz is, és ennek szellemében helyezték ki a négynyelvű – magyar, román, angol, örmény – táblát, amely az egyetlen örmény nyelvű felirat Marosvásárhelyen – teszi hozzá.

Lehetőséget rejtenek

Elsők között a jezsuiták kaptak helyet a kriptában, itt van eltemetve a legjelentősebb vásárhelyi jezsuita, Apostol György is, aki prédikációival sok lelket visszatérített a katolikus egyházba. Amikor 1773-ban a jezsuita rendet betiltotta a római pápa, akkor plébános lett, és a nevéhez kötődik az úgynevezett tanoda és nevelde igazgatása és a Lábas ház építése, ahol katolikus neveldét működtetett, amelyből kinőtte magát a ma működő Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium.

A jezsuita templom alatt található sokkal kisebb kripta is látogatható, a főtéri ferences templom alatti kripta sajnos nem látogatható, de jó lenne azt is látogathatóvá tenni” – hangsúlyozta Puskás Attila, hozzáfűzve, hogy egy „föld alatti város” van Marosvásárhely alatt, amelyet jól ki lehetne használni turisztikai célokra is. Fontos tudni, hogy bárki meglátogathatja a katolikus templom alatti kriptát, amely a város titokzatos múltjába vezeti vissza az érdeklődőket.