
A vezetett látogatáson sok érdekes adat és információ elhangzott
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely „föld alatti városában” jártunk, ahová Puskás Attila történelemtanár vezetett le bennünket. A római katolikus Keresztelő Szent János Plébánia – egykori jezsuita templom – északi mellékoltárai alatti kriptát a kétezres évek elején fedezték fel újra, a Csató Béla főesperes idejében végzett restaurálási munkálatok során. 1903-ban ugyanis lezárták a majdnem kétszáz éves, templom alatti temetkezési helyet. Kik nyugszanak a templom alatt, és miért pont ott? – fogalmazódott meg bennünk a kérdés, amelyre meg is kaptuk a válaszokat idegenvezetőnktől.
2023. április 16., 13:412023. április 16., 13:41
Cikkünk egy évvel ezelőtt jelent meg a Székelyhon Hit-vallás kiadványában, most pedig a Székelyhon.ro olvasóival is megosztjuk tapasztalatainkat. A jezsuita rend által építtetett plébániatemplom alapkövét 1728. augusztus 8-án tették le, és 1732-ben már temetkezési helynek számított a kripta – kezdi Puskás Attila történelemtanár az idegenvezetést, miután leérkeztünk a ma már kivilágított kriptába. Annak idején azonban a lejárat nem az udvar felől volt – ezt az utolsó felújítások során alakították ki –, hanem jobb oldalt. Hogy erre miért volt szükség, azt is elmagyarázta idegenvezetőnk.
Főként Olaszországban és Franciaországban volt hagyományuk a kolduló rendeknek – például ferences, domonkos, ciszterciek –, amelyek koldulásból éltek, és azt adták a rendtársaknak, gyerekeknek vagy bárkinek, akit a kórházakban ápoltak, amit össze tudtak gyűjteni.
tehát a nagyon gazdag emberek sírboltot vásároltak, és itt temették el őket vagy egész családjukat. Ez az oka annak, hogy nem csak egyházi embereket, jezsuitákat találunk a marosvásárhelyi kriptában sem, annak ellenére, hogy ezt a templomot ők építtették. Találunk itt bárót, királybírót, postamestert, illetve sok, Marosvásárhelyen letelepedett örmény kereskedőt.
Fotó: Haáz Vince
Van, aki azért volt ide temetve, mert anyagilag nagymértékben támogatta a marosvásárhelyi közösséget, és tiszteletből itt helyezték végső nyugalomra. Tehát az egyházi méltóságok mellett több civil, arisztokrata származású vagy kereskedő embernek ad örök otthont a plébániatemplom alatti kripta – tudtuk meg Puskás Attilától.
Másik fontos személy, aki a marosvásárhelyi kriptában nyugszik, Baranyai Mária Magdolna, aki a házába fogadta a Marosvásárhelyre érkező jezsuitákat, akiknek az volt a feladatuk Marosvásárhelyen, hogy a protestáns térhódítás után – katolikus megnevezés szerint – a rekatolizációt elősegítsék, a protestáns vallásban ezt ellenreformációnak nevezik. Bizonyos szinten „vissza is foglalták” a katolikus egyháznak Marosvásárhelyt – tette hozzá a történelemtanár.
mert valamilyen formában ott vannak a nevek.
Fotó: Haáz Vince
Csató Béla főesperes idejében nagymértékű restaurálási munkálatok folytak a templomban, és egy alkalommal, amikor a munkások verték le a vakolatot, beomlott valami. Akkor derült ki, hogy ez a szellőzőnyílás-féle nem más, mint egy alagút. A főesperes urat kötötték meg, nehogy leessen, hiszen nem tudták, mi van a nyílásban, és őt engedték ide le. Akkor kiderült, hogy tényleg megvan az a kripta, amiről írtak, és 1903-ig használták temetkezési helynek. Abban az évben
Ekkor alakultak ki több helyen temetők, és ezeket a kriptákat lezárták. A kétezres évek elejéig teljesen zárt volt ez a kripta is, nem járt ott senki, az első Csató Béla főesperes volt, aki több mint száz év után betette ide a lábát. „A főesperes úr sötétet talált itt, egy koporsó volt benn, amelyben egy idős hölgy feküdt, a ruhái voltak meg, a teste mumifikálódott már. Őt Csató Béla rendes katolikus szertartás szerint eltemette, de voltak itt még különféle csontok is” – magyarázta Puskás Attila, aki 2011-ben jött le először az újra felfedezett kriptába, és mivel ő maga örmény származású is, megdöbbent, hogy milyen sok örmény van ide eltemetve. „Latinul is, magyarul is vannak itt sírfeliratok, én pedig latint is tanítottam a katolikus osztályokban, amikor még a Bolyai Farkas Gimnáziumban voltak.
Akkor kezdtük a kripta feldolgozását, egy éven keresztül dolgoztunk, lefordítottuk a latin feliratokat, a magyarokat kiegészítettük, ahol hiányosak voltak, majd Barabás Kisannával, aki az egyházművészeti múzeum vezetője, illetve Székely Szilárd és Kálmán Attila tanárkollégákkal az egészet feldolgoztuk, levéltári adatokkal kiegészítettük, és ebből megszületett a Marosvásárhelyi örmények kiadvány utolsó fejezete, amely az összes itt eltemetett személy nevét tartalmazza, illetve az egykori ferences kolostortemplom kriptájában találhatók névsorát, továbbá a minorita templom – ahol most vannak a jezsuiták – kriptájában eltemetettek nevét is feldolgoztuk” – fogalmazott a történelemtanár az első olyan hivatalos dokumentumról, amely erről a kriptáról szól. Ebből a szempontból kötődik a kripta a vásárhelyi magyar-örmény egyesületükhöz is, és ennek szellemében helyezték ki a négynyelvű – magyar, román, angol, örmény – táblát, amely az egyetlen örmény nyelvű felirat Marosvásárhelyen – teszi hozzá.
Fotó: Haáz Vince
Ez egy olyan kripta, amibe hosszában temetkeztek, majd kapott egy vakolatot, erre egy kis maltert tettek, és egy évszámot vagy egy-egy jelet tettek, monogramot, hogy majd a család kiépíti márványtáblával, de van, amelyik így maradt, ezekről a halottakról nem igazán tudunk semmit. Egy fejlettebb formája a kriptafeliratoknak, amikor megvonalazott alapra a nevét is ráírták az illetőnek.
Elsők között a jezsuiták kaptak helyet a kriptában, itt van eltemetve a legjelentősebb vásárhelyi jezsuita, Apostol György is, aki prédikációival sok lelket visszatérített a katolikus egyházba. Amikor 1773-ban a jezsuita rendet betiltotta a római pápa, akkor plébános lett, és a nevéhez kötődik az úgynevezett tanoda és nevelde igazgatása és a Lábas ház építése, ahol katolikus neveldét működtetett, amelyből kinőtte magát a ma működő Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium.
Puskás Attila sokszor beszélt már a kriptáról és a hozzá kötődő érdekességekről
Fotó: Haáz Vince
A jezsuita templom alatt található sokkal kisebb kripta is látogatható, a főtéri ferences templom alatti kripta sajnos nem látogatható, de jó lenne azt is látogathatóvá tenni” – hangsúlyozta Puskás Attila, hozzáfűzve, hogy egy „föld alatti város” van Marosvásárhely alatt, amelyet jól ki lehetne használni turisztikai célokra is. Fontos tudni, hogy bárki meglátogathatja a katolikus templom alatti kriptát, amely a város titokzatos múltjába vezeti vissza az érdeklődőket.
Székelyhon retró
A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.
Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
1 hozzászólás