
Bíznak az észérvekben és a gyermekközpontú szemléletben
Fotó: Haáz Vince
Sürgősségi eljárással kérvényezett kivizsgálást a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) arra vonatkozóan, hogy a digitális értékelési rendszer hátrányos megkülönböztetésben részesíti-e a kisebbségi nyelven tanuló diákokat. Ferencz-Salamon Alpár, a szövetség szakmai alelnöke a Székelyhonnak elmondta: a beadvánnyal a tanügyminisztériumra szeretnének hatni, és úgy tűnik, van oka a bizakodásra a júliusban érettségiző tanulóknak. A döntés azonban kizárólag a szaktárcától függ.
2024. június 20., 15:522024. június 20., 15:52
2024. június 20., 15:582024. június 20., 15:58
Újabb kivizsgálást kérvényezett az Országos Diszkriminációellenes Tanácstól az RMPSZ. Alapos szakmai indoklással alátámasztott kérelmében az országos elnökség hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban az oktatási minisztérium fokozatosan kidolgozta és bevezette a román nyelv kisebbségi oktatásban alkalmazható speciális tantervét és tananyagát, az idén érettségiző diákok esetében az eddig fennálló méltánytalan helyzet az új értékelési rendszer bevezetésével még inkább súlyosbodott. A szövetség szerdán közölte nyilvánosan az újabb próbálkozás hírét, a részletekről az RMPSZ szakmai alelnökével beszélgettünk.
A próbaérettségi óta másodjára, ám ez alkalommal sürgősségi eljárással vizsgáltatja ki a helyzetet a szövetség.
„Előbb egy formális, klasszikusnak nevezhető panaszt tettünk le a tanácshoz, amelyben hasonló indokokat fogalmaztunk meg. Az jelzésértékű volt, hosszabb procedúra. Ezt most azért ismételtük meg, mert
– fogalmazott Ferencz-Salamon Alpár.
Hozzátette: az Országos Diszkriminációellenes Tanács a felgyorsított eljárás tekintetében is gond nélkül együttműködött a szövetséggel, a döntést vélhetően ezekben a napokban közlik a minisztériummal.
Az első beadványtól a mostani tartalma sem tér el.
– összegezte röviden az alelnök.
Megjegyzendő: az oktatási program jövőre változni fog, így a mostani nemzedék az utolsó, amely a régi román tagozathoz hasonló tanterv szerint tanul, de az első, amelyet az új javítási rendszer szerint értékelnének.
Az RMPSZ megfogalmazta továbbá, hogy az előző generációkhoz hasonlóan a dolgozatokat szomszédos, kisebbségi oktatással rendelkező megyékben kellene javítani, és ezt alaposan meg is indokolták.
„Nem azért, hogy a diszkriminatív helyzet megszűnjön, hisz az ennél a generációnál még megvan, mert nem sajátos tananyag szerint tanultak. Azért, hogy ne súlyosbodjon a diszkriminatív helyzet” – szögezte le Ferencz-Salamon Alpár. Az RMPSZ álláspontja szerint ugyanis
illetve ahol a pedagógusok nem rendelkeznek azon szakmai és módszertani kompetenciákkal, amelyek szükségesek egy nem román anyanyelvű diák specifikus nyelvi képességeinek az objektív értékelésére.
A próbavizsgák eredményeiből is jól látszik, hogy az új rendszer negatív hatásokat hozott magával. Kovászna megyében például a román nyelv és irodalom próbavizsga után regisztrált átmenési arány 58.09 százalék volt 2023-ban, míg 2024-ben ez az arány alig érte el a 26 százalékot.
A beadványban az RMPSZ országos elnöksége azt is kiemelte, hogy
A törvényes előírások szerint az éves órakeret 75 százaléka a teljes tananyag elsajátítására, 25 százaléka pedig a pedagógus szakmai belátása szerint felzárkóztató, vagy elmélyítő tevékenységek megtartására fordítható.
Kallós Zoltánt, az oktatási minisztérium államtitkára kérdésünkre úgy nyilatkozott, az idei módszertan még mindig nincs véglegesítve e tekintetben, bár az RMDSZ szeretné elérni, hogy a magyarul tanuló diákokat méltányosan értékeljék. Éppen ezért szerinte
A román írásbeli vizsgát idén július 1-én tartják, tehát már csak néhány nap van arra, hogy gyökeres változást érjenek el az illetékesek a dolgozatok javításának rendszerében.
„Mi bízunk abban, hogy az észérvek és a gyermekközpontú szemlélet meggyőző erő tud lenni. Jelenleg minden jel arra mutat, hogy bizakodhatunk is, ahogyan mi ismerjük a tanügyminisztérium jelenlegi vezetőjét, ebben a tekintetben erre lehet számítani, de ezt még nem vehetjük garanciának” – vélekedett Ferencz-Salamon Alpár.
Régi lőszerelemet emeltek ki és szállítottak el Csíkszentkirályról Hargita megyei tűzoltóság kötelékében dolgozó tűzszerészek. A háborús időkből fennmaradt eszközre a vízhálózat cseréjén dolgozó munkások találtak rá.
Kigyúlt és jelentős anyagi károkkal járó tüzet okozott egy elektromos roller, amelyet éjszakára a töltőn hagytak.
Folyóba zuhant személyhez riasztották a tűzoltókat Segesváron. Az áldozatot holtan emelték ki a Nagy-Küküllőből, a mentők már nem tudtak segíteni rajta.
Halálos vasúti baleset és mozdonytűz is történt kedden este: Hunyad megyében egy nőt gázolt el a vonat, Máramaros megyében pedig több mint hatvan utast kellett biztonságba helyezni egy kigyulladt szerelvény miatt.
Elkezdődött a bölcsődei és óvodai iratkozás a 2026–2027-es tanévre, Székelyföldön csak néhány intézményben számítanak túljelentkezésre. A felvétel nem jelentkezési sorrendben dől el.
Egészséges életmóddal és a módosítható kockázati tényezőknek való kitettség csökkentésével megelőzhető a rákos megbetegedések mintegy 40 százaléka – hívták fel a figyelmet az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szakemberei.
A készülő egységes bértörvény nem megfelelő az egészségügyben dolgozók számára, a kórházakban tervezett ágyszámcsökkentéssel pedig munkahelyek kerülnek veszélybe, állítja a Sanitas szakszervezet. Az érdekvédelem tiltakozásba kezd.
Medve jelenléte miatt kaptak Ro-Alert riasztást kedden az esti órákban Székelykeresztúr, Csíkcsicsó és Parajd lakói.
Több mint száz utas volt azon a vonaton, amelynek kigyulladt a mozdonya kedden délután.
Tiltakozik a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen, amely a testület szerint „végérvényesen aláássa” az igazságszolgáltatás működését.
szóljon hozzá!