
Bíznak az észérvekben és a gyermekközpontú szemléletben
Fotó: Haáz Vince
Sürgősségi eljárással kérvényezett kivizsgálást a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) arra vonatkozóan, hogy a digitális értékelési rendszer hátrányos megkülönböztetésben részesíti-e a kisebbségi nyelven tanuló diákokat. Ferencz-Salamon Alpár, a szövetség szakmai alelnöke a Székelyhonnak elmondta: a beadvánnyal a tanügyminisztériumra szeretnének hatni, és úgy tűnik, van oka a bizakodásra a júliusban érettségiző tanulóknak. A döntés azonban kizárólag a szaktárcától függ.
2024. június 20., 15:522024. június 20., 15:52
2024. június 20., 15:582024. június 20., 15:58
Újabb kivizsgálást kérvényezett az Országos Diszkriminációellenes Tanácstól az RMPSZ. Alapos szakmai indoklással alátámasztott kérelmében az országos elnökség hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban az oktatási minisztérium fokozatosan kidolgozta és bevezette a román nyelv kisebbségi oktatásban alkalmazható speciális tantervét és tananyagát, az idén érettségiző diákok esetében az eddig fennálló méltánytalan helyzet az új értékelési rendszer bevezetésével még inkább súlyosbodott. A szövetség szerdán közölte nyilvánosan az újabb próbálkozás hírét, a részletekről az RMPSZ szakmai alelnökével beszélgettünk.
A próbaérettségi óta másodjára, ám ez alkalommal sürgősségi eljárással vizsgáltatja ki a helyzetet a szövetség.
„Előbb egy formális, klasszikusnak nevezhető panaszt tettünk le a tanácshoz, amelyben hasonló indokokat fogalmaztunk meg. Az jelzésértékű volt, hosszabb procedúra. Ezt most azért ismételtük meg, mert
– fogalmazott Ferencz-Salamon Alpár.
Hozzátette: az Országos Diszkriminációellenes Tanács a felgyorsított eljárás tekintetében is gond nélkül együttműködött a szövetséggel, a döntést vélhetően ezekben a napokban közlik a minisztériummal.
Az első beadványtól a mostani tartalma sem tér el.
– összegezte röviden az alelnök.
Megjegyzendő: az oktatási program jövőre változni fog, így a mostani nemzedék az utolsó, amely a régi román tagozathoz hasonló tanterv szerint tanul, de az első, amelyet az új javítási rendszer szerint értékelnének.
Az RMPSZ megfogalmazta továbbá, hogy az előző generációkhoz hasonlóan a dolgozatokat szomszédos, kisebbségi oktatással rendelkező megyékben kellene javítani, és ezt alaposan meg is indokolták.
„Nem azért, hogy a diszkriminatív helyzet megszűnjön, hisz az ennél a generációnál még megvan, mert nem sajátos tananyag szerint tanultak. Azért, hogy ne súlyosbodjon a diszkriminatív helyzet” – szögezte le Ferencz-Salamon Alpár. Az RMPSZ álláspontja szerint ugyanis
illetve ahol a pedagógusok nem rendelkeznek azon szakmai és módszertani kompetenciákkal, amelyek szükségesek egy nem román anyanyelvű diák specifikus nyelvi képességeinek az objektív értékelésére.
A próbavizsgák eredményeiből is jól látszik, hogy az új rendszer negatív hatásokat hozott magával. Kovászna megyében például a román nyelv és irodalom próbavizsga után regisztrált átmenési arány 58.09 százalék volt 2023-ban, míg 2024-ben ez az arány alig érte el a 26 százalékot.
A beadványban az RMPSZ országos elnöksége azt is kiemelte, hogy
A törvényes előírások szerint az éves órakeret 75 százaléka a teljes tananyag elsajátítására, 25 százaléka pedig a pedagógus szakmai belátása szerint felzárkóztató, vagy elmélyítő tevékenységek megtartására fordítható.
Kallós Zoltánt, az oktatási minisztérium államtitkára kérdésünkre úgy nyilatkozott, az idei módszertan még mindig nincs véglegesítve e tekintetben, bár az RMDSZ szeretné elérni, hogy a magyarul tanuló diákokat méltányosan értékeljék. Éppen ezért szerinte
A román írásbeli vizsgát idén július 1-én tartják, tehát már csak néhány nap van arra, hogy gyökeres változást érjenek el az illetékesek a dolgozatok javításának rendszerében.
„Mi bízunk abban, hogy az észérvek és a gyermekközpontú szemlélet meggyőző erő tud lenni. Jelenleg minden jel arra mutat, hogy bizakodhatunk is, ahogyan mi ismerjük a tanügyminisztérium jelenlegi vezetőjét, ebben a tekintetben erre lehet számítani, de ezt még nem vehetjük garanciának” – vélekedett Ferencz-Salamon Alpár.
Szívélyesen, mosolyogva fogadtak, pedig alig pár órája érkeztek haza Budapestről: Kristof Béla és Rebeka, a Csillag születik idei győztesei a döntő utáni éjszakát még a fővárosban töltötték, kedden pedig már Székelyudvarhelyen beszélgettünk velük.
December 19-én személyes okokból lemondott a TAROM vezérigazgatója, Costin Iordache, de hivatalában marad 2026. január 15-ig, ameddig a vállalat igazgatótanácsa ügyvivő vezérigazgatót nevez ki – jelentette be szerdán az állami légitársaság.
Az előrejelzéseknek megfelelően havazásba váltott át a csapadék az ország több régiójában, így többek között Csíkszéken is.
Családon belüli erőszakhoz kapcsolódó emberölési kísérlet miatt indult eljárás a férfi ellen, aki a gyanú szerint benzint locsolt az élettársára, és a nő testfelületének 50 százalékán égési sérüléseket szenvedett.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) az idei influenzaszezon első halálesetéről számolt be szerdán: egy 88 éves, Kolozs megyei, krónikus betegségekben szenvedő nő hunyt el. Az idős asszony nem volt beoltva influenza ellen.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték szerdán a katonai ügyészek Olt megye prefektusát, Cosmin Florescut (PSD) és alprefektusát, Ștefan Nicolaét (PNL), akiket jogosulatlan fegyverhasználattal gyanúsítanak.
Idén is sokan járultak hozzá adományaikkal az Együtt, egymásért mozgalomhoz, és a gyergyószentmiklósi Vöröskereszt gyűjtése is eredményes volt. Ennek köszönhetően sok család számára válhatott szebbé a karácsony Gyergyószentmiklóson és Gyergyószéken.
Testfelületének 50 százalékán megégett egy nő szerdára virradóra a Szatmár megyei Ivácskó település egyik gazdaságában kitört tűzben.
A marosvásárhelyi születésű magyar országgyűlési képviselő annak kapcsán kéri a tiszás politikus állásfoglalását, hogy az utóbbi időben ismét téma lett Magyarországon a külhöni magyarok ügye, különösképpen a szavazati joguk.
Kedd esti ülésén a kormány jóváhagyta több minisztérium és állami intézmény büdzséjének a kiegészítését a 2025-ös évre.
szóljon hozzá!