Van jövő, van remény...

Tekintse meg képgalériánkat!

Most segíts meg Mária – ez volt a mottója az idei pünkösdi búcsúnak, amelyre ezúttal is özönlöttek a zarándokok. A Nyeregben összegyűlteket Orbán Szabolcs erdélyi ferences tartományfőnök köszöntötte, aki reményét fejezte ki, hogy a közös ünneplés, a gondviselő Isten szeretetének megtapasztalása, a Szűzanya pártfogásába vetett bizalom mindannyiunk számára elhozza a megnyugvást.

A Nyeregben tartott búcsús szentmisén az egyházi és világi elöljárók mellett jelen volt José Rodríguez Carballo, a világ ferenceseinek legfőbb elöljárója, valamint Francisco Javier Lozano érsek, bukaresti apostoli nuncius, aki Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel együtt celebrálta a szentmisét. „Kérjük a Szűzanya áldását, hogy megmaradhassunk őseink hitében és erényeiben. Az ősök erényéhez hozzátartozik népünk szeretete, az anyanyelvi műveltség megőrzése” – szólt az egybegyűltekhez Jakubinyi György.

Bízzunk az élő Istenben

A keresztény ember a nehézségek közepette nem elkeseredik, hanem imádkozik és tanul az Istentől, az ő drága édesanyjától és népünk nagyjaitól, nemzetünk szentjeitől – szólt a jelenlévőkhöz Böjte Csaba, egyben örömének adva hangot, hogy az eső, a szél, a gondok és bajok ellenére is megtelt zarándokokkal a csíksomlyói Nyereg. A dévai ferences szerzetes szerint, a nehézségek közepette ne korlátainkat nézzük, hiszen az élő Isten azért teremtette az embert, hogy legyőzze a nehézségeket.

A szónok követendő példaként állította az egybegyűltek elé Jézus, illetve Szent István király alakját, akik a nehézségek ellenére is tették dolgukat, egy új világot, a szeretet világát teremtették meg. „Van jövő, van remény, bízzunk az élő Istenben” – hangoztatta. Az atya ugyanakkor felelevenítette Domokos Kázmér, az 1600-as évek elején született erdélyi ferences szerzetes alakját is, aki az 1661-es török dúlást követően talpra állította az embereket, együtt imádkozott velük, hogy újjá építhessenek mindent.

„Isten nem a csüggedés lelkét, nem a siránkozás, a nyafogás parancsát adta, hanem a imádság, a szeretet, a jóság parancsát, az újrakezdés erejét” – mondta felelevenítve Márton Áron erdélyi püspök alakját is, aki szintén a kitartásról tett tanúbizonyságot.

Felépíteni Isten országát

Óriási dolognak tartom – jegyezte meg –, hogy a magyarországi magyarok a kettős állampolgárság révén kinyújtják a kezüket a határon túli magyarok felé. Meg kell értetnünk egymással azt – tette hozzá –, hogy elég nagy a világ, a Kárpát-medence, és ha összefogunk, ha bízunk egymásban, felépül Isten országa. Mint mondotta, nem azt a parancsot kaptuk, hogy háborúskodjunk a románokkal vagy más nemzetekkel, hanem azt, hogy együtt, közösen építsük fel Isten csodálatos, szép országát.

Böjte Csaba egyben örömét, elismerését fejezte ki, hogy a csíksomlyói ferencesek a magyarországi árvízkárosultak számára ajánlják fel a szentmisén elhelyezett perselyekben összegyűlt pénzt. „Hiszem, hogy a szeretet, a jóság, a szolidaritás útja mindannyiunkat boldoggá tud tenni. Szívem minden melegével bátorítom, bíztatom drága népemet, hogy ezen az úton járjon”.

A pünkösdi búcsú idei szónoka egyben egyfajta házi feladattal is ellátta a zarándokokat, mondván, hazatérve vigasztalják, bátorítsák egymást, házastársukat, gyermekeiket, a kollégákat, a szomszédokat. „A szentháromság követésében bátorítanunk, vigasztalnunk, erősítenünk kell egymást. Adná az Isten, hogy az erdélyi katolikus egyház, a kárpát-medencei magyarság a vigasztalás, a bátorítás egyháza legyen” – zárta beszédét Böjte Csaba.