
Fotó: Kristó Róbert
Ezzel az üzenettel bocsátotta útjukra az idei pünkösdi búcsúra érkező zarándokokat a Kis- és Nagy-Somlyó közötti Nyeregből Böjte Csaba, az ünnepi szentmise szónoka. A minduntalan eleredő esőben, a 444. búcsús zarándoklat színhelyén idén is zarándokok százezrei fohászkodtak a Szűzanyához.
2010. május 22., 17:162010. május 22., 17:16
2010. június 03., 20:292010. június 03., 20:29
Fotó: Kristó Róbert
Most segíts meg Mária – ez volt a mottója az idei pünkösdi búcsúnak, amelyre ezúttal is özönlöttek a zarándokok. A Nyeregben összegyűlteket Orbán Szabolcs erdélyi ferences tartományfőnök köszöntötte, aki reményét fejezte ki, hogy a közös ünneplés, a gondviselő Isten szeretetének megtapasztalása, a Szűzanya pártfogásába vetett bizalom mindannyiunk számára elhozza a megnyugvást.
A Nyeregben tartott búcsús szentmisén az egyházi és világi elöljárók mellett jelen volt José Rodríguez Carballo, a világ ferenceseinek legfőbb elöljárója, valamint Francisco Javier Lozano érsek, bukaresti apostoli nuncius, aki Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel együtt celebrálta a szentmisét. „Kérjük a Szűzanya áldását, hogy megmaradhassunk őseink hitében és erényeiben. Az ősök erényéhez hozzátartozik népünk szeretete, az anyanyelvi műveltség megőrzése” – szólt az egybegyűltekhez Jakubinyi György.
Fotó: Kristó Róbert
Bízzunk az élő Istenben
A keresztény ember a nehézségek közepette nem elkeseredik, hanem imádkozik és tanul az Istentől, az ő drága édesanyjától és népünk nagyjaitól, nemzetünk szentjeitől – szólt a jelenlévőkhöz Böjte Csaba, egyben örömének adva hangot, hogy az eső, a szél, a gondok és bajok ellenére is megtelt zarándokokkal a csíksomlyói Nyereg. A dévai ferences szerzetes szerint, a nehézségek közepette ne korlátainkat nézzük, hiszen az élő Isten azért teremtette az embert, hogy legyőzze a nehézségeket.
A szónok követendő példaként állította az egybegyűltek elé Jézus, illetve Szent István király alakját, akik a nehézségek ellenére is tették dolgukat, egy új világot, a szeretet világát teremtették meg. „Van jövő, van remény, bízzunk az élő Istenben” – hangoztatta. Az atya ugyanakkor felelevenítette Domokos Kázmér, az 1600-as évek elején született erdélyi ferences szerzetes alakját is, aki az 1661-es török dúlást követően talpra állította az embereket, együtt imádkozott velük, hogy újjá építhessenek mindent.
„Isten nem a csüggedés lelkét, nem a siránkozás, a nyafogás parancsát adta, hanem a imádság, a szeretet, a jóság parancsát, az újrakezdés erejét” – mondta felelevenítve Márton Áron erdélyi püspök alakját is, aki szintén a kitartásról tett tanúbizonyságot.
Fotó: Kristó Róbert
Felépíteni Isten országát
Óriási dolognak tartom – jegyezte meg –, hogy a magyarországi magyarok a kettős állampolgárság révén kinyújtják a kezüket a határon túli magyarok felé. Meg kell értetnünk egymással azt – tette hozzá –, hogy elég nagy a világ, a Kárpát-medence, és ha összefogunk, ha bízunk egymásban, felépül Isten országa. Mint mondotta, nem azt a parancsot kaptuk, hogy háborúskodjunk a románokkal vagy más nemzetekkel, hanem azt, hogy együtt, közösen építsük fel Isten csodálatos, szép országát.
Böjte Csaba egyben örömét, elismerését fejezte ki, hogy a csíksomlyói ferencesek a magyarországi árvízkárosultak számára ajánlják fel a szentmisén elhelyezett perselyekben összegyűlt pénzt. „Hiszem, hogy a szeretet, a jóság, a szolidaritás útja mindannyiunkat boldoggá tud tenni. Szívem minden melegével bátorítom, bíztatom drága népemet, hogy ezen az úton járjon”.
A pünkösdi búcsú idei szónoka egyben egyfajta házi feladattal is ellátta a zarándokokat, mondván, hazatérve vigasztalják, bátorítsák egymást, házastársukat, gyermekeiket, a kollégákat, a szomszédokat. „A szentháromság követésében bátorítanunk, vigasztalnunk, erősítenünk kell egymást. Adná az Isten, hogy az erdélyi katolikus egyház, a kárpát-medencei magyarság a vigasztalás, a bátorítás egyháza legyen” – zárta beszédét Böjte Csaba.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.