Hargita megyében 27 585 állattartó gazdaság működik, ezek között a szarvasmarha-, illetve juhtartó gazdaságok száma a legnagyobb
Fotó: Haáz Vince
Stabilizálódott az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok száma Hargita megyében, ahol évről-évre nő az állatállomány, a többletet pedig már jórészt a helyi szaporulat adja az új fajták esetében is. Az állattenyésztés szempontjából a legnagyobb hátrányt az jelenti, hogy nincs már egyetlen vágóhíd sem a megyében. Ezzel kapcsolatban azonban kedvező lehetőségek körvonalazódnak.
2021. szeptember 12., 09:522021. szeptember 12., 09:52
Dinamikusan fejlődő ágazat az állattenyésztés Hargita megyében, ahol a mezőgazdasági területek jelentős részét a legelők és kaszálók teszik ki, és a szántóterületeken is egyre inkább takarmánynövényeket termesztenek a gazdák.
A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság jelentést készített az állattenyésztés helyzetéről, amelyből kitűnik, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt a haszonállat-állomány a megyében. A legjelentősebb növekedést a szarvasmarha-, illetve juhállomány esetében mérték: idén már több mint 95 ezer szarvasmarhát tartanak a megyében, miközben ez a szám tavaly még kevesebb mint 87 ezer volt, a juhállomány egyedszáma pedig 251 ezerre nőtt a tavalyi 194 ezerről. Növekedés tapasztalható kecske-, sertés-, szárnyas- és házinyúl-állomány esetében is.
Az állattenyésztés megerősödése azzal magyarázható, hogy mostanra stabilizálódott az ilyen jellegű gazdaságok száma a megyében – mondta el megkeresésünkre a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
– magyarázta az ágazat fejlődésének az okát Romfeld Zsolt. Hargita megyében egyébként 27 585 állattartó gazdaság működik, ezek között a szarvasmarha-, illetve juhtartó gazdaságok száma (12 ezer, 11 ezer) a legnagyobb. A stabilizálódás eredménye egyébként a hatékonyságban is megmutatkozik: az igazgatóság jelentésből kiderül, hogy a szarvasmarhák esetében az utóbbi időszakban az állomány koncentrálódása figyelhető meg, nincsenek már egy-két állatot tartó kis, háztáji gazdaságok, egyre több viszont a 15-20 egyedes állománnyal rendelkező farm, ami az ágazat gyorsabb fejlődésének, illetve az EU-s finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés feltétele. Mindazonáltal Hargita megyében továbbra is sok szarvasmarhatartó gazdaság működik viszonylag kis állatállománnyal, ezeknek a többsége családi gazdaság. A jelentés szerint valamivel több mint 12 ezer szarvasmarhatartó gazdaság működik a megyében, ezekben átlagban 8 marhát tartanak.
Az ágazat erősödésére utal az is, hogy a megyei szarvasmarha-állomány növekedését már a helyi szaporulat adja a korábban behozott új fajták – hús- és tejelőmarhák – esetében is, amelyek lassan felváltják az eddigi legelterjedtebb fajtát, a román tarkát. Az utánpótlást maguk a gazdák nevelik saját szelekció alapján, az első- és másodéves szaporulatok már kezdenek akklimatizálódni erre a vidékre – magyarázta Romfeld Zsolt. A Hargita megyében tartott tejelőmarhák átlagban összesen 2 millió hektoliternyi tejet adnak évente, a juhok mintegy 100 ezer hektoliternyit, a kecsketej mennyisége pedig átlagban 27-33 ezer hektoliter között ingadozott az elmúlt években.
Legnagyobb számban szárnyasokat tartanak a Hargita megyei farmokon, az állomány idén meghaladja a 684 ezres egyedszámot. Ez tavalyelőtt is hasonló volt, tavaly viszont majdnem a felére csökkent, ez viszont egy természetes hullámzás eredmény, jórészt attól függ, hogy a nagy farmokon mikor történnek a telepítések, illetve vágások.
A méztermést – ami az utóbbi három évben folyamatosan csökkent, 293 tonnáról 237-re – mintegy 20 ezer méhcsalád adja. Az igazgatóság adatai szerint a lóállomány nagyjából stabil a megyében, 13 ezres az egyedszáma évek óta, ám ők csak a genetikai megőrzés alá tartozó, illetve lóútlevéllel rendelkező egyedeket tartják számon, a többi azonosított egyed a helyi állatorvosok nyilvántartásában szerepel. A valóságban csökken a lóállomány a megyében, ennek pedig egyértelműen a mezőgazdasági gépesítés az oka – mondta el Romfeld Zsolt.
A hús értékesítése szempontjából Hargita megyében nagy hátrányt jelent az, hogy nincs egyetlen vágóhíd sem a megyében. Ez miatt
2019-ben közel 44 ezer állatot értékesítettek a gazdák, tavaly mintegy 35 ezret, idén július végéig pedig közel 15 ezret. A juhok és kecskék esetében szezonális értékesítés zajlik, húsvétra adják el a bárányokat a gazdák, illetve felhizlalva exportra küldik. Ebben az ágazatban is csökkent az értékesítés: 2019-ben 153 ezer juhot és bárányt adtak el a Hargita megyei állattenyésztők, 2020-ban 136 ezret, idén július végéig pedig 85 ezret. A sertéseket a Hargita megyei gazdák jórészt saját, illetve családi fogyasztásra nevelik, egy kis részét pedig közvetlen értékesítés során adják el.
A megye adottságai kedveznek az állattenyésztésnek, a szomorú az, hogy jórészt csak élőállat-kereskedelem zajlik a megyében, mert nincs egy vágóhíd sem. Ha lenne, az itt nevelt állatok húsát mint kész árut – tehát feldolgozott termékként – lehetne értékesíteni, ami pluszjövedelmet hozna a gazdáknak, ami egy ösztönző tényező lenne az ágazatban – magyarázta Romfeld Zsolt. A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője ugyanakkor e tekintetben egy kedvező hírről is beszámolt:
Hamarosan elkészülnek ezek az egységek, amelyek közül az egyik egy kisvágóhíd, úgynevezett vágópont lesz, a másik kettő pedig hagyományos vágóhíd. Az állattartásnak kedvez egyébként a mezőgazdasági területek megoszlása is Hargita megyében: az igazgatóság adatai szerint az agrárterületek 81 százaléka kaszáló és legelő. Ez összesen több mint 310 ezer hektárnyi területet jelent, ugyanakkor – amint arról Romfeld Zsolt beszámolt – a szántóterületeken (72,8 ezer hektár – 18,61%) is egyre jellemzőbben az állatok táplálásához szükséges takarmánynövényeket termesztenek a gazdák.
Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.
A fűtésszezon beálltával egyre több a tűzoltók munkája: vasárnap délelőtt a Mezőkirályfalvához tartozó Kisnyulason gyulladt ki egy lakóház és egy szeméygépkocsi. Egy személy megsérült.
Feltűnően sok rendőr, illetve más hatósági személy tartozkodott szombat éjjel Marosvásárhely, illetve más Maros megyei települések utcáin. Az összehangolt rendőrségi akció célja az erőszakos bűncselekmények megelőzése volt.
Kigyulladt egy lakóház Makfalván vasárnapra virradó éjszaka, a katonai tűzoltók mellett a helyi önkéntes tűzoltók segítségére is szükség volt.
Közúti ellenőrzéseket tartottak a Maros megyei rendőrök október 17–18. között: összesen 181 szabálytalanságot tártak fel és több mint 55 ezer lej értékben szabtak ki bírságot.
Közúti baleset történt Szászrégenben szombat reggel. Egy gépjármű villanyoszlopnak csapódott, az autó összetört, a sofőr azonban sérülés nélkül megúszta az ütközést.
Székelyföld-szerte fagypont alá csökkent a hőmérséklet vasárnapra virradóan, a leghidegebbet – mínusz 8,2 Celsius-fokot – ezúttal is Csíkszeredában mérték – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.
Csodálatos élmény volt bejárni Stone Townt Zanzibáron, ahol Freddie Mercury szülőházát is meglátogathattuk. Később azonban a nyomort is megtapasztalhattuk egy kisebb településen. Időközben pedig elhagytam az irataimat és a pénztárcámat.
A Richter-skálán 3,3-as erősségű földrengés volt szombaton 17:04-kor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP) tájékoztatása alapján az Agerpres.
Szerb Antal-fantáziáját hozza el Marosvásárhelyre Prieger Zsolt és Magyar Bori. A rendhagyó irodalmi estre a Kultúrpalota kistermében kerül sor november 4-én, 18 órától.
szóljon hozzá!