Utak ellenőrzésére szolgálhatott a csíkcsicsói vár

Így derült ki, hogy a várnak őskori előzményei vannak. A későbbiekben Székely Zoltán, valamint Ferenczi István és Ferenczi Géza régészek ezeket a csíki várakat a Magyar Királyság keleti térnyerésének tulajdonították, és úgy gondolták, a határokat védték. Ezek szerint a csíkcsicsói vár más hasonló erősséggel (Firtos, Budvár, Csíkrákos, Tusnád, Zsögöd stb.) alkotott láncolatot – ezt az álláspontot tartották a székely kutatók a ’70-es, ’80, ’90-es években.

Benkő Elek azonban arra a következtetésre jutott, hogy ezek nem határvédő, hanem mentsvárak voltak, ahol a helyi lakosság meghúzta magát veszély esetén. Erre az álláspontra helyezkedett Sófalvi András kutató is. Nemrégiben Botár István állt elő új hipotézissel. A csíkszeredai régésznek főként azért voltak kétségei, mert

Ezért, akárcsak a csíkrákosi Pogányvárnál megfigyeltek alapján, ahol régi, felhagyott utakat talált az erdőben, felmerült annak a lehetősége, hogy a csicsói vár is egy régi út mellett állhatott.

Alternatív útvonalak

„Ezt ellenőriztem, régi térképes adatokat vettem figyelembe, helynevek alapján, terepbejárással kerestem és találtam is utakat a vár környékén” – osztotta meg a kutatás eredményét. Ennek alapján elmondható, hogy csicsói vár mellett, a völgyben, illetve a gerinceken vezetett végig valamikor a mostani Tolvajos-tetőn áthaladó országút, amely a mostani Hargitafürdő fele tartott, onnan pedig Szentegyháza irányába.

– így a szakember.

Ugyanakkor írott források is alátámasztják ezt az elképzelést. Például amikor 1661-ben a tatárok betörnek Csíkba és felégetik Szeredát, akkor egy szász krónikás leírása szerint a csíkiak a Hargitán várták a törököket, tatárokat a mostani Tolvajos-tető felé vezető úton, csakhogy azok serege Székelyudvarhelyről nézve bal kéz felől, azaz északról megkerülte őket, ami azt jelenti, hogy léteznie kellett arra egy útnak, ahol egy nagy sereg feltűnés nélkül haladhatott. „Tehát egy időben több út is vezetett át a Hargitán, nemcsak a libáni, hanem Csicsónál, Rákosnál és valószínű, hogy Madarasnál és Szenttamásnál is el lehetett jutni a Küküllő völgyébe, Udvarhely fele” –magyarázta Botár.

A szentamási útról ugyancsak létezik írott forrás, miszerint amikor Báthory András bíboros Székelyudvarhelyről menekült, egy korabeli szemtanú leírja, hogy töprengett, melyik úton menjen át Csíkba, és onnan Moldva fele, mert félt a székelyektől. Végül Szenttamás fele vette az irányt, ahová kíséretével egy nap alatt átértek.

Mindezen bizonyítékok alapján Botár azt a következtetést vonta le, hogy

„Az viszont egyértelmű, hogy utak vezettek át a Hargitán, és a csíkszéki várak mindegyikének van őskori, vaskori előzménye, amelyre ráépítkeztek a későbbiekben, ezért kellett legyen annak valamilyen oka, hogy miért pont oda építettek” – mondta. Mint hozzáfűzte, ezek a közlekedési folyosók minden korszakban, az őskorban és a középkorban is használatban voltak, függetlenül attól, hogy éppen milyen nép lakta ezt a vidéket.

Nyomtalanul eltűnt kápolna

Kitért arra is, hogy számos kápolna is épült az útvonalak mentén, például Csíkszentimre mellett, az Erdővidék felé vezető út mentén a Margit-kápolna, de a szépvízi kápolnákat is régi, a korabeli térképeken szereplő országutak mellett emelték. Tekintettel arra, hogy a csíkcsicsói várrom közelében is létezik Kápolna nevű patak,

Mivel a vár alatt lévő dűlőt Szent Ferenc-aljának hívják, ezért akár ama, mára nyomtalanul eltűnt kápolna védőszentje is lehetett. Orbán Balázs sem említi, a helyiek sem tudnak róla, és nem szerepel a kápolnák 1700-as években összeállított jegyzékében sem. „Ez a kápolna az út használatával együtt hamar a jelentéktelenségbe süllyedt” – mutatott rá a régész.

Folyosók Erdély és Moldva között

„Ám ezek a várak nem azért épültek, hogy az udvarhelyi és a csíki székelyek közti forgalmat ellenőrizzék, hanem inkább azért, hogy az Erdélyből Moldva felé haladó régi országút, közlekedési folyosók köztes szakaszait felügyeljék” – magyarázta Botár. Tehát nem mentsvárnak épültek, hanem azért, mert a 13. században a Magyar Királyság valamilyen formában ellenőrzése alatt akarta tartani az Erdélyt Moldvával összekötő utakat. A régész szeretné a moldvai kijáratokat is felkutatni, hiszen minden jel arra mutat, hogy a két régió között több volt az átjárás, mint eddig hittük, miután a Keleti-Kárpátok két oldalán ugyanazon kultúrák nyomai mutathatók ki a dákoktól a gótokon át a szlávokig.

Botár úgy véli, miután a 14. században megalakul a moldvai fejedelemség, és a magyar király megbízásából a székelyek átmennek Moldvába elkergetni onnan a tatárokat, így azok közvetlenül már nem fenyegették vidékünket, ezért a várak elveszítették jelentőségüket.

Nemrégiben írtunk arról, hogy „előkerült” a vár legendája, miszerint egy tündérnek volt három fia, a legkisebbik, Csicsó emberlányt vett feleségül, és ekkor építették a várat. Olyan történetről is meséltek a helyiek, hogy nyári éjszakákon tündérek ülnek a várfalon, és lábukat az Oltban áztatják, és Csicsónak óriások meg tündérek segítettek várat építeni.

korábban írtuk

Megtalálták a csicsói vár mondáját

A csíkcsicsói önkormányzat és a helyi Kájoni János Általános Iskola a Székelyföldi Legendárium készítőinek támogatásával nemrégiben mondakereső versenyt hirdetett a helybéli gyerekeknek, mivel hiányzott a Székelyföldi Legendáriumból a csicsói vár mondája.