Ünnepi események zarándokhelyéül szánt udvarhelyi magyarörmény emlékhely

– fogalmazott az elnök.

Az egykori szobortalapzatra fekete gránit plakett került, amelyen magyar és örmény nyelven olvasható „A székelyudvarhelyi magyarörmények emlékére” felirat, az állíttatók nevei, az évszám és a tájainkon ritkán látott örmény kereszt, khachkar (ejtsd: kácskár) grafikai ábrázolása.

Az udvarhelyi emlékhelyen az örmény kereszt rajzolata egyben utalás az égtájak szerint betájolt, domborfaragással díszes kőlapra, a khachkarra, amely nemcsak az ősi és apostoli kereszténység nyílt megvallása, hanem az örmény lelkület és egység kifejezése is. Az Örményország-szerte lépten-nyomon látható khachkarok emlékhelyjelzők, templomon kívüli, könnyen elérhető kegyhelyek, síremlékek vagy győzelmi emlékművek. Központi, meghatározó eleme a kereszt. Keretbe foglalva.

Üzenete:

A kehelyből, sírból, angyali szárnyak tartásából kiemelkedő kereszt a feltámadás és az újjászületés győzelmét mutatja. Az indás elemek, amelyek a rajzolatokat adják, az elpusztíthatatlanságot, a gyümölcstermő képesség hordozását jelképezik. A bonyolult gyűrűzés és kacskaringózás a változó sors bonyolultságára figyelmeztetnek, biztatással: végül minden az örökkévalóság és az élet rajzolatát adja ki, a kereszt részeként. A spirál a halál romlását de az életre való kibontakozás lehetőségét jelzi köveken, épületeken.

A napokban kialakított emlékhely grafikája emlékeztet arra is, hogy az örmény nép 301-ben, a világon elsőként vette fel a kereszténységet. Ez a hit biztosította számára a lelki, erkölcsi és szellemi erőt, hogy átvészelje az évszázadok viszontagságait. De emlékeztet az örmény genocídiumra is. 1915 és 1920 között 2,2 millió örmény halt erőszakos halált, tűnt el szülőhelyéről Törökországban. Velük kapcsolatban használták először a 20. században a gyászos csengésű holokauszt szót. Egy egész világ pusztult velük, két évezred hite és történelme. Hivatalosan máig nincs elismerve a népirtás, tilos róla megemlékezni, szóba hozni. Ott, ahol történt, az emlékműállítás is – törvény bünteti mind a mai napig.

A centenárium kapcsán a magyarörmény gyökerűek kegyelete khachkarokat emelt Debrecenben és Veszprémben. Erdélyben az első khachkart a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom bejáratánál állították: Örményországból származó tufába, magyarországi képzőművészek domborfaragással, az anyahazában több mint ezer éve használt motívumvilággal készítették, amely az örmények Gyergyószentmiklóson való megtelepedésének 380. évfordulójára készült.

– tudtuk meg Mátyás Károly főesperestől.

„Gróf Majláth Gusztáv Károly, Erdély főpásztora 1906-ban felszólította a plébánosokat, hogy azokban a helységekben, ahol több örmény család él, Világosító Szent Gergely napján az örmény híveknek ünnepélyes szentmisét végezzenek és a papi zsolozsmát is a szentről válasszák. Ebből az alkalomból magyar nyelven megjelentette az örmények nagy szentjének életét. Az akkori székelyudvarhelyi főesperes-plébános Gróf Zabolai Mikes János nagy szeretettel fogadta, és igénybe vette az udvarhelyi örmények segítségét a lelkipásztori munkában. Az egyháztanács tagjai között pedig ott találjuk Dragomán Domokost, Esztegár Gerőt, Flórián Kristófot, valamint az Oltáregylet elnökeként dr. Vass Lajosnét” – tette hozzá.

Székelyudvarhely magyarörményeinek egyesülete az örmény hagyományokat, szokásokat, kultúrát, gasztronómiát szeretné megőrizni és megismertetni, ugyanakkor a helyi kultúrát gazdagítani, gyarapítani. Olyan polgárok szeretnének lenni, mint nagy eleik, akiknek nevét megörökítette a várostörténet. Az emlékhely gránitjának szilárdsága az örök emlékezés jelképe, a rajta látható khachkar pedig az örmény önazonosságtudat és eme nép fennmaradási reményének legmeghatározóbb szimbóluma.

A múltnak, jelennek és jövőnek üzenő ünnepségre április 22-én délután öt órától kerül sor. Az avatást követően a Szent Miklós-plébániatemplomban szentmisét celebrál Gáll Hunor, a gyergyószentmiklósi örmény szertartású egyházközség plébánosa.