Úgy tűnik, a problémára azóta sem született megoldás, hiszen a minap újabb panasz érkezett hozzánk az országútra kimerészkedő pásztorkutyákkal kapcsolatosan.

Több méteren át kergette

A csíkszeredai Bara Zoltán két másik férfival biciklizett szombaton a Gyimesek felé vezető országúton, a tetőig azonban nem sikerült eljutniuk, mivel a közeli esztenáról hirtelen három pásztorkutya „rontott nekik” – elevenítette fel az esetet beszélgetésünkkor a férfi. „Körülbelül 50 méterre bicikliztünk egymásról, és a sógorom ment elől, így ő járt a legrosszabbul.

Ahogy észrevettük, hogy mi történik, mi is rögtön megfordultunk, és szerencsére nem történt nagyobb baj. Nagyon megijedtünk, de emellett az is bosszantó, hogy nem tudtunk továbbhajtani, vissza kellett forduljunk. Pásztor sehol nem volt a közelben, így segítséget sem lehetett kérni.

– nehezményezte Bara Zoltán.

Megbízható pásztorkutyák

A kutyák tulajdonosa, Rákossy Zsigmond ennek pontosan az ellenkezőjét állítja: megkeresésünkre az állatorvosként dolgozó csíkpálfalvi férfi leszögezte,

„Két agresszívebb kutyám van, ezeket megkötve tartjuk a biztonság kedvéért, a másik négy pedig valóban szabadon van engedve, de ezek teljesen megbízhatóak, senkit sem fognak megharapni. Persze ugatással fogadják az arra járókat, ez kétségtelen, kimondottan a bicikliseket, mert ők gyakran petárdát dobnak feléjük, vagy lefújják a kutyákat gázspray-jel. Az ilyen megnyilvánulások miatt a kutyák is élénkebben jelzik őket.

– javasolta Rákossy. A kutyák tulajdonosa kitért arra is, a vadkárok elkerülése érdekében muszáj néhány kutyát szabadon tartani, ám ezt az előírásoknak megfelelően teszi.

Normális jelenség, hogy az arra elhaladó autót, biciklit, szekeret megugatják, de senkire sem jelentenek fenyegetést. Remélem, hogy nem lesz ebből probléma, igyekszem mindent megtenni a biztonság érdekében” – zárta Rákossy Zsigmond.

Segítséget kell kérni

A Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat, illetve a Hargita megyei hegyi csendőrség közösen ellenőrizte az elmúlt években a megye esztenáinak kutyaállományát, és megfigyelték az ebek viselkedését is.

– véli Fekete Örs, a megyei hegyi- és barlangimentő közszolgálat vezetője. Mint mondta, a közös ellenőrzéseken többször is felszólították őket az agresszív kutyák megkötésére, illetve a csendőrség bírságokat is kiszabott, ám egyes esetekben ez sem volt elég a probléma megszüntetésére. „Ez teljesen pásztorfüggő: míg egyesekkel szót tudunk érteni, mások a többszöri felszólítás ellenére sem tesznek semmit a probléma megoldása érdekében.

– emelte ki Fekete Örs. Ugyanerre biztatja a bajbajutottakat Gheorghe Suciu, a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség szóvivője is. Kiemelte:

Az utóbbi időben azonban nem érkezett hozzájuk bejelentés kutyatámadásokkal kapcsolatosan. Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a téma kapcsán érdeklődésünkre elmondta:

Ha ez mégis megtörténik, a rendőrség is eljárhat az ügyben, ám ehhez tudniuk kell róla, kutyatámadásra vonatkozó bejelentést azonban a csendőrséghez hasonlóan ők sem kaptak.

Vitatott előírások

Bár tavaly úgy tűnt, hogy a problémára a juhnyájakat követő kutyák létszámára vonatkozó előírások hosszas huzavona utáni érvénybe lépése jelenthet megoldást, a gyakorlatban ez nem javított a helyzeten. Mint ismert, a pásztorkutyák létszámával kapcsolatos előírásokat a pásztorok tiltakozása miatt többször is módosították az elmúlt években.

A jelenleg is érvényes, 2016-ból származó 242-es számú törvény értelmében

A hatályos előírások azonban még mindig nem felelnek meg az igényeknek – vélekedett Tánczos Barna szenátor, amikor a téma kapcsán kérdeztük. „Az utolsó vitám ebben a témában éppen a napokban zajlott le a képviselőház mezőgazdasági bizottságának vezetőjével, mivel benyújtottam egy törvénytervezetet, amelyben

Az is nagyon fontos, hogy a vadtámadások nagy része éjszaka történik, ezért sok problémát meg lehetne oldani azzal, ha napközben nem hagynák szabadon a kutyákat, esetleg csak korlátozott számban. Bízom abban, hogy el tudjuk érni azt, hogy helyi szinten lehessen dönteni a kutyák számáról, és akkor elmondhatjuk, hogy a mi kezünkben van a döntés. Ha ezáltal megfelelően tudjuk kezelni a problémát, az a mi érdemünk lesz, ha meg nem, akkor a mi hibánk” – húzta alá a szenátor.