A jogsértések elleni fellépések lehetőségeiről tárgyaltak a székelyföldi polgármesterek

Fél órás késéssel kezdődött péntek délután a székelyföldi magyar polgármesterek találkozója, amelynek résztvevői előbb megtekintették a városháza Szent István-termét, majd átvonultak az esketőterembe, ahol a találkozó ötletgazdája, Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere felolvasta köszöntőjét.

„Meggyőződésem, hogy a közös gondolkodás és megoldáskeresés előre viszi településeinket, az egyenként összegyűjtött tapasztalatok megosztása pedig segít abban, hogy az előttünk álló feladatokra megtaláljuk a lehető legjobb megoldásokat” – fogalmazott Gálfi. Szót ejtett arról is, hogy az erdélyi, székelyföldi magyar közösség sajátos kisebbségi létéből adódó gondok orvoslását is vállalniuk kell a közösség vezetőinek, ki kell álljanak a nemzetiségi jogokért, de a pályázati lehetőségeket is megtárgyalhatják közösen.

Gálfi Árpád beszéde után Orbán Árpád alpolgármester vette át a szót, és bejelentette, hogy vége a találkozó sajtónyilvános részének. Cikkünk publikálásáig a polgármesteri hivatal sajtóosztályának az eseményről szóló közlemény nem érkezett meg szerkesztőségünkbe, így nem tudhattuk meg, hogy az összegyűlt polgármesterek pontosan milyen problémákat tűztek napirendre, illetve milyen megoldásokról tárgyaltak.

Szombaton a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal Facebook bejegyzéséből derül ki, hogy a találkozó résztvevői „a székelyföldi önkormányzatokat és a régióbeli magyar városokat érintő problémakörök átbeszélése mellett több kérdésben is megállapodtak”, ám további részletek a „résztvevők által hasznosnak ítélt” találkozóról ebből a bejegyzésből sem derültek ki.

FRISSÍTÉS: A jogsértések elleni közös fellépésről is egyeztettek

A szerkesztőségünknek az eseményről szóló, vasárnap elküldött közleményből kiderül, hogy a polgármesterek első találkozójának napirendi pontjai az egyre fokozódó, nemzetiségi jogokat és a közösségi szimbólumokat érő jogsértésekkel és támadásokkal szembeni közös fellépés lehetőségeiről, a Székelyföld fejlesztését célzó közös projektek beazonosításáról, illetve a megpályázható pénzalapok egyeztetett lehívási lehetőségeiről, valamint a találkozó rendszeresítéséről szóltak.

A polgármesterek egyetértettek abban, hogy a magyar nyelv, illetve közösségi jelképeink használata a nyilvános térben törvényes, jogos és természetes, és az ezekhez való jog biztosítását Románia több nemzetközi egyezmény ratifikálása által vállalta. Ennek megfelelően a székelyföldi magyar városokban ezekkel a jogokkal következetesen élnek és élni fognak, s ugyanerre biztatják a községi vezetőket. A polgármesterek szerint amikor ezeket a jogokat akarják csorbítani, határozottan és összehangoltan kell fellépni, igénybe véve a jogvédő szervezetek segítségét, és szükség esetén az Emberi Jogok Európai Bíróságáig vinni az ügyet. A zárt ajtók mögötti találkozón abban is megegyeztek, hogy az esetekről tárgyilagosan tájékoztatnák a hazai és a nemzetközi sajtót, a bukaresti nagykövetségeket és a nemzetközi jogvédő szervezeteket.

A polgármesterek a települések és Székelyföld fejlesztésével kapcsolatosan megállapították, hogy szükséges az ország régióinak újrarajzolása, és ebben Székelyföldet önálló fejlesztési régióként kellene megjeleníteni. Ugyanakkor az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely–Brassó szakaszának megépítését és egy megyei jogú városokat érintő székelyföldi gyorsforgalmi utat is szeretnének. Azt is leszögezték, hogy ezentúl a különböző fórumokon, egyeztetéseken közösen vennének részt és egységesen lépnének fel. A városvezetők következő találkozója január 12-én lesz, Csíkszeredában – tájékoztattak a közleményben.