Támogatási formák sokasága áll a gazdák rendelkezésére

Változott 2015-től a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségeknél (APIA) benyújtható egységes agrártámogatási kérelem: a gazdák elméletileg egyszerre kérelmezhetnék a korábban különálló területalapú és állattenyésztési támogatásokat ‒ ez a legtöbb termelőt érintő juttatás.

Ugyanakkor az APIA-nál igényelhetők a piaci intézkedések keretében meghatározott speciális támogatások, mint például a méhészeti program, valamint az állami segítségek ‒ többek között a gázolajár-támogatás és az életjáradék. De rendkívüli támogatások ‒ mint a legutóbbi tejtermelőket és sertéstenyésztőket érintő ‒ lebonyolítását is az ügynökség szakemberei végezték. Az idén is igényelhető támogatási formákról a Hargita megyei APIA munkatársait kérdeztük.

Az uniós agrárpolitika által előírt egységes mezőgazdasági támogatásokat a román jogrendben a 2015/3-as sürgősségi kormányrendelet és az utólag módosított 2015/619-es miniszteri rendelet szabályozza. Lázár István, az APIA munkatársa arról is tájékoztatott, hogy a témában évi rendszerességgel megjelenik egy miniszteri rendelet – idén a 2016/249-es –, amelyik a friss tudnivalókat foglalja össze az igénylési útmutatótól kezdve a különböző igénylési feltételekig.

Kérhető területalapú támogatás

Területalapú támogatást az egy hektárnál nagyobb földterülettel rendelkező, és legkevesebb 30 áras parcellákon gazdálkodók igényelhetnek. Mihály Lajos, a megyei APIA alkalmazottjának tájékoztatója szerint a támogatási rendszerbe tavalytól bevezették a kis- és nagygazda fogalmát: az állattenyésztési és területalapú alaptámogatásból ötezer eurónál kevesebbet kapók a kisgazdák, az ötezer euró fölöttiek pedig a nagyobb farmerek. Azok a kisgazdák, akik vállalták, hogy öt évig ugyanakkora méretű területen gazdálkodnak, 2015-ben erre örökölhető támogatást kérhettek, idén azonban újak már nem léphettek be a népszerű programba.

Juttatás szántóra, kaszálóra

Területalapú alaptámogatás szántóra és kaszálóra igényelhető, a kaszáló esetében ez négy részből áll. Az egységes területalapú alaptámogatás (SAPS) legalább egy hektár mezőgazdasági területre jár, amellett az újraosztott támogatást legtöbb 30 hektárra igényelhetik a gazdák. A hátrányos helyzetű, hegyvidéki területekre igényelhető agrártámogatást csak a tengerszint fölötti, 600 méternél magasabban fekvő területek után lehet kérvényezni (Hargita megye jelentős része érintett e támogatási formában). Vannak agrár-környezetgazdálkodási csomagok is – ezek P1, P1.1, P2.1, P2.2, P3.1.1, P3.2.2 néven ismertek –, ez esetben öt évig kell eleget tenni vállalt kötelezettségeknek.

Szántóföldek esetében a kis- és nagygazdák részéről az országos támogatás mellett az úgynevezett P4-es zöldtrágyacsomag is igényelhető. A nagygazdák kérhetnek zöldítési támogatást is a szántóterületeikre, ennek feltétele a vetésforgó betartása, az állandó gyepek védelme és a zöldítés. Van lehetőség továbbá ökológiai gazdálkodási intézkedésekkel élni, amelyek az ökológiai gazdálkodásra való átállást, illetve annak fenntartását támogatja – részletezte a szakember.

 Az állattenyésztési támogatásokról

Tavalyhoz képest az állattenyésztési támogatások terén nem történtek nagy változások ‒ tájékoztatott Lázár István. Az átmeneti országos támogatás keretében (ANT) három felnőtt szarvasmarha, legalább évi 3 ezer liter tej vagy legkevesebb 50 juh és 25 kecskeanyaállat esetén kaphat a gazda állami juttatást. Az összekapcsolt támogatás (SCZ) révén a bivaly-, juh-, kecske-, húsmarha- és a fejőstehéntartó gazdák plusztámogatást kaphatnak. Bivalytartók legtöbb 100, juhos gazdák 150–600, kecsketartók pedig 50 és 500 közötti állatállományra kérhetnek plusztámogatást. De külön támogatást kaphat minden olyan farmer, aki legtöbb 250 húsmarhát vagy 10-250 fejőstehenet tart. A marha- és juhtartóknak az összekapcsolt támogatás igényléséhez el kell indítaniuk a törzskönyvezést.

Lehetőségek méhészeknek

A méhészek az ágazatot érintő országos program ‒ amelyet a 2014/1308-as uniós rendelet szabályoz ‒ keretében hívhatnak le támogatást. A programtervezeteket, amelyet az ágazat aktuális helyzete alapján állítanak össze, 3 évente nyújtják be a tagállamok Brüsszelben. Idén zárul a 2014–2016-os időszak, amelynek keretében a méhészek egyesületen keresztül nyújthattak be támogatásigénylést. Jelenleg négy intézkedéssel élhetnek a méhészek, így a gyógyszer- ás aljdeszka vásárlást, az állomány növelését, a vándorméhészetet érintő és a méhanalízisek ellentértékét támogatókkal. A kérelmeket egészen augusztus elsejéig tehetik le az egyesületek ‒ részletezte Lázár István. 

Életjáradék és üzemanyagár-támogatás

Az APIA megyei hivatalain keresztül igényelhető a gázolajár-támogatás és az életjáradék is. Az érvényes jogszabályok szerint azok a gazdák részesülhetnek a mezőgazdasági munkálatokhoz felhasznált üzemanyag árának támogatásában, akik a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségeknél jogi személyként szerepelnek – van egyéni azonosító számuk –, és a helyi önkormányzat mezőgazdasági regiszterében, illetve az állatorvosi adatbázisban is szerepelnek. További feltétel, hogy legkevesebb egy hektáron gazdálkodjanak vagy állatot is tartsanak.

Életjáradékot azok az idős személyek kapnak, akik eladták vagy bérbe adták saját tulajdonú földjeiket. Akik földjeiket értékesítették, hektáronként évi 100 euró támogatásra jogosultak, míg a bérbe adott földek után az állami támogatás értéke hektáronként 50 euró – foglalta össze a szakember.

Várják a gazdákat

A hónap végéig adhatják le üzemanyag-vásárlásról szóló számláikat azok a gazdák, akik 2016-ra vonatkozóan jogosultak a gázolajár-támogatásra. Az érintettek az idei első negyedévben vásárolt üzemanyag árát számolhatják el – ismertette Haschi András. A megyei APIA vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy habár az egységes mezőgazdasági kérelmek március eleje óta adhatók le, mindeddig csak a növénytermesztőket tudták fogadni az informatikai rendszer hiányossága miatt. Meglátása szerint most már csak napok kérdése, hogy az állattenyésztéssel is foglalkozó gazdák igényelhessenek.