Stratégiai koncepcióban gondolkodnak

Szakképzés – gazdaság – társadalom címmel indított szakmai fórumsorozatot az erdélyi pedagógusoknak, a szakoktatásban érintett vállalkozóknak, civil szervezeteknek, politikusoknak a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a magyarországi Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága megbízásából a külhoni magyar szakoktatás éve program keretében.

Elsőként Sepsiszentgyörgyön, majd Csíkszeredában, kedden pedig Székelyudvarhelyen állomásozott a fórum, amelyen udvarhelyi, keresztúri, sóvidéki és maros megyei érintettek vettek részt. A kerekasztal-beszélgetést megelőzően Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke, Grezsa István, a magyar kormány miniszteri biztosa és Szász Zoltán, a pedagógusszövetség székelyudvarhelyi területi elnöke sajtótájékoztatón részletezte a fórum célkitűzéseit, valamint a magyar nyelvű szakoktatás fejlesztésének fontosságát.

Stratégiai koncepció és munkaterv kidolgozása, valamint egy romániai magyar intézményi-szakmai hálózat kialakítása a fórum célja – mondta el az RMPSZ elnöke. A romániai magyar szakképzés intézményi, gazdasági és társadalmi szereplőivel együtt létrehozott fejlesztési elképzelést összhangba hoznák azzal az intézményrendszerrel, ami az anyaországban van. Emellett egy romániai magyar intézményi-szakmai hálózatot is kialakítanak, amely a kezdeményezők reményei szerint az integrálásban is szerepet vállalna. Burus-Siklódi elmondta, noha a korábbi években is foglalkoztak a témával, az idei év nagy szerepet fog játszani a szakképzés fejlesztésében, hiszen a fórumsorozat beilleszkedik a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve programsorozatba, amelynek partnere és támogatója az államtitkárság Stratégiai Tervező és Tájékoztatási Főosztálya.

Grezsa István miniszteri biztos szerint a szakoktatás kérdése ugyanannyira aktuális az anyaországban, mint a külhoni magyar nemzetrész mindennapjaiban. Mint kifejtette, ma már a gazdaságfejlesztést és a munkahelyteremtést kell beállítani a magyar nemzetpolitika fókuszába, hiszen szerinte csak akkor fognak szülőföldjükön boldogulni a nemzetrészek, ha el tudják tartani családjukat. Összesen 500 millió forintot fordítanak a külhoni magyar szakképzés éve projektjeire, ebből 120 millió forintot különítettek el az erdélyi szakképző intézmények számára. Grezsa István szerint a keretösszeg inkább egy problémafelvetésre elegendő, illetve arra, hogy a különböző országokban egy akciótervet tudjanak kidolgozni. Az említett keretből a szakoktatáshoz szükséges felszerelések beszerzésére, szakképző rendezvények, cseregyakorlatok és trénerképzések szervezésére is jutott. A szakképzéssel egyébként nem csak egy évet szeretnének foglalkozni, mindez egy többéves folyamat kezdete.