Kinti vécére járnak a hidegben a gyerekek

Jövő héten kezdi el a Hargita Megyei Tanfelügyelőség a következő tanév beiskolázási tervének előkészítését, melynek során az intézet munkatársai a távoli vidéki iskolákat is felkeresik, hogy megvizsgálják, szükség van-e az oktatás fenntartására ezekben az épületekben, amelyek között több olyan is van, ahol csak a minimális elvárásoknak felelnek meg a komfortfeltételek – tudtuk meg Bartolf Hedvigtől. A megyei főtanfelügyelő elmondta, vannak olyan vidéki iskolaépületek, ahol csempekályhában fűtenek, máshol nincs vezetékes víz, illetve csak külső vécék vannak. Noha e tekintetben a helyzet évről évre jobb Hargita megyében, például az előző tanévhez képest 6–8 százalékkal több iskolában javultak a feltételek, ez az oktatási épületek 16 százalékában továbbra sem nevezhető kielégítőnek – tájékoztatott a főtanfelügyelő.

A tanfelügyelőség munkatársai már jövő héten kilátogatnak több ilyen vidéki iskolába, és megvizsgálják, hogy a következő tanévtől egyáltalán szükség lesz-e ott osztályok indítására – mondta Bartolf Hedvig, hozzáfűzve, hogy esetenként olyan falvak iskoláiról van szó, ahol egyre kevesebb a gyerek, és az iskolának csak néhány tanulója van. Az épület felújításánál olcsóbb és jobb megoldás is ezek esetében, ha az a három-négy gyerek iskolabusszal bejár a községközpont iskolájába, ahol általában az oktatás minősége is magasabb, és ott a gyerekeknek is jobb, hiszen nagyobb közösségben vannak – fogalmazott a főtanfelügyelő.

Megyeszinten mindenhol – az udvarhelyi, csíki és gyergyói térségben egyaránt – vannak ilyen iskolaépületek. Udvarhelyszéken az egyik legrosszabb helyzetben lévő község Székelyderzs, ahol az iskolaközpont négy egységének mindegyikében az udvaron található vécékre járnak a kisgyerekek. Az iskola alig kap pénzt fejlesztésekre, ráadásul az idei, rendkívüli szárazság miatt még mindig nincs víz sem az iskolaközpont székelyderzsi emeletes épületében, sem az óvodában, de az iskola külső egységeiben, a székelymuzsnai iskolában és óvodában sem – mondta el Ádám Zsolt igazgató. Ez összesen 115 napközis korú és I–VIII. osztályos gyereket érint, akiknek a vízhiány következtében a fagypont közeli novemberi hidegben is az udvaron található vécéket kell használniuk, ivóvizet otthonról visznek, és kezet mosni csak tálakban tudnak, amelyekbe a takarítónők hordják a vizet – tudtuk meg az iskolaközpont igazgatójától, aki azt is elmondta, dacára annak, hogy a község iskolájának egészségügyi engedéllyel rendelkező belső mellékhelyiségei vannak, a gyerekeknek mégis a kinti vécékre kell járniuk, és ez a tél közeledtével egyre nagyobb gondot jelent.

Mint azonban Bartolf Hedvig elmondta, vannak pozitív példák is, például a Korond községhez tartozó Pálpatakán és Fenyőkúton, ahol közösségi összefogással oldották meg a problémákat. A szülők kezdeményezésére kezdődött el az iskola felújítása a községközponttól távolabb eső szórványtelepülésen, Fenyőkúton, erősítette meg Katona Mihály korondi polgármester, hozzáfűzve, hogy a helyi és a megyei önkormányzat is támogatta anyagilag a munkálatokat, akárcsak a pálpataki iskola esetében, ahol a tanintézet pénzalapjával is jól gazdálkodott a vezetőség, az is hozzájárult a sikeres korszerűsítéshez. A két település korszerű oktatási épületeiben összesen 115 napközis korú és I–VIII. osztályos gyerek tanul, éppen annyi, mint a székelyderzsi iskolaközpont áldatlan helyzetű épületeiben.