Finanszírozás hiányában ezerötszáz ápoltnak kénytelen elengedni kezét a Caritas

Sokkolta a Gyulafehérvári Caritas vezetőit és alkalmazottait a hír, hogy az otthoni beteggondozás teljesen finanszírozás nélkül marad, mivel februárra nem kapnak állami támogatást a szaktárcától. Az elmúlt évet is nehezen vészelte túl a katolikus segélyszervezet által működtetett szolgáltatói hálózat, hiszen 2013 óta folyamatosan csökkent az állami támogatás, de Márton András, a Caritas igazgatója szerint ilyen körülmények között még egy évet nem bírnak ki.

Egyelőre annyi biztos, hogy februárban a beteggondozói szolgáltatás költségvetése több mint 180 ezer lejjel csökkent. Ez azt eredményezi, hogy kénytelenek lesznek beteggondozókat elküldeni, ugyanakkor az Erdély-szerte több mint hatezer otthon ápolt közül ezerötszáztól meg kell vonniuk a szolgáltatást. Így – ha időközben semmi nem változik – őket már márciustól nem látják el az ápolók. Hogy kik lesznek az érintettek, még nem tudni, azonban azokat az idős embereket, akik hozzátartozók nélkül élnek, igyekeznek továbbra is gondozni – tájékoztatott Márton András. 

„Több helyen is érdeklődtünk arról, hogy mi is van, de hivatalosan senki nem mondott semmit, csak elejtett mondatokból következtetünk. Félő, hogy ez nem csak egy kiesett hónapot jelent. Ilyen mértékű érvágásra nem számítottunk. Aki messze van és nem látja ezeket az embereket, nem érti, nem fáj neki” – vonta le a következtetést a finanszírozás megvonásával kapcsolatban az igazgató. Még nem igazán tudja, mit fognak tenni, de annyi biztos, hogy radikális lépésre lesz szükség, mivel félhivatalos értesüléseik szerint az egész évi támogatást megvonják tőlük.

„Azt sem tudjuk, mi lesz a saját munkánkkal, ahogy azt sem, hogy az ellátásban maradók mi alapján legyenek kiválasztva, azonban nekünk, csapatvezetőknek állást kell foglalnunk. Egyelőre pánik van, senki nem tud semmi biztosat, de így kérdéses a szervezet működése” – közölte Sebők Mária, a székelykeresztúri csoport vezetője. A beteggondozók továbbra is lelkiismeretesen végzik munkájukat, próbálják felkészíteni az ápoltakat a várható változásokra. „Bízunk benne, hogy vezetőink, akik eddig is azért tevékenykedtek, hogy működjön a szervezet, kitalálnak valamit” – mondta reménykedve.

A korábbi években külföldi partnerek segítségével, pályázatokkal igyekeztek talpon maradni, hiszen több beteget láttak el, mint amennyire támogatást kaptak – közölte Márton András. Hozzáfűzte, hogy a helyi önkormányzatok jelentették számukra az egyedüli stabil partnert az otthoni beteggondozásban, most is számítanak rájuk, bár tudják, hogy sokuk erején felül vállalt feladatot. Jelenleg Udvarhelyszéken ötvenkét beteggondozó lát el közel ezerötszáz otthoni ápolásra szorulót. Többségük idős, ágyhoz kötött. Hogy az állami pénzforrás megvonása miként érinti őket, még nem tudni. 

Nincs ennél nemesebb és szükségesebb szolgáltatás a környéken Bokor Sándor parajdi polgármester szerint, éppen ezért úgy véli, hogy amíg nem rendeződik a jelenlegi helyzet, az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk a program számára a kieső finanszírozást. Eddig is jelentős összeggel járultak hozzá a helyi Caritas tevékenységéhez, most egyeztetni fognak a szervezettel, és megbeszélik, mennyivel kellene megnövelni az összeget. Hogy miből, még nem tudja, de igyekeznek forrást találni rá – mondta a településvezető. „Mindent nem lehet az önkormányzatok nyakába varrni, remélhetőleg meggondolja magát a kormány, és legalább a tavalyi mértékben támogatni fogja a szolgáltatást” – fűzte hozzá Bokor.

Székelykeresztúron a Caritas beteggondozói csapata ingyen használhatja az önkormányzattól kapott székhelyet, ugyanakkor szerződéses viszonyban állnak egymással – közölte Rafai Emil polgármester. „Mi nem támogattuk a helyi Caritast, hanem kifizettük a munkájukat, a szerződés szerint havonta 5–6 ezer lejt, ezért ők a szociális osztályunk helyett foglalkoztak a település rászoruló betegeivel. Ezt a helyzetet továbbra is próbáljuk tartani” – mondta a polgármester.