HIRDETÉS

Ezeket kell tudni a szerződéskötésről

2017. február 14., 14:27 utolsó módosítás: 2017. február 14., 14:28

Szerződéseket nap mint nap kötünk, gyakran olyanokat is, amelyekről nem is tudjuk, hogy azok. A következőkben néhány általános tudnivalót ismertetünk a szerződéskötésről.

Fotó: Barabás Ákos

A szerződés egy olyan egyezség, amellyel a felek hivatalos, akár jogi következményekkel járó alapot teremtenek a megegyezésnek (1166. Ptk). Szerződést köthet több mint két szerződő fél is, és a megegyezés az, ami megkülönbözteti a szerződést más jogi aktusoktól.

A gyakorlatban sokszor találkozunk azzal a helyzettel, hogy egy internetről letöltött szerződésben benne van az egész polgári törvénykönyv – ilyen szerződést írni felesleges. Egy jó szerződés rövid és pontos. Amit tartalmaznia kell, az a szerződő feleket azonosító rész, a megállapodás tárgya, illetve szükség esetén érdemes belefoglalni az okát is.

Az adás-vétel vagy kifizetés helyét, illetve időpontját akkor van értelme belefoglalni a szerződésbe, ha ennek módjára a vonatkozó törvény nem tér ki. Például felesleges leírni, hogy a kifizetés azonnal esedékes, mivel a szerződésekbe foglaltakat azonnal kell végrehajtani, amennyiben nincs erre kitűzött határidő. Vannak persze olyan szerződések is, amelyek esetében periodikusan történik a megállapodás végrehajtása, például a bérleti szerződések esetében. Az aláírás igen fontos szerepet kap a megállapodás megkötésekor, ugyanis ez a beleegyezés jele.

A szerződés tárgya is fontos. Ez egyszerű esetben lehet a következő: „az eladó lovának tulajdonjoga átszáll a vásárlóra ötszáz lej ellenértékben”. Innen tudjuk, hogy ez egy adás-vételi szerződés. Itt külön meg kell említeni, hogy nem számít, mit ír a megállapodás címében, ugyanis a szerződést a tárgya alapján minősítjük, és mihelyt ez alapján sikerült besorolni, azok a szempontok, helyzetek, amelyekről a felek nem rendelkeztek, kiegészülnek a vonatkozó törvényben írottakkal. Ezért nem kell szerződés gyanánt regényt írni, csak afelől kell rendelkezni, amivel a törvénytől eltérünk.

Csak akkor létezik a szerződés, ha le is van írva?

Nem. A szerződések lehetnek szóbeliek, írottak és hitelesítettek is. Ilyen a közjegyző előtt megkötött szerződés, de a polgári házasságkötés is. A szerződést azért foglaljuk írásba, hogy bíróságon tudjuk bizonyítani létezését és tartalmát (1240 Ptk.). Igazából bármire lehet szerződést írni, papírra, de ha van valakinek elektronikus aláírása, digitális formában is megkötheti, akár kőtáblára is írhatja, csak tartsa meg a „tárolóeszközt” (256 Pptk.).

Kézzel írjuk, vagy géppel?

Nos, a géppel írottat könnyebb kiolvasni, de a kézzel írott a nyerő, főleg ha kölcsönről van szó. Amennyiben az egyik fél kötelezi magát arra, hogy visszafizet egy összeget vagy visszaad valamilyen anyagi javat, a szerződést teljes egészében kézzel kell megírnia (275. Pptk.).

Érdemes tudni, hogy nincs jogi relevanciája annak, milyen nyelven írják meg a szerződést, ám amennyiben fel kell használni egy hazai bíróság előtt, szükség lesz egy hivatalos fordításra, természetesen román nyelvűre (292. cikk (5) bekezdés Pptk). Fontos említést tenni a példányszámról is: ahány szerződő fél van, annyi példány legyen, és erről tegyünk említést a szerződésben.

Tanúk

A szerződés megkötésekor Romániában nem szükséges segédtanuk jelenléte, csak amikor erről a törvény külön rendelkezik, így ez nem befolyásolja a szerződés érvényességét, sőt tanúkkal amúgy sem lehet bizonyítani olyan megállapodásokat, amelyek értéke meghaladja a 250 lejt, amennyiben a szerződő felek nem jogi személyek (309. Cikk Pptk.).

Mikor menjünk közjegyzőhöz?

Az egyszerű írásos szerződés és a közjegyző előtt megkötött vagy általa hitelesített szerződés árnyalatnyi szempontból különbözik bizonyító erejét illetően. A közjegyző által hitelesített dokumentumok esetében okirathamisítást kell megállapítani, hogy a bizonyító erejét semlegesítsük (270 Pptk), míg a nem közjegyző előtt kötött szerződéseket ellenbizonyítékokkal lehet semlegesíteni (273 Pptk).

Akkor sem kerülhetünk el egy találkozót a közjegyzővel, ha ingatlant szeretnénk adni-venni, ugyanis ezekben az esetekben a formaság hiánya a szerződés semmisségét vonja maga után: a megállapodás egyenértékű a vécépapírral, a szerződés nem létezik, nem érvényes, és nem történt meg a tulajdonjog átruházása. Ha valakinek egy ilyen fortéllyal túljárnak az eszén és megfosztják javaitól, pánikra és aggodalomra van ugyan némi ok, de egy ügyvéd tud segíteni rajta.

Fazakas László

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
5 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS