Fotó: Thomas Campean
Mintegy 30 millió forinttal támogatná a lövétei katolikus népfőiskola épületének felújítását a magyar kormány: ezt még a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem idején jelentette be Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A jelentős támogatást azonban nem az ismert kolozsvári Zöld Erdély Egyesület, hanem az ismeretlenségből ekkor előbukkant lövétei, azonos nevű civil szervezet kapja. Az ügy felháborodást keltett, a lövéteiek azonban állítják: tiszta szándék vezérelte a kezdeményezőket, a támogatás révén pedig több évtizedes álom valósulhat meg Lövétén – számol be keddi címlapsztorijában az Udvarhelyi Híradó.
2015. augusztus 11., 13:542015. augusztus 11., 13:54
A lövétei katolikus egyháznak szándékában állt a volt népfőiskola épületének felújítása, erre akkor támogatókat toboroztak. Mint ismeretes az 1888-ban épült ingatlant 1948-ban államosították, iskolaként működött, legutóbb pedig az óvodának adott helyet. Az épületet 2003-ban szolgáltatták vissza az egyháznak, ekkorra állapota nagyon megromlott. Az újrafödéshez még 2013 tavaszán hozzáfogott az egyház, ám a vízelvezető sánc kiásása közben bedőlt az épület keleti szárnyának fala. A leomlott épületrész egyetlen felületű hajdani osztálytermet és egy tornácot foglalt magában.
„Akkor részletes felmérés és kárfelmérés készült az épületről, és egy, a sürgősségi állagmegóvásra és szerkezeti megerősítésre vonatkozó tervet is készíttettünk, saját költségre. Ezek mintegy negyvenezer lejbe kerültek, megvalósításukra, kivitelezésükre azonban nem maradt pénze az egyháznak” – vázolta fel az előzményeket Tódor Loránd lövétei kántor. Az épület azóta parlagon áll, így az egyház örömmel fogadta a lövétei Zöld Erdély Egyesült azon javaslatát, hogy a felújításhoz szükséges pénzt előteremtik, illetve a munkálatokat is felügyelik majd. „Az előzetes egyeztetések alapján az egyesület ügykezelésébe adnánk az épületet, és a felújítás befejeztével, amennyiben az egyháznak erre valamikor a jövőben lehetősége lesz, megtérítjük a munkálatok értékét. Addig is az egyesület közösségi tevékenységre használja az épületet” – magyarázta a kántor.
Az ügy egyébként azért kapott fokozott médiafigyelmet az elmúlt időszakban, mert a Tusványoson történt bejelentés után a kolozsvári Zöld Erdély Egyesület közleményt juttatott el a sajtóhoz, melyben leszögezik: elhatárolódnak a lövétei, azonos nevű civil szervezettől, ugyanakkor méltánytalannak tartják, hogy nem ők érdemelték ki a magyar kormány támogatását. „Azt is el tudom képzelni, hogy Kövér László úr és a magyar kormány valójában a mi tevékenységeinkre, eredményeinkre figyelt fel, és a felajánlásokat nekünk szánták” – nyilatkozta a történtek kapcsán Kovács Zoltán Csongor, a kolozsvári Zöld Erdély Egyesület vezetője, majd kifejtette: sejtése szerint a nekik szánt támogatást Lövétén jegyzett ismeretlen, de azonos nevű szervezet segítségével valakik sikeresen eltérítették. „Csak reménykedni tudok, hogy ez utóbbi történt és ezek a nemes felajánlások így végül elérkezhetnek hozzánk. Tekintettel arra, hogy a Zöld Erdély Egyesület évek óta súlyos forráshiánnyal küzd, jelentős segítséget jelenthetne ez nekünk az erdélyi környezetvédelem érdekében kifejtett munkánk fellendítésében” – mondta.
Ugyancsak a kolozsvári Zöld Erdély Egyesület közléséből tudjuk: a Lövétén 853-as házszámon bejegyzett civil szervezet hivatalos megnevezése Asociatia „Zöld Erdély” Egyesület, adószámuk 29786519. A kolozsváriak ugyanakkor azt is tudni vélik, hogy az udvarhelyszéki civil szervezet korábban többször is részesült a Magyar Országgyűlés elnökének közcélú adományaiban: 2012-ben 2 millió 500 ezer forint, 2013-ban 4 millió 500 ezer forint, 2014-ben 4 millió 200 ezer forint támogatást kaptak.
A lövétei egyesület 2012-es bejegyzésekor annak alapítói nem tudtak a kolozsvári Zöld Erdély Egyesült létezéséről, mondta el a lapnak Márton József, az udvarhelyszéki egyesület elnöke. „A lövétei volt katolikus népfőiskola felújításának ügyébe azért vágtunk bele, mert lövéteiek vagyunk, és fáj a szívünk, hogy az elődeink által épített, Lövétének és térségének építészetileg egyik legértékesebb épülete szemünk láttára az enyészeté lesz. A katolikus egyházzal való megállapodás alapján arra vállalkoztunk, hogy a katolikus egyház tulajdonában lévő és maradó ingatlan felújítására igyekszünk romániai, magyarországi és uniós forrásokat felkutatni” – magyarázta.
A felújítási terv alapján az újjáépítés teljes költsége 400 ezer euró, azaz 120 millió forint lenne, a megvalósításra 2–3 évet szánnak. „A magyar kormány tudomásunk szerint 30 millió forint támogatást kíván nyújtani ebben az esztendőben, így elkezdődhet a munka, ezáltal jobb eséllyel tudunk másokhoz is támogatásért fordulni (Hargita Megye Tanácsához, a Communitas Alapítványhoz és uniós közösségi forrásokhoz)” – jegyezte meg Márton József. Fontosnak tartotta hozzátenni, hogy a magyar kormánytámogatásról szóló hivatalos kiközlést még nem kapták meg, ezért a támogatás mértéke csak becsült érték.
A lövétei Zöld Erdély Egyesületnek egyébként vételi és használati joga van egy, a lövétei határban lévő 17 hektáros ingatlanra, amelyen erdei iskolát és mintagyümölcsöst akarnak létrehozni. Ezen ingatlan hasznosítását a tervek szerint összekapcsolnák a felújított volt népfőiskolai épülettel, így „egy komoly közösségi rendeltetésű bázist tudnának létrehozni, amely kiszolgálná a székelyföldi, erdélyi és magyarországi iskolások táborigényét, növelné a természeti adottságaihoz képest mostoha sorsú Lövéte és térsége turisztikai vonzerejét”.
Székelyudvarhelyen az elmúlt években több utcát is felújítottak, és ugyan megjelentek az akadálymentesítés jelei – például a süllyesztett járdaszegélyek –, a gyakorlatban még mindig sok helyen nehézkes a közlekedés babakocsival vagy kerekesszékkel.
Juhokat, nyulakat és számos csirkét megölt tavaly november óta egy fiatal medve Székelyvarságon, az utóbbi napokban ráadásul nappal is többször felbukkant az egyed a település főbb utcáin. Kedden kilőtték a garázdálkodó példányt.
Kitartanak a turisztikai vállalkozások, nem nőtt jelentősen az elbocsátások száma Parajdon ebben a hónapban. Székelyudvarhelyen azonban újabb tömeges elbocsátásra kényszerül egy bútoripari vállalat.
Közel húsz éve földbe helyezett szennyvízhálózati vezetékeket kell megjavítani Oroszhegyben, Tibódban és Székelyszentkirályon, továbbá ki kell terjeszteni a hálózatot a portákig. A község vezetősége aláírta a projekt finanszírozási szerződését.
Jubiláló házaspárok jelentkezését várja a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal.
Kék, fehér, vörös, barna és számos más színű trópusi lepkében gyönyörködhetnek azok, akik ellátogatnak a parajdi Lepkeházba – a turisták száma azonban lényegesen megcsappant a bányakatasztrófát követő időszakban.
Egy évvel az indulása után beváltotta a hozzá fűzött reményeket a székelyudvarhelyi városvezetés által fejlesztett applikáció: az eszközt a lakók egyre gyakrabban használják ügyintézésre, bejelentésekre, befizetésekre, vagy épp időpontfoglalásra.
A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés csak az, hogy mikor omlik be – nyilatkozta szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Kaszáló kaláka, ahogy régen: negyven nyikómalomfalvi férfi gyűlt össze hajnalban, hogy közösen kaszáljanak a réten – a kaláka nemcsak múltidéző élmény, hanem a falunapok hangulatos nyitánya is volt.
Egy idős nőt szállítottak kórházba egy Homorófürdőnél történt baleset után szombaton délben.
szóljon hozzá!