
Fotó: Lukácsi Lehel
Mintegy hetven külföldi egyetemista több száz éves emberi csontokat tanulmányozva tölti a nyarát Udvarhelyszéken. Európa történelmét kutatják nálunk, hiszen – amint a régészek állítják – minden jelentős történelmi hullám Erdélyre is hatással volt. Megértésük az öreg kontinens múltjának alaposabb megismeréséhez vezethet.
2014. június 20., 11:192014. június 20., 11:19
2014. június 20., 11:192014. június 20., 11:19
Több mint egy évtizede indította el Andrei Gonciar az ArchaeoTek kutatási központot, amelynek célja Erdély történelmének felfedése. Eddig több mint hatszáz diák és önkéntes érkezett a különböző projektek keretében, jelenleg mintegy hetven egyetemista vesz részt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeummal együtt szervezett antropológiai laborelemzéseken, archeológiai ásatásokon. Sajtótájékoztatójukon az is elhangzott, hogy az Egyesült Államokból, Kanadából és Ausztráliából érkezett fiatalok a következő nyolc hét során azt kutatják, miként élték át a történelmi eseményeket az udvarhelyszéki emberek a 15. és 17. században. A tavalyi rendkívüli eredményeknek köszönhetően idén összetettebb kérdéseket tesznek fel a kutatók, elmélyülnek a középkori társadalom embertani elemzésében, megvizsgálva a korabeli gyerekek életét is.
Erdély, a lehetőségek földje
Az antropológus diákok nagy álma volt a csontok tanulmányozása, az Amerikai Egyesült Államok törvényei azonban meggátolják ezt, a leletek nagy részét ugyanis családi tulajdonnak tekintik. A kutatási terület szabályozása nyomán a diákok szinte kizárólagosan digitálisan „nyúlhatnak” a maradványokhoz. Ezzel szemben nálunk kézzelfogható tapasztalatokat szerezhetnek, ugyanis nem egy raktárban elemeznek, hanem átélhetik a kutatási folyamat egészét. Nemcsak publikálásra buzdíthatja őket az élmény, hanem visszatérésre is – többen már másodjára vesznek részt a projektben, néhányan pedig disszertációjukat is az udvarhelyszéki történelemre hegyezték ki.
„Számukra egyedi alkalom ennyire közel kerülni a leletekhez, szakmailag rengeteget fejlődhetnek az ittlétük alatt. Az Erdélyben szerzett tapasztalatok, a látogatott műemlékek, épületek, tájak, a történelem ugyanakkor annyira meghatározza értékítéletüket, hogy hazatérésükkor már nem a bűnözők, a szegénység és a szemét Romániáját fogják átadni társaiknak” – fogalmazott Andrei Gonciar. A fiatalok egyik része Patakfalván végez régészeti ásatásokat, a többiek az udvarhelyi laborban elemezik embertani szempontból a tavaly feltárt csontokat, magyarázta Nyárádi Zsolt, az udvarhelyi múzeum archeológusa. A részvevők most elsősorban az adatgyűjtésre koncentrálnak, háromdimenziós szkennerrel digitalizálják a tavaly összegyűjtött telekfalvi leleteket.
Óceánon túli segítség
Az együttműködés olyan anyagi forrásokhoz juttatta a helyi szakembereket, amelyek elősegítik az udvarhelyszéki kutatások fejlődését. Az ásatások és a labormunka során a helyi múzeum munkatársai törvényszéki antropológusokkal dolgoznak együtt, akiktől különböző módszereket leshetnek el, emelte ki a partnerség előnyeit Nyárádi. Romániában a fizikai antropológia kezdetleges stádiumban van, a hazai embertani szakértők jelentős része bukaresti, és nem nagyon veszik számításba az erdélyi leleteket. Külföldi antropológus diákok és tanárok bevonásával viszont Erdély is felkerülhet a tudományos világ térképére.
Különleges felfedezések
Az elemzett gyerekcsontvázakból kiderül, hogy többségük C-vitamin hiányban szenvedett, aminek az lehet az oka, hogy a 17. századi nők étrendjéből hiányzott a létfontosságú vitamin. A vizsgálatok nemcsak a zöldségek és gyümölcsök hiányára térnek ki, hanem arra is, mi késztethette az anyukákak ezek kerülésére. „A labormunka során a felfogásváltozás okait is vizsgáljuk, márpedig ezeket pedig egy templomfal vagy dokumentum nem tudja elmondani” – világított rá a projektfelelős.
Kérdőív segítségével mérik fel a székelyudvarhelyiek és a környező települések lakóinak utazási szokásait, igényeit és elvárásait.
Veszélybe került a síszezon a Madarasi-Hargitán, mert továbbra sem született megállapodás a sípályák üzemeltetéséről. A felek másodszor tárgyaltak Székelyudvarhelyen, és ha egy héten belül nem jutnak egyezségre, bejelenthetik, hogy elmarad a szezon.
Eddig csak korabeli dokumentumokból ismert épület pontos helyét sikerült meghatározni egy székelyudvarhelyi régészeti feltárásnak köszönhetően: a jezsuiták egykori iskolájának falai kerültek elő egy útjavítás során Székelyudvarhelyen.
Útburkolat-javítási munkálatok kezdődnek csütörtökön Székelyudvarhelyen, a Függetlenség sugárúton. A városháza jelzi, hogy a munkálatok idején forgalomkorlátozások várhatók az értintett útszakaszon.
Az elbocsátott hatvan parajdi bányász kap ugyan végkielégítést, de a jelenlegi gazdasági helyzetben nehezen találhatnak új munkát. Egy részük a közeli kőbányában, az autópálya-építésen, a környező városokban vagy külföldön kereshet lehetőséget.
Szabadtéri kiállítással tisztelegnek Márton Áron püspök emléke előtt Székelyudvarhelyen. A tárlatot kedden délután nyitják meg a Márton Áron téren, az ünnepség részeként pedig egy zenés-verses előadással is felidézik a püspök életútját.
Haladnak az útfelújítással a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor utcában, miután a föld alatt szinte minden vezetéket ki kellett cserélni. A cél az, hogy december közepén, az ünnepek előtt már újra lehessen közlekedni az érintett szakaszon.
Közeledtek az álláspontok az új hulladékgazdálkodási rendszer ügyében Székelyudvarhelyen: a korábban tiltakozó tizenöt lakószövetség petíciója után módosultak a szerződéskötés feltételei, így jövő héten aláírhatják az új megállapodást.
Nem tudni, hogy mely állami szervhez tartoznak a parajdi Sószorosban lévő területek, így nem kezdődhetett el a Korond-patak elterelését szolgáló lebetonozott meder kiépítése. Közben lehetséges helyszínt azonosítottak egy új sóbánya létesítéséhez.
Az Erdélyi Helikon megalakulásának századik évfordulója alkalmából nyílik kiállítás pénteken a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban.
szóljon hozzá!