Fotó: Lukácsi Lehel
Mintegy hetven külföldi egyetemista több száz éves emberi csontokat tanulmányozva tölti a nyarát Udvarhelyszéken. Európa történelmét kutatják nálunk, hiszen – amint a régészek állítják – minden jelentős történelmi hullám Erdélyre is hatással volt. Megértésük az öreg kontinens múltjának alaposabb megismeréséhez vezethet.
2014. június 20., 11:192014. június 20., 11:19
Több mint egy évtizede indította el Andrei Gonciar az ArchaeoTek kutatási központot, amelynek célja Erdély történelmének felfedése. Eddig több mint hatszáz diák és önkéntes érkezett a különböző projektek keretében, jelenleg mintegy hetven egyetemista vesz részt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeummal együtt szervezett antropológiai laborelemzéseken, archeológiai ásatásokon. Sajtótájékoztatójukon az is elhangzott, hogy az Egyesült Államokból, Kanadából és Ausztráliából érkezett fiatalok a következő nyolc hét során azt kutatják, miként élték át a történelmi eseményeket az udvarhelyszéki emberek a 15. és 17. században. A tavalyi rendkívüli eredményeknek köszönhetően idén összetettebb kérdéseket tesznek fel a kutatók, elmélyülnek a középkori társadalom embertani elemzésében, megvizsgálva a korabeli gyerekek életét is.
Erdély, a lehetőségek földje
Az antropológus diákok nagy álma volt a csontok tanulmányozása, az Amerikai Egyesült Államok törvényei azonban meggátolják ezt, a leletek nagy részét ugyanis családi tulajdonnak tekintik. A kutatási terület szabályozása nyomán a diákok szinte kizárólagosan digitálisan „nyúlhatnak” a maradványokhoz. Ezzel szemben nálunk kézzelfogható tapasztalatokat szerezhetnek, ugyanis nem egy raktárban elemeznek, hanem átélhetik a kutatási folyamat egészét. Nemcsak publikálásra buzdíthatja őket az élmény, hanem visszatérésre is – többen már másodjára vesznek részt a projektben, néhányan pedig disszertációjukat is az udvarhelyszéki történelemre hegyezték ki.
„Számukra egyedi alkalom ennyire közel kerülni a leletekhez, szakmailag rengeteget fejlődhetnek az ittlétük alatt. Az Erdélyben szerzett tapasztalatok, a látogatott műemlékek, épületek, tájak, a történelem ugyanakkor annyira meghatározza értékítéletüket, hogy hazatérésükkor már nem a bűnözők, a szegénység és a szemét Romániáját fogják átadni társaiknak” – fogalmazott Andrei Gonciar. A fiatalok egyik része Patakfalván végez régészeti ásatásokat, a többiek az udvarhelyi laborban elemezik embertani szempontból a tavaly feltárt csontokat, magyarázta Nyárádi Zsolt, az udvarhelyi múzeum archeológusa. A részvevők most elsősorban az adatgyűjtésre koncentrálnak, háromdimenziós szkennerrel digitalizálják a tavaly összegyűjtött telekfalvi leleteket.
Óceánon túli segítség
Az együttműködés olyan anyagi forrásokhoz juttatta a helyi szakembereket, amelyek elősegítik az udvarhelyszéki kutatások fejlődését. Az ásatások és a labormunka során a helyi múzeum munkatársai törvényszéki antropológusokkal dolgoznak együtt, akiktől különböző módszereket leshetnek el, emelte ki a partnerség előnyeit Nyárádi. Romániában a fizikai antropológia kezdetleges stádiumban van, a hazai embertani szakértők jelentős része bukaresti, és nem nagyon veszik számításba az erdélyi leleteket. Külföldi antropológus diákok és tanárok bevonásával viszont Erdély is felkerülhet a tudományos világ térképére.
Különleges felfedezések
Az elemzett gyerekcsontvázakból kiderül, hogy többségük C-vitamin hiányban szenvedett, aminek az lehet az oka, hogy a 17. századi nők étrendjéből hiányzott a létfontosságú vitamin. A vizsgálatok nemcsak a zöldségek és gyümölcsök hiányára térnek ki, hanem arra is, mi késztethette az anyukákak ezek kerülésére. „A labormunka során a felfogásváltozás okait is vizsgáljuk, márpedig ezeket pedig egy templomfal vagy dokumentum nem tudja elmondani” – világított rá a projektfelelős.
Nem veszélyes vagy előreláthatatlan és nem számottevő – ezekkel a jelzőkkel illetik Parajdon a bányakörüli változásokat és méréseket. Azt viszont hangsúlyozzák, hogy már többen hegesztik a nagy fekete csöveket.
Egy ígéretét legalább be tudta tartani a Salrom vezetősége, hiszen szerdán megnyílt a sósvizű strand Parajdon. Néhány turista rögtön ki is használta a lehetőséget: volt, aki napozott, mások a medencében lubickoltak.
Számos alkalommal besétált az Árvátfalván lévő házak közé egy fiatal hím medve, amely egyszer gyereket is megijesztett a településen. Ezt a példányt fogták be csapdájukkal a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület vadőrei.
Elkezdi a régi aszfalt felmarását a kivitelező kedden délben a Tamási Áron utcában, a művelődési ház és a körforgalom közötti szakaszon – közli Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagjai hétfői ülésükön a parajdi sóbánya jövőjének két lehetséges forgatókönyvét vizsgálták meg – számolt be az elnöki hivatal.
A tervezettnél lassabban haladnak a Korond-patak ideiglenes eltereléséhez szükséges csövek összehegesztésével és felszerelésével a parajdi sóbányánál, így tíz-tizennégy napos késéssel kell számolni a munkálatok július 1-jére ígért befejezéséhez képest.
A sport nem mindig a versenyekről, az éremtáblákról és a reflektorfényről szól. Van, amikor a mozdulatok mögött sokkal több rejlik: egy belső világ, amely csendes, de eltökélt, érzékeny, de erős. Veress Erna Down-szindrómás úszó története pont ilyen.
Elkészült a Tompa László utca aszfaltozásával a kivitelező Székelyudvarhelyen, ezzel egy fontos közlekedési alternatíva szabadult fel a gépjárművezetők előtt.
Hosszab áramszünet várható hétfőn Nyikómalomfalván, a szolgáltató ugyanis javítási munkálatokat végez – derük ki a szerkesztőségünknek is elküldött közleményből.
Elindult a jelentkezési időszak azon tulajdonosok számára, akik régi ingatlanjukat turisztikai célokra hasznosítanák Szentegyházán. A támogatás összege elérheti az 50 000 eurót.
szóljon hozzá!