Több mint egy évtizede indította el Andrei Gonciar az ArchaeoTek kutatási központot, amelynek célja Erdély történelmének felfedése. Eddig több mint hatszáz diák és önkéntes érkezett a különböző projektek keretében, jelenleg mintegy hetven egyetemista vesz részt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeummal együtt szervezett antropológiai laborelemzéseken, archeológiai ásatásokon. Sajtótájékoztatójukon az is elhangzott, hogy az Egyesült Államokból, Kanadából és Ausztráliából érkezett fiatalok a következő nyolc hét során azt kutatják, miként élték át a történelmi eseményeket az udvarhelyszéki emberek a 15. és 17. században. A tavalyi rendkívüli eredményeknek köszönhetően idén összetettebb kérdéseket tesznek fel a kutatók, elmélyülnek a középkori társadalom embertani elemzésében, megvizsgálva a korabeli gyerekek életét is.

Erdély, a lehetőségek földje

Az antropológus diákok nagy álma volt a csontok tanulmányozása, az Amerikai Egyesült Államok törvényei azonban meggátolják ezt, a leletek nagy részét ugyanis családi tulajdonnak tekintik. A kutatási terület szabályozása nyomán a diákok szinte kizárólagosan digitálisan „nyúlhatnak” a maradványokhoz. Ezzel szemben nálunk kézzelfogható tapasztalatokat szerezhetnek, ugyanis nem egy raktárban elemeznek, hanem átélhetik a kutatási folyamat egészét. Nemcsak publikálásra buzdíthatja őket az élmény, hanem visszatérésre is – többen már másodjára vesznek részt a projektben, néhányan pedig disszertációjukat is az udvarhelyszéki történelemre hegyezték ki.

„Számukra egyedi alkalom ennyire közel kerülni a leletekhez, szakmailag rengeteget fejlődhetnek az ittlétük alatt. Az Erdélyben szerzett tapasztalatok, a látogatott műemlékek, épületek, tájak, a történelem ugyanakkor annyira meghatározza értékítéletüket, hogy hazatérésükkor már nem a bűnözők, a szegénység és a szemét Romániáját fogják átadni társaiknak” – fogalmazott Andrei Gonciar. A fiatalok egyik része Patakfalván végez régészeti ásatásokat, a többiek az udvarhelyi laborban elemezik embertani szempontból a tavaly feltárt csontokat, magyarázta Nyárádi Zsolt, az udvarhelyi múzeum archeológusa. A részvevők most elsősorban az adatgyűjtésre koncentrálnak, háromdimenziós szkennerrel digitalizálják a tavaly összegyűjtött telekfalvi leleteket.

Óceánon túli segítség

Az együttműködés olyan anyagi forrásokhoz juttatta a helyi szakembereket, amelyek elősegítik az udvarhelyszéki kutatások fejlődését. Az ásatások és a labormunka során a helyi múzeum munkatársai törvényszéki antropológusokkal dolgoznak együtt, akiktől különböző módszereket leshetnek el, emelte ki a partnerség előnyeit Nyárádi. Romániában a fizikai antropológia kezdetleges stádiumban van, a hazai embertani szakértők jelentős része bukaresti, és nem nagyon veszik számításba az erdélyi leleteket. Külföldi antropológus diákok és tanárok bevonásával viszont Erdély is felkerülhet a tudományos világ térképére.

Különleges felfedezések

Az elemzett gyerekcsontvázakból kiderül, hogy többségük C-vitamin hiányban szenvedett, aminek az lehet az oka, hogy a 17. századi nők étrendjéből hiányzott a létfontosságú vitamin. A vizsgálatok nemcsak a zöldségek és gyümölcsök hiányára térnek ki, hanem arra is, mi késztethette az anyukákak ezek kerülésére. „A labormunka során a felfogásváltozás okait is vizsgáljuk, márpedig ezeket pedig egy templomfal vagy dokumentum nem tudja elmondani” – világított rá a projektfelelős.