Csontjaink külföldi kezekben

•  Fotó: Lukácsi Lehel

Fotó: Lukácsi Lehel

Mintegy hetven külföldi egyetemista több száz éves emberi csontokat tanulmányozva tölti a nyarát Udvarhelyszéken. Európa történelmét kutatják nálunk, hiszen – amint a régészek állítják – minden jelentős történelmi hullám Erdélyre is hatással volt. Megértésük az öreg kontinens múltjának alaposabb megismeréséhez vezethet.

Veres Réka

2014. június 20., 11:192014. június 20., 11:19

Több mint egy évtizede indította el Andrei Gonciar az ArchaeoTek kutatási központot, amelynek célja Erdély történelmének felfedése. Eddig több mint hatszáz diák és önkéntes érkezett a különböző projektek keretében, jelenleg mintegy hetven egyetemista vesz részt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeummal együtt szervezett antropológiai laborelemzéseken, archeológiai ásatásokon. Sajtótájékoztatójukon az is elhangzott, hogy az Egyesült Államokból, Kanadából és Ausztráliából érkezett fiatalok a következő nyolc hét során azt kutatják, miként élték át a történelmi eseményeket az udvarhelyszéki emberek a 15. és 17. században. A tavalyi rendkívüli eredményeknek köszönhetően idén összetettebb kérdéseket tesznek fel a kutatók, elmélyülnek a középkori társadalom embertani elemzésében, megvizsgálva a korabeli gyerekek életét is.

Erdély, a lehetőségek földje

Az antropológus diákok nagy álma volt a csontok tanulmányozása, az Amerikai Egyesült Államok törvényei azonban meggátolják ezt, a leletek nagy részét ugyanis családi tulajdonnak tekintik. A kutatási terület szabályozása nyomán a diákok szinte kizárólagosan digitálisan „nyúlhatnak” a maradványokhoz. Ezzel szemben nálunk kézzelfogható tapasztalatokat szerezhetnek, ugyanis nem egy raktárban elemeznek, hanem átélhetik a kutatási folyamat egészét. Nemcsak publikálásra buzdíthatja őket az élmény, hanem visszatérésre is – többen már másodjára vesznek részt a projektben, néhányan pedig disszertációjukat is az udvarhelyszéki történelemre hegyezték ki.

„Számukra egyedi alkalom ennyire közel kerülni a leletekhez, szakmailag rengeteget fejlődhetnek az ittlétük alatt. Az Erdélyben szerzett tapasztalatok, a látogatott műemlékek, épületek, tájak, a történelem ugyanakkor annyira meghatározza értékítéletüket, hogy hazatérésükkor már nem a bűnözők, a szegénység és a szemét Romániáját fogják átadni társaiknak” – fogalmazott Andrei Gonciar. A fiatalok egyik része Patakfalván végez régészeti ásatásokat, a többiek az udvarhelyi laborban elemezik embertani szempontból a tavaly feltárt csontokat, magyarázta Nyárádi Zsolt, az udvarhelyi múzeum archeológusa. A részvevők most elsősorban az adatgyűjtésre koncentrálnak, háromdimenziós szkennerrel digitalizálják a tavaly összegyűjtött telekfalvi leleteket.

Óceánon túli segítség

Az együttműködés olyan anyagi forrásokhoz juttatta a helyi szakembereket, amelyek elősegítik az udvarhelyszéki kutatások fejlődését. Az ásatások és a labormunka során a helyi múzeum munkatársai törvényszéki antropológusokkal dolgoznak együtt, akiktől különböző módszereket leshetnek el, emelte ki a partnerség előnyeit Nyárádi. Romániában a fizikai antropológia kezdetleges stádiumban van, a hazai embertani szakértők jelentős része bukaresti, és nem nagyon veszik számításba az erdélyi leleteket. Külföldi antropológus diákok és tanárok bevonásával viszont Erdély is felkerülhet a tudományos világ térképére.

Különleges felfedezések

Az elemzett gyerekcsontvázakból kiderül, hogy többségük C-vitamin hiányban szenvedett, aminek az lehet az oka, hogy a 17. századi nők étrendjéből hiányzott a létfontosságú vitamin. A vizsgálatok nemcsak a zöldségek és gyümölcsök hiányára térnek ki, hanem arra is, mi késztethette az anyukákak ezek kerülésére. „A labormunka során a felfogásváltozás okait is vizsgáljuk, márpedig ezeket pedig egy templomfal vagy dokumentum nem tudja elmondani” – világított rá a projektfelelős.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Meghosszabbították a vészhelyzetet Parajdon

A helyi vészhelyzeti bizottság újabb harminc nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.

Meghosszabbították a vészhelyzetet Parajdon
2025. július 07., hétfő

Idén is lesz Székelyföldi tánctábor

Huszonkilencedik alkalommal tartják meg a Székelyföldi Tánctábort július végén Felsősófalván.

Idén is lesz Székelyföldi tánctábor
Idén is lesz Székelyföldi tánctábor
2025. július 07., hétfő

Idén is lesz Székelyföldi tánctábor

2025. július 06., vasárnap

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez
2025. július 06., vasárnap

Megnyitott a szentegyházi Termál Liget strand

Megnyílt a Szentegyháza Gyöngye jogutóda, a Termál Liget strand, miután a helyi önkormányzat peres úton visszaszerezte a létesítményt.

Megnyitott a szentegyházi Termál Liget strand
2025. július 05., szombat

„Mondjon le! Új bányát!” – skandálták a tüntetők Parajdon

A vízzel feltelt és részben már beszakadt sóbánya kockázatelemzését, illetve egy új bánya megnyitásáig tartó támogatásrendszer kidolgozását követelték a tüntetők szombaton Parajdon. A tömeg a kultúrháztól indulva vonult a Salrom székhelyéig.

„Mondjon le! Új bányát!” – skandálták a tüntetők Parajdon
2025. július 04., péntek

Motoros baleset a Kalonda-tetőn

Kórházba szállították pénteken délután azt a férfit, aki motoros balesetet szenvedett Korond és Farkaslaka között.

Motoros baleset a Kalonda-tetőn
Motoros baleset a Kalonda-tetőn
2025. július 04., péntek

Motoros baleset a Kalonda-tetőn

2025. július 03., csütörtök

Kritikus szakaszhoz értek a parajdi sóbányánál – a vezetékrendszer kanyarulata jelenti a kihívást

A Korond-patak ideiglenes elterelését biztosító vezetékrendszer építésének legnehezebb részéhez értek a parajdi sóbányánál. A kivitelezőnek most különösen precízen kell dolgoznia egy kanyar miatt. A munkálatok befejezése legalább tíz napot késik.

Kritikus szakaszhoz értek a parajdi sóbányánál – a vezetékrendszer kanyarulata jelenti a kihívást
2025. július 02., szerda

Öt juhot ölt meg a medve Ivóban, mielőtt kilőtték

A villanypásztor és az őrzőkutyák sem állították meg a jól megtermett hím medvét, amely öt juhot ölt meg az elmúlt két hétben egy ivói gazdaságban. Többször elkergették a hatóságok a problémás példányt, mégis visszatért, így végül ki kellett lőni.

Öt juhot ölt meg a medve Ivóban, mielőtt kilőtték
2025. július 02., szerda

Félmillió forintos segély a parajdi bánya dolgozóinak és azoknak, akiket kiköltöztettek

Egyenként félmillió forintos – 6400 lejes – támogatást kapnak a Salrom és a Sal Sind alkalmazottai, valamint a beszakadt bányafödémnél kialakított veszélyzónából kiköltöztetett családok – jelentette be szerdán Parajdon az Ökumenikus Segélyszervezet.

Félmillió forintos segély a parajdi bánya dolgozóinak és azoknak, akiket kiköltöztettek
2025. július 01., kedd

Megy a nyugtatás Parajdon: csak újabb „kisebb beszakadások”, de legalább több a hegesztő

Nem veszélyes vagy előreláthatatlan és nem számottevő – ezekkel a jelzőkkel illetik Parajdon a bányakörüli változásokat és méréseket. Azt viszont hangsúlyozzák, hogy már többen hegesztik a nagy fekete csöveket.

Megy a nyugtatás Parajdon: csak újabb „kisebb beszakadások”, de legalább több a hegesztő