Fotó: Lukácsi Lehel
Mintegy hetven külföldi egyetemista több száz éves emberi csontokat tanulmányozva tölti a nyarát Udvarhelyszéken. Európa történelmét kutatják nálunk, hiszen – amint a régészek állítják – minden jelentős történelmi hullám Erdélyre is hatással volt. Megértésük az öreg kontinens múltjának alaposabb megismeréséhez vezethet.
2014. június 20., 11:192014. június 20., 11:19
Több mint egy évtizede indította el Andrei Gonciar az ArchaeoTek kutatási központot, amelynek célja Erdély történelmének felfedése. Eddig több mint hatszáz diák és önkéntes érkezett a különböző projektek keretében, jelenleg mintegy hetven egyetemista vesz részt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeummal együtt szervezett antropológiai laborelemzéseken, archeológiai ásatásokon. Sajtótájékoztatójukon az is elhangzott, hogy az Egyesült Államokból, Kanadából és Ausztráliából érkezett fiatalok a következő nyolc hét során azt kutatják, miként élték át a történelmi eseményeket az udvarhelyszéki emberek a 15. és 17. században. A tavalyi rendkívüli eredményeknek köszönhetően idén összetettebb kérdéseket tesznek fel a kutatók, elmélyülnek a középkori társadalom embertani elemzésében, megvizsgálva a korabeli gyerekek életét is.
Erdély, a lehetőségek földje
Az antropológus diákok nagy álma volt a csontok tanulmányozása, az Amerikai Egyesült Államok törvényei azonban meggátolják ezt, a leletek nagy részét ugyanis családi tulajdonnak tekintik. A kutatási terület szabályozása nyomán a diákok szinte kizárólagosan digitálisan „nyúlhatnak” a maradványokhoz. Ezzel szemben nálunk kézzelfogható tapasztalatokat szerezhetnek, ugyanis nem egy raktárban elemeznek, hanem átélhetik a kutatási folyamat egészét. Nemcsak publikálásra buzdíthatja őket az élmény, hanem visszatérésre is – többen már másodjára vesznek részt a projektben, néhányan pedig disszertációjukat is az udvarhelyszéki történelemre hegyezték ki.
„Számukra egyedi alkalom ennyire közel kerülni a leletekhez, szakmailag rengeteget fejlődhetnek az ittlétük alatt. Az Erdélyben szerzett tapasztalatok, a látogatott műemlékek, épületek, tájak, a történelem ugyanakkor annyira meghatározza értékítéletüket, hogy hazatérésükkor már nem a bűnözők, a szegénység és a szemét Romániáját fogják átadni társaiknak” – fogalmazott Andrei Gonciar. A fiatalok egyik része Patakfalván végez régészeti ásatásokat, a többiek az udvarhelyi laborban elemezik embertani szempontból a tavaly feltárt csontokat, magyarázta Nyárádi Zsolt, az udvarhelyi múzeum archeológusa. A részvevők most elsősorban az adatgyűjtésre koncentrálnak, háromdimenziós szkennerrel digitalizálják a tavaly összegyűjtött telekfalvi leleteket.
Óceánon túli segítség
Az együttműködés olyan anyagi forrásokhoz juttatta a helyi szakembereket, amelyek elősegítik az udvarhelyszéki kutatások fejlődését. Az ásatások és a labormunka során a helyi múzeum munkatársai törvényszéki antropológusokkal dolgoznak együtt, akiktől különböző módszereket leshetnek el, emelte ki a partnerség előnyeit Nyárádi. Romániában a fizikai antropológia kezdetleges stádiumban van, a hazai embertani szakértők jelentős része bukaresti, és nem nagyon veszik számításba az erdélyi leleteket. Külföldi antropológus diákok és tanárok bevonásával viszont Erdély is felkerülhet a tudományos világ térképére.
Különleges felfedezések
Az elemzett gyerekcsontvázakból kiderül, hogy többségük C-vitamin hiányban szenvedett, aminek az lehet az oka, hogy a 17. századi nők étrendjéből hiányzott a létfontosságú vitamin. A vizsgálatok nemcsak a zöldségek és gyümölcsök hiányára térnek ki, hanem arra is, mi késztethette az anyukákak ezek kerülésére. „A labormunka során a felfogásváltozás okait is vizsgáljuk, márpedig ezeket pedig egy templomfal vagy dokumentum nem tudja elmondani” – világított rá a projektfelelős.
A helyi vészhelyzeti bizottság újabb harminc nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.
Huszonkilencedik alkalommal tartják meg a Székelyföldi Tánctábort július végén Felsősófalván.
Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.
Megnyílt a Szentegyháza Gyöngye jogutóda, a Termál Liget strand, miután a helyi önkormányzat peres úton visszaszerezte a létesítményt.
A vízzel feltelt és részben már beszakadt sóbánya kockázatelemzését, illetve egy új bánya megnyitásáig tartó támogatásrendszer kidolgozását követelték a tüntetők szombaton Parajdon. A tömeg a kultúrháztól indulva vonult a Salrom székhelyéig.
Kórházba szállították pénteken délután azt a férfit, aki motoros balesetet szenvedett Korond és Farkaslaka között.
A Korond-patak ideiglenes elterelését biztosító vezetékrendszer építésének legnehezebb részéhez értek a parajdi sóbányánál. A kivitelezőnek most különösen precízen kell dolgoznia egy kanyar miatt. A munkálatok befejezése legalább tíz napot késik.
A villanypásztor és az őrzőkutyák sem állították meg a jól megtermett hím medvét, amely öt juhot ölt meg az elmúlt két hétben egy ivói gazdaságban. Többször elkergették a hatóságok a problémás példányt, mégis visszatért, így végül ki kellett lőni.
Egyenként félmillió forintos – 6400 lejes – támogatást kapnak a Salrom és a Sal Sind alkalmazottai, valamint a beszakadt bányafödémnél kialakított veszélyzónából kiköltöztetett családok – jelentette be szerdán Parajdon az Ökumenikus Segélyszervezet.
Nem veszélyes vagy előreláthatatlan és nem számottevő – ezekkel a jelzőkkel illetik Parajdon a bányakörüli változásokat és méréseket. Azt viszont hangsúlyozzák, hogy már többen hegesztik a nagy fekete csöveket.
szóljon hozzá!