Aranysakálok jelentek meg Hargita megyében

Aranysakálok jelentek meg Hargita megyében, a nálunk nem őshonos ragadozófaj egyedeiből tizenegyet számoltak össze Székelyudvarhely környékén. A nádi farkasként is ismert aranysakál a farkas trópusi, szubtrópusi megfelelője, de termetre kisebb annál, és színében, illetve szinte minden külsőség tekintetében a róka és a farkas közti átmenetként képzelhető el. Észak-Afrikától Ázsia mediterrán jellegű vidékein át Európa délkeleti részéig terjed természetes élőhelye, de Románia déli, Duna menti megyéiben is megtalálható, valószínűleg a Hargita megyében látott példányok is onnan vándoroltak fel.

Elsőként a Nagy-Küküllő Vadásztársulat ügykezelésébe tartozó területeken láttak aranysakálokat, a megjelenésükre utaló első jeleket múlt nyáron fedezték fel. Akkor egy sérült őzet találtak, amelyre hátulról támadtak rá a vadak, de sérülései ellenére el tudott menekülni, ami szinte teljesen kizárta a farkastámadás lehetőségét, viszont a kutyáét is, az ugyanis szintén komolyabb sérüléseket okozott volna – mesélte Jakab Attila, a vadásztársulat vadászati elnöke, aki akkor jelezte a szokatlan esetet a társulatnál, és két nappal később lencsevégre is kerültek az első aranysakálok. A ragadozók falkában a juhokra is rátámadnak, volt is már erre példa, de egy juhásszal folytatott beszélgetés alapján Jakab Attila elmondta, a betolakodónak számító ragadozófaj annyira idegen a pásztorkutyák számára, hogy volt eset, amikor azok csak egykedvűen nézték az aranysakál megjelenését, mintha nem is látnának igazi ellenfelet benne.

A bújócska győztese

Volt már vadász is, akit összezavart az állat megjelenése, nem akart hinni a szemének, amikor megpillantotta az errefelé korábban soha nem látott ragadozót, amelyet viszont most már egyre több juhász ismer, ugyanis gyakran bukkannak fel az esztenák közelében, éppen múlt héten ölt meg egyet egy pásztorkutya – mondta el Mărmureanu Biro Leonard, a vadásztársulat fővadásza. Az aranysakál egy kifejlett juhot nem, de egy húszkilós bárányt már el tud ejteni, falkában viszont nagyon eredményes vadásznak számítanak ezek a ragadozók, sokszor tíznél is több egyed cserkészi be a prédát, miközben a farkasok esetében már egy hat egyedet számláló falka is nagynak számít, ráadásul az aranysakálok télen-nyáron falkába verődve vadásznak – fűzte hozzá a szakember.

A vadásztársulat ügykezelésébe tartozó területeken idén már legalább tizenegy aranysakált láttak, legtöbbet Székelyudvarhely és Homoródszentmárton között. Mindre kilövési engedélyt kért és kapott is a környezetvédelmi minisztériumtól a vadásztársulat, ám puskavégre mindmáig egy sem, csak lencsevégre került néhány a betolakodónak számító ragadozófaj egyedeiből.

Az engedélyek megszerzése óta, azaz május közepétől mostanáig még egyet sem sikerült elkapniuk – mondta el Mărmureanu Biro Leonard. Több fotót is kaptunk viszont tőlük az aranysakálokról, az egyiken, egy tavaly márciusi képen, amely a Székelyudvarhely és Fenyéd között található, Kondor-tetőként ismert területen készült, egy élő állat látható, a másikon pedig egy kimúlt egyed, amit egy autó gázolt el.

Veszélyt jelenthet az elszaporodásuk

Az aranysakálok esetleges megtelepedése és elszaporodása vadgazdálkodási szempontból veszélyt jelent, felborítja a természetes egyensúlyt, hiszen pusztítják a prédaállatokat, a ragadozók számát viszont növelik a betolakodóknak számító aranysakálok, ráadásul – ismeretei szerint – a farkasnál szaporább ragadozó az aranysakál, és jobban is rejtőzködik annál, így levadászni is nehezebb  – mondta el a szintén udvarhelyszéki Gordon Vadásztársulat fővadásza, Fancsali István, de azt is hozzáfűzte, a társulat vadászterületein még nem láttak aranysakált.

A megyei környezetvédelmi ügynökségnek még semmilyen hivatalos adatai nincsenek a megyében megjelent aranysakálokról, mint azt Both József, az intézmény környezetvédelmi osztályának vezetője elmondta, hallottak a felbukkanásukról, ugyanis a Nagy-Küküllő Vadásztársulattól jelezték ezt, de tudomásuk szerint a megye más részein még nem jelentek meg.