
Fotó: Barabás Ákos
Egy lépéssel közelebb kerültek az erdők és a legelők megmentéséhez Szentegyházán, ahol hétvégén egyesületet alapítottak, amelyhez már több száz területtulajdonos csatlakozott. Nyár elejétől őriztetnék az erdőket.
2017. január 30., 20:372017. január 30., 20:37
2017. január 30., 20:382017. január 30., 20:38
Az egyesület célja, hogy őriztetni lehessen az erdőt, gazdálkodhassanak az onnan származó javakkal, valamint pályázhassanak például facsemeték ültetéséért – fejtette ki Lőrincz Csaba szentegyházi önkormányzati képviselő, a projekt ötletgazdája, akit a szervezet vezetőtanácsába is beválasztottak a vasárnapi alakuló ülésen.
Mint mondta, eddig mintegy 230–240 erdő- és legelőtulajdonos csatlakozott a közbirtokossághoz hasonlítható szervezethez, ők nagyjából a területek egyharmadát birtokolják. Még legalább ennyi emberre számítanak, akik ugyan belépnének az egyesületbe – néhányan ezt szándéknyilatkozatban is jelezték –, de még ellenőrizni kell birtokleveleiket.
Olyanok is vannak köztük, akiknek a régi egyesület vezetősége nem adta vissza a tulajdonukat igazoló dokumentumokat, ezért az új tömörülés vezetősége megoldást keres az iratok megszerzésére is. Lőrincz egyébként úgy véli, idővel mindenkinek csatlakoznia kell az egyesülethez, hiszen másképp nem tudják őriztetni az erdőket, és ezért büntetést kapnak a hatóságoktól.
Az egyesület alakuló ülésén az alapító tagok megszavazták a szervezet statútumát, amelyet egy jól működő közbirtokosság szabályzata alapján fogalmaztak meg – mesélte Lőrincz. Ezek után héttagú vezetőtanácsot választottak, figyelve arra, hogy a településnek mind a négy – régi felosztás szerinti – részéből legyenek képviselők.
A tagok úgy döntöttek, hogy Konrád Dezsőt nevezik ki a vezetőtanács elnökévé, mivel ő nemcsak erdő- és legelőtulajdonos, hanem állatokat is tart, ráadásul személyét nem lehet összefüggésbe hozni korábbi falopásokkal. Az egyesület indulásához pénz kell, ezért a legelő- és erdőtulajdonos tagok hektáronként 100–150 lejjel járulnak majd hozzá az egyesület működési költségeihez. Ebből egyebek mellett kifizetik a zetelaki erdészetnek az erdőőrzéshez szükséges garanciapénzt, gazdálkodási tervet készítenek, valamint egy székhelyet is létrehoznak az egyesületnek.
Lőrincz Csaba megjegyezte, az egyesületnek köszönhetően reményei szerint nyártól már őrizve lesznek a szentegyházi erdők. Egyébként lehet még csatlakozni az egyesülethez, ezt bárki megteheti a helyi gazdaszervezet székhelyén, amely a polgármesteri hivatalban található – tájékoztatott Lőrincz.
Kisebb vita alakult ki a székelyudvarhelyi tanácsülésen, amikor az egyik tanácsos jelezte: remélhetőleg a Palló Imre iskola felújítása nem jut ugyanarra a sorsra, mint az Orbán Balázs iskola vagy a művelődési ház, ahol tervezési hibák okoznak gondokat.
Pontosan 151 évvel ezelőtt, május 27-én keletkezett Szováta természeti kincse, a Medve-tó. Ma egy éve ugyanezen a napon árasztotta el a víz a parajdi sóbányát is.
Figyelemfelkeltő rajzokat festenek a székelyudvarhelyi iskolák közelében lévő átjáróknál, hogy a gyalogosokat óvatosságra intsék. A kezdeményezés célja a baleset-megelőzés. Ezt a módszert Csíkszeredában is alkalmazták.
Pótolják az eredetileg április végére és május elejére tervezett, rossz idő miatt elhalasztott programokat: május 30–31-én, valamint gyermeknapon a Szejkei Óriásmajális három napon át várja a családokat.
Kedd reggel elkezdik a Haáz Rezső Múzeum előtti körforgalom felújításának előkészítését, így forgalomkorlátozásokra kell számítani – közli Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere.
Szakaszosan költöztetik el a vetési varjak fészkeit Székelyudvarhelyen, hogy öt év alatt a város peremére szorítsák ki a populáció nagy részét. A beavatkozás egyes helyszíneken már eredményesnek bizonyult.
Több mint 8 millió lejes román kormánytámogatásból újították fel a székelykeresztúri Gyárfás-kúriát. A vasárnap délutáni avatóünnepségen arról beszéltek, hogy a magyar szellemi örökség egy darabját sikerült megmenteni.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Útnak indult a közel hétszáz zarándok Székelyudvarhelyről péntek reggel, akik a következő napokban gyalogosan mennek Csíksomlyóig, hogy együtt vegyenek részt a pünkösdszombati búcsús szentmisén.
A székelyudvarhelyi Mihály Alpár és útitársa, a szatmárnémeti Bertici Attila ezúttal Mongóliáig terveznek eljutni, mintegy 25 ezer kilométert megtéve 60 nap alatt.
szóljon hozzá!