A sasszemű madarász

Ifj. Szabó József székelyudvarhelyi ornitológus figyelte meg a legtöbb őshonos madárfajt tavaly, így ő lett az Országos Ornitológiai Egyesület 2015-ös listavezetője. A 311 beazonosított őshonos madárfaj megfigyelése Európa-szerte is ritkának számít. A tapasztalt ornitológussal a madarak megfigyeléséről, nálunk élő ritka és új fajokról is beszélgettünk.

Dósa Ildikó

2016. január 19., 12:472016. január 19., 12:47

2016. január 19., 12:512016. január 19., 12:51

A székelyudvarhelyi ifj. Szabó József már gyerekként, madarász édesapja mellett kezdte a vadon élő szárnyasok viselkedésének tanulmányozását.

– Mivel foglalkozik konkrétan az ornitológia, hogy lesz valaki ornitológus?

– Az ornitológia elsősorban a madárfajok megfigyelésével és tanulmányozásával foglakozik, a listázás hosszabb folyamat, olyan, mint a bélyeggyűjtés, csak megvan az az előnye, hogy minden évben újra lehet kezdeni. Minden évben új listát készítünk a megfigyelt madarakról. Az ornitológia a bilológia egyik szakága, ezért legtöbbünk biológus, de ez nem feltétel, én egyébként ökológiát végeztem. Bárki megfigyelheti a madarak viselkedését, akit érdekel. S hogy lesz valaki ornitológus? Hát hogy lesz valaki bélyeggyűjtő?

– Hol végez megfigyeléseket?

– Az ország különböző területein szoktam megfigyelni az őshonos fajokat, így időnként Dobrudzsába, Moldvába, Havasalföldre utazom. Nagyon jó megfigyelőhely környékünkön a szentpáli halastavak. Elsősorban az őshonos és a spontán módon megjelenő fajokat tanulmányozzuk. Ez azt jelenti, hogy például a betelepített fácánokat és a Bukarest parkjaiban egyre gyakrabban felbukkanó papagájokat nem követjük. A felméréseknek statisztikai szempontból feldolgozhatóknak kell lenniük, ezért azokat egységes módszertan segítségével a Romániai Madártani Egyesület és a Milvus egyesület szabályozza. Ez érvényes a ragadozó madarakra és a mezőgazdasági madarakra egyaránt.

– Mit jelent a megfigyelés? Fogja a jegyzettömböt, a kisplédet, és csendben vár a mezőn?

– Nem igazán, folyamatos mozgásban vagyunk. Távcsővel, alkalmanként teleszkóppal figyelünk, és természetesen jegyzetelünk. Amióta Románia uniós tagállam, kötelező jelentéseket küldeni a madárpopuláció tendenciáiról. A felmérés lényege egy adott madárfaj jelenléte, példányszáma, élőhelye. Ezek az adatok adják az alapot a madárfajok védelmére. A mezőgazdasági területek madarainak léte, például a pacsirtáé, veszélybe kerülhet, ha megváltoznak a gazdálkodási szokások, monokultúrák alakulnak ki vagy elterjed a gyomirtók használata.

– Milyen ritka fajok élnek nálunk?

– A szentpáli halastavak nagyon gazdag hely. Itt őshonos az egyébként Európa-szerte védettnek minősített békászó sas, az olyan bagolyfajok, mint az urali és az uhu, valamint a cigányréce.

– Említette, hogy csak az őshonos fajokat követik, illetve azokat, amelyek spontán telepednek meg nálunk. Melyik madár költözött hozzánk utoljára?

– A Törökországban őshonos balkáni gerle már száz éve él nálunk, azóta nem volt ilyen kolonizáció.

– Hány új fajt sikerült beazonosítania, és mi alapján?

– Általában viselkedésről és hangról ismerjük az Európában élő fajokat. Eddig hat, Romániában újnak számító faj beazonosításában vettem részt. Ez azt jelenti, hogy én is abban a csapatban voltam, amely megfigyelte őket. Ezek Európára jellemző fajok, melyek több környező ország területén élnek.

– Melyik volt a legritkábban látott madár?

– Tavaly májusban láttunk két napig egy vörösfejű gébicset, amely valahonnan a Dunántúlról keveredhetett a halastavakhoz, ugyanakkor a Páring-hegységben rövid időre megjelent egy angliai barázdabillegető. 2006 decemberében Fogaras mellett az Olton felfedeztem egy hosszú csőrű törpealkát, amely valahonnan Japán északi részéről, az Ohotszki-tengerről érkezhetett. Értesüléseink szerint ugyanazon év novemberében Angliában is felbukkant. Máig sem tudom, hogyan került Európába.

– Hány madárfaj él környékünkön?

– A szentpáli halastavaknál az utóbbi harminc évben összesen 267 fajt számoltunk össze, ezek mellett még ismerünk hozzávetőleg 13 magashegyi fajt.

2015-ben az országos egyesület második helyezettje az ugyancsak székelyudvarhelyi Pál Lajos, 292 megfigyelt madárfajjal. Tavaly egyébként ő állt az élen. Az Otus Egyesület, melynek ifj. Szabó József alapító tagja, tavaly az Országos Ornitológiai Egyesülettel együtt elérte, hogy a vörösnyakú lúd legfontosabb telelőhelyén korlátozzák a vadászatot.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Népi építészeti tábort szerveznek Tordátfalván

Népi építészeti tábort szervez a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága szeptember 1–5. között Tordátfalván. Jelentkezni augusztus 15-ig lehet.

Népi építészeti tábort szerveznek Tordátfalván
2025. július 10., csütörtök

„Mi lenne, ha?” – ők lennének az idei TEDxUdvarhely előadói

A feltételes mód tizenkét név esetében már nem érvényes, ők ugyanis biztosan ott lesznek az idei TEDxUdvarhely színpadán. A szervezők bejelentették a konferencia előadóit.

„Mi lenne, ha?” – ők lennének az idei TEDxUdvarhely előadói
2025. július 10., csütörtök

Egyelőre hetven parajdi vállalkozó igényelte a kormánytámogatást

Hetven parajdi vállalkozás tulajdonosa igényelte a gazdasági minisztérium által beígért támogatást. Az iratcsomókat fel kell juttatni Marosvásárhelyre, hetente egy nap azonban Parajdon is le lehet adni.

Egyelőre hetven parajdi vállalkozó igényelte a kormánytámogatást
2025. július 10., csütörtök

Egyirányúvá vált egy Bethlen-negyedi utca Székelyudvarhelyen

Megváltozott egy Bethlen-negyedi utca forgalmi rendje Székelyudvarhelyen: egyirányúvá vált a Céhek utca egy szakasza, érdemes figyelmesen közlekedni.

Egyirányúvá vált egy Bethlen-negyedi utca Székelyudvarhelyen
2025. július 10., csütörtök

Nyáresti filmvetítés lesz Székelyudvarhelyen

Negyedik alkalommal szervezik meg Nyáresti filmek elnevezésű rendezvényt Székelyudvarhelyen, melynek célja helyi és anyaországi filmkészítők és alkotásaik megismertetése az udvarhelyszéki közönséggel.

Nyáresti filmvetítés lesz Székelyudvarhelyen
Nyáresti filmvetítés lesz Székelyudvarhelyen
2025. július 10., csütörtök

Nyáresti filmvetítés lesz Székelyudvarhelyen

2025. július 09., szerda

Több napra leálltak a munkálatok a parajdi sóbányánál

Az esőzések miatt szerdától több napra leállították a Korond-patak ideiglenes elterelésével kapcsolatos munkálatokat a parajdi sóbányánál – közölte Hargita megye prefektusa.

Több napra leálltak a munkálatok a parajdi sóbányánál
2025. július 09., szerda

Étkező turistákra, majd a vadászokra támadt a Zeteváralján kilőtt medve

Előbb az étkező turistákat kergette el a tányérok mellől, majd a kiérkező hatóságokra is rárontott az a fiatal medve, amelyet szerdán délben kénytelenek voltak kilőni a vadászok egy zeteváraljai panzió udvarán.

Étkező turistákra, majd a vadászokra támadt a Zeteváralján kilőtt medve
2025. július 09., szerda

Megduplázta hitelvonalát a székelyudvarhelyi önkormányzat

Jövőre elkezdődhet a Harvíz Rt. vízhálózattal kapcsolatos udvarhelyszéki nagyberuházása, több mint 40 millió lejre növeli a város az EU-s beruházások önrészének biztosítására szánt hitelvonalát – derült ki a székelyudvarhelyi képviselők ülésén.

Megduplázta hitelvonalát a székelyudvarhelyi önkormányzat
2025. július 08., kedd

Bányakatasztrófa: már 18 napos késéssel számol a kivitelező

A Korond-patak elterelésével kapcsolatos munka kritikusabb része lassan befejeződik, ám így is tizennyolc napos késéssel számol a kivitelező. A sóbányánál egyébként kisebb földmozgásokat is érzékeltek a berendezések.

Bányakatasztrófa: már 18 napos késéssel számol a kivitelező
2025. július 08., kedd

Meghosszabbították a vészhelyzetet Parajdon

A helyi vészhelyzeti bizottság újabb harminc nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.

Meghosszabbították a vészhelyzetet Parajdon