Noha már elkezdett olvadni a zeteváraljai víztározó befagyott felszíne, akad, akit ez nem riaszt el attól, hogy kedvenc kikapcsolódásának, a lékhorgászatnak hódoljon. A szezon utolsó napjait igyekszik kihasználni a zetelaki Kalapács Sándor (Pele) is, aki a maga által összeállított kuckójában ülve, a hideggel és a szitáló esővel dacolva kedden sorra fogta ki a dévérkeszegeket a tóból. Az orosz mormiskázás nevű horgászmódszerről, tapasztalatairól mesélt a horgász, akit elkísértünk.
2022. február 24., 22:022022. február 24., 22:02
Fotó: Erdély Bálint Előd
Noha már elkezdett olvadni a zeteváraljai víztározó befagyott felszíne, akad, akit ez nem riaszt el attól, hogy kedvenc kikapcsolódásának, a lékhorgászatnak hódoljon. A szezon utolsó napjait igyekszik kihasználni a zetelaki Kalapács Sándor (Pele) is, aki a maga által összeállított kuckójában ülve, a hideggel és a szitáló esővel dacolva kedden sorra fogta ki a dévérkeszegeket a tóból. Az orosz mormiskázás nevű horgászmódszerről, tapasztalatairól mesélt a horgász, akit elkísértünk.
2022. február 24., 22:022022. február 24., 22:02
Fotó: Erdély Bálint Előd
Enyhe szél, ugyanakkor hideg időjárás, szitáló eső és lassan felszálló köd fogadta azokat, akik kedden hajnalban a zetelaki víztározóhoz érkeztek. A tó, korábban jól befagyott felszíne már olvadásnak indult, amit a jégen megjelenő nagy pocsolyák is jeleztek. Erre a jégre léptünk rá a horgászni készülő zetelaki Kalapács Sándort elkísérve, aki már az elején ragaszkodott, hogy Pelének hívjuk, hiszen mindenki úgy ismeri. Ő magyarázta el, hogy
Amint a tó szélétől annak közepe felé haladtunk, egy kis sátoranyagból összeállított, mozgatható „kunyhót” pillantottunk meg, amelyet a tavat majdnem napi szinten látogató Pele csak a téli tanyájaként emlegetett. Mint mondta, ezt ő maga készítette, hogy
Így ő még ott maradhat, ha másoknak már pakolniuk kell. Különösen büszke volt arra, hogy bár a szezon alatt végig a gátnál hagyta a kis kunyhót, azt mégsem rongálta meg senki – néhány horgász olykor kölcsönveszi ott tárolt eszközeit, de azokat sértetlenül vissza is teszik, így sosem hiányzik semmi.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Pele nem vesztegette az időt, hamar a megfelelő helyszínre vonszolta a kis kuckót, majd speciális fúrót ragadva léket vágott a jégen. Ekkor magyarázta el, hogy tapasztalatai szerint fagyos időben nyolc-tíz centiméteres jég is elbírja az embert, most azonban több mint húsz centiméter mélyre ment a fúró. Hozzátette, ez nem is baj, hiszen a felsőbb rétegek már olvadni kezdtek. Szerinte egyébként, ha marad a jelenlegi időjárás, akkor még legtöbb egy hétig lehet biztonságosan közlekedni a jégen.
Két kis, részben saját készítésű elasztikus horgászbotot vett elő, amelyekről elmondta, senkit se tévesszen meg a méret, hiszen ezekkel már 3,5 kilogrammos csukát is emelt ki a vízből a téli időszakban. Azért rövidek a botok, hogy kényelmesebb, praktikusabb legyen a horgászat. Egyik botra pedzőt szerelt, hogy azzal a hagyományos lékhorgászatot mutassa be – csaliként szúnyoglárvát, földigilisztát használva.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A másik felszerelése azonban különlegesebb volt, hiszen azzal az orosz technikát alkalmazva mormiskázni készült. A módszer lényege, hogy pedző helyett roppant rugalmas érzékelő hegyeket csatolta a bot végére, ugyanakkor az édesvízi bolharákra hasonlító műcsalit alkalmazott. Utóbbit a damillal leengedte a tó nyolc méter mélyen lévő aljára, majd apró rántásokkal imitálta a bolharák mozgását, így keltve fel a halak étvágyát. Egyébként mi sem gondoltuk volna, de
kétharmadát ezzel a technikával fogta meg a kiemelt dévérkeszegeknek. Utóbbiból egyébként nem volt hiány. Persze tett is a sikerért, hiszen tapasztalataiból merítve előző este már beetette a halakat. „Horgászás közben maximum csak egy-két szúnyoglárvát kell bedobni a vízbe etetésként, mert ha többel próbálkozunk, az elriasztja a halakat. Az etetést mindig egy nappal korábban kell megoldani” – osztotta meg Pele.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Rámutatott, az is fontos, hogy ismerjük a halak étrendjét, szokásaikat és felépítésüket is, ha sikeresek akarunk lenni. Télen egyébként többnyire sügért, süllőt, csukát, dévérkeszeget és bodorkát lehet fogni a zeteváraljai víztározónál, ha az ember tudja, hogy milyen technikát alkalmazzon. Érdemes tudni azt is, hogy rendszerint
Többnyire az is fontos, hogy a horgász keveset mozogjon a jégen, s minimálisan kommunikáljon, hiszen a hangok és a rezgések is elriasztják a kapást. Ez esetben nekünk szerencsénk volt, hiszen a folyamatosan szitáló eső olyan hatást keltett, amely tompította a halak érzékeit.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A jókedélyű Pele mindvégig hangsúlyozta, bár a versenyeken rendszerint részt vesz, ő kikapcsolódásként lékhorgászik, mindemellett ilyenkor tud elgondolkodni az életével kapcsolatos lényeges döntéseken. Halat sem visz haza, hiszen nem az a célja, hogy elfogyassza azokat, bőségesen elég számára a fogás élménye. Közölte, azért nem a tó partján fúrt léket, mert ő inkább a méretesebb halak elkapását tűzte ki célul, amely nagyobb kihívásnak számít. A part mentén rendszerint a kövek között megbújó kis sügéreket szeretnék horogra akasztani a kevésbé tapasztalt horgászok. Ezeket haza is viszik és vagy ők fogyasztják el vagy a macskák. A horgász még arról is tud, hogy egyesek a tyúkoknak adják oda a kis sügéreket, amelyek jobban tojnak ezeket fogyasztva.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy nagyjából 350 lejért lehet kiváltani a víztározónál történő horgászáshoz szükséges éves engedélyt a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesületnél. Ő ezt megfelelő árnak tartja, ám azt is belátja, hogy a horgászati szempontból szigorúan leszabályozott tó nem túl előnyös a kevésbe felszerelt, esetleg tapasztalatlanabb pecázók számára, akik kevesebb eséllyel fognak nagy halat. Egyébként Pele szerint, ha valaki lékhorgászatba kezdene, akkor 500–600 lejt kell elköltsön felszerelésre, ha lékfúrót tud kölcsönözni ismerőseitől.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hosszú évek óta zajló fejlesztések zárulhatnak le Gyergyószentmiklóson: a víz- és a csatornahálózat korszerűsítése is befejeződhet 2026-ban. Az évek folyamán összegyűlt többletköltségekre a fejlesztési minisztériumtól kérnek finanszírozást.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kedden arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy tavaly több mint négymilliárd euró uniós forrás érkezett Romániába a mezőgazdaság számára, és január végéig további egymilliárd euró kifizetésére számítanak.
Fizetéslevonással büntették a kormány sajtóirodájának azt a munkatársát, aki tavaly november végén megpróbálta távol tartani az újságírókat a miniszterelnöktől, hogy ne tudjanak kérdést feltenni Ilie Bolojannak.
Látványos kísérlettel mutatták be a Hargita megyei hegyi csendőrök, hogy milyen gyorsan fagy meg a víz mínusz 17 Celsius-fokban.
A köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját – közölte a Sándor-palota kedden az MTI-vel.
Hipotermia miatt halt meg keddre virradóan egy 65 éves, temesvári férfi.
Tovább szűkítik a jogosultak körét a közszféra alkalmazottai számára biztosított üdülési utalványrendszerben. Kivezetik ugyanakkor a kötelező önrészt, így már nem jogszabályi, hanem piaci muszájból kell hozzátenni.
Az utóbbi időszakban ismét számos kóbor kutya tűnt fel Gyergyószentmiklós lakónegyedeiben, elsősorban a szeméttárolók környékén – hívta fel figyelmünket olvasónk. A többségük békés, de több esetben agresszív viselkedésről is érkeztek jelzések.
Életben találták hétfő éjszaka a Máramarosi-havasokban a hegyimentők azt a 31 éves ukrán férfit, akinek keresését már egy éjszakával korábban elkezdték.
Székelyföld-szerte mínusz 15 Celsius-fok alatti hőmérsékleteket hozott az idei tél eddigi legfagyosabb éjszakája. A Kovászna megyei Bodzafordulón pedig ennél is hidegebb reggelre ébredtek – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.
szóljon hozzá!