Noha már elkezdett olvadni a zeteváraljai víztározó befagyott felszíne, akad, akit ez nem riaszt el attól, hogy kedvenc kikapcsolódásának, a lékhorgászatnak hódoljon. A szezon utolsó napjait igyekszik kihasználni a zetelaki Kalapács Sándor (Pele) is, aki a maga által összeállított kuckójában ülve, a hideggel és a szitáló esővel dacolva kedden sorra fogta ki a dévérkeszegeket a tóból. Az orosz mormiskázás nevű horgászmódszerről, tapasztalatairól mesélt a horgász, akit elkísértünk.
2022. február 24., 22:022022. február 24., 22:02
Fotó: Erdély Bálint Előd
Noha már elkezdett olvadni a zeteváraljai víztározó befagyott felszíne, akad, akit ez nem riaszt el attól, hogy kedvenc kikapcsolódásának, a lékhorgászatnak hódoljon. A szezon utolsó napjait igyekszik kihasználni a zetelaki Kalapács Sándor (Pele) is, aki a maga által összeállított kuckójában ülve, a hideggel és a szitáló esővel dacolva kedden sorra fogta ki a dévérkeszegeket a tóból. Az orosz mormiskázás nevű horgászmódszerről, tapasztalatairól mesélt a horgász, akit elkísértünk.
2022. február 24., 22:022022. február 24., 22:02
Fotó: Erdély Bálint Előd
Enyhe szél, ugyanakkor hideg időjárás, szitáló eső és lassan felszálló köd fogadta azokat, akik kedden hajnalban a zetelaki víztározóhoz érkeztek. A tó, korábban jól befagyott felszíne már olvadásnak indult, amit a jégen megjelenő nagy pocsolyák is jeleztek. Erre a jégre léptünk rá a horgászni készülő zetelaki Kalapács Sándort elkísérve, aki már az elején ragaszkodott, hogy Pelének hívjuk, hiszen mindenki úgy ismeri. Ő magyarázta el, hogy
Amint a tó szélétől annak közepe felé haladtunk, egy kis sátoranyagból összeállított, mozgatható „kunyhót” pillantottunk meg, amelyet a tavat majdnem napi szinten látogató Pele csak a téli tanyájaként emlegetett. Mint mondta, ezt ő maga készítette, hogy
Így ő még ott maradhat, ha másoknak már pakolniuk kell. Különösen büszke volt arra, hogy bár a szezon alatt végig a gátnál hagyta a kis kunyhót, azt mégsem rongálta meg senki – néhány horgász olykor kölcsönveszi ott tárolt eszközeit, de azokat sértetlenül vissza is teszik, így sosem hiányzik semmi.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Pele nem vesztegette az időt, hamar a megfelelő helyszínre vonszolta a kis kuckót, majd speciális fúrót ragadva léket vágott a jégen. Ekkor magyarázta el, hogy tapasztalatai szerint fagyos időben nyolc-tíz centiméteres jég is elbírja az embert, most azonban több mint húsz centiméter mélyre ment a fúró. Hozzátette, ez nem is baj, hiszen a felsőbb rétegek már olvadni kezdtek. Szerinte egyébként, ha marad a jelenlegi időjárás, akkor még legtöbb egy hétig lehet biztonságosan közlekedni a jégen.
Két kis, részben saját készítésű elasztikus horgászbotot vett elő, amelyekről elmondta, senkit se tévesszen meg a méret, hiszen ezekkel már 3,5 kilogrammos csukát is emelt ki a vízből a téli időszakban. Azért rövidek a botok, hogy kényelmesebb, praktikusabb legyen a horgászat. Egyik botra pedzőt szerelt, hogy azzal a hagyományos lékhorgászatot mutassa be – csaliként szúnyoglárvát, földigilisztát használva.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A másik felszerelése azonban különlegesebb volt, hiszen azzal az orosz technikát alkalmazva mormiskázni készült. A módszer lényege, hogy pedző helyett roppant rugalmas érzékelő hegyeket csatolta a bot végére, ugyanakkor az édesvízi bolharákra hasonlító műcsalit alkalmazott. Utóbbit a damillal leengedte a tó nyolc méter mélyen lévő aljára, majd apró rántásokkal imitálta a bolharák mozgását, így keltve fel a halak étvágyát. Egyébként mi sem gondoltuk volna, de
kétharmadát ezzel a technikával fogta meg a kiemelt dévérkeszegeknek. Utóbbiból egyébként nem volt hiány. Persze tett is a sikerért, hiszen tapasztalataiból merítve előző este már beetette a halakat. „Horgászás közben maximum csak egy-két szúnyoglárvát kell bedobni a vízbe etetésként, mert ha többel próbálkozunk, az elriasztja a halakat. Az etetést mindig egy nappal korábban kell megoldani” – osztotta meg Pele.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Rámutatott, az is fontos, hogy ismerjük a halak étrendjét, szokásaikat és felépítésüket is, ha sikeresek akarunk lenni. Télen egyébként többnyire sügért, süllőt, csukát, dévérkeszeget és bodorkát lehet fogni a zeteváraljai víztározónál, ha az ember tudja, hogy milyen technikát alkalmazzon. Érdemes tudni azt is, hogy rendszerint
Többnyire az is fontos, hogy a horgász keveset mozogjon a jégen, s minimálisan kommunikáljon, hiszen a hangok és a rezgések is elriasztják a kapást. Ez esetben nekünk szerencsénk volt, hiszen a folyamatosan szitáló eső olyan hatást keltett, amely tompította a halak érzékeit.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A jókedélyű Pele mindvégig hangsúlyozta, bár a versenyeken rendszerint részt vesz, ő kikapcsolódásként lékhorgászik, mindemellett ilyenkor tud elgondolkodni az életével kapcsolatos lényeges döntéseken. Halat sem visz haza, hiszen nem az a célja, hogy elfogyassza azokat, bőségesen elég számára a fogás élménye. Közölte, azért nem a tó partján fúrt léket, mert ő inkább a méretesebb halak elkapását tűzte ki célul, amely nagyobb kihívásnak számít. A part mentén rendszerint a kövek között megbújó kis sügéreket szeretnék horogra akasztani a kevésbé tapasztalt horgászok. Ezeket haza is viszik és vagy ők fogyasztják el vagy a macskák. A horgász még arról is tud, hogy egyesek a tyúkoknak adják oda a kis sügéreket, amelyek jobban tojnak ezeket fogyasztva.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy nagyjából 350 lejért lehet kiváltani a víztározónál történő horgászáshoz szükséges éves engedélyt a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesületnél. Ő ezt megfelelő árnak tartja, ám azt is belátja, hogy a horgászati szempontból szigorúan leszabályozott tó nem túl előnyös a kevésbe felszerelt, esetleg tapasztalatlanabb pecázók számára, akik kevesebb eséllyel fognak nagy halat. Egyébként Pele szerint, ha valaki lékhorgászatba kezdene, akkor 500–600 lejt kell elköltsön felszerelésre, ha lékfúrót tud kölcsönözni ismerőseitől.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
A húsvéti ünnepek alatt naponta átlagban mintegy 9600 rendőr gondoskodik a templomok környékén a közbiztonságról – számolt be szombaton a sajtónak az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Az erős szél miatt gyorsan terjednek a lángok Maroshévízen, ahol egy dombon kapott lángra a száraz növényzet.
Idén április 16-án nyílt ki Mezőzáhon az első sztyeppei bazsarózsa, és a húsvéti ünnepek alatt, valamint a tavaszi vakációban is meg lehet látogatni a rezervátumot.
Útlezárásokat léptetnek érvénybe Csíkszeredában a nagyszombat esti körmenet idejére, továbbá a húsvétvasárnap reggel kezdődő szabadtéri ételszentelés és alatt – közli a csíkszeredai városvezetés.
Nemcsak vallásos, hanem közösségi élményt is nyújt a virágvasárnapi Passió előadására való készülés, a szenvedéstörténetet 2022 óta évente bemutatják a csíkszentkirályi plébániaudvarban. Idén csatlakozott a csapathoz a Médiatár stábja is.
A Román Posta pénteken közölte, hogy befejezte az áprilisi nyugdíjak, a gyermeknevelési pótlék (gyermekpénz), a gyermekgondozási díj és más szociális juttatások idő előtti kézbesítését.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóan történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
szóljon hozzá!