Fotó: Borbély Fanni
Bizalomra épülő viszony, hosszabb nyitvatartás, jó helyválasztás, helyi termékek biztosítása – néhány olyan szolgáltatás, amellyel a kisboltok igyekeznek fennmaradni a nagyáruházak „árnyékában”. A hátrányuk, hogy nem működtetnek betétdíjas rendszert.
2024. október 04., 07:592024. október 04., 07:59
A rendszerváltozás utáni első években Csíkszeredában – akárcsak országszerte – számos kisbolt nyílt a tömbházak földszinti lakásaiban, teraszaiban, akár két egymás melletti tömbház földszintjén is működött egy-egy vegyes üzlet.
– jegyezte meg egy csíkszeredai vásárló.
Aztán a nagyáruházak megjelenésével az azok közvetlen szomszédságában működő kisebb boltok zöme kénytelen volt bezárt, mivel nem tudta tartani a lépést az árdömpinggel. Bár kifejezetten vegyes kisboltokat nyilvántartó jegyzéket nem találtunk Csíkszeredában, az kétségtelenen, hogy
Fotó: Borbély Fanni
Márk Csucsi Róbert, a Csíki Vállalkozók Egyesületének (CsVE) elnöke szerint a csíkszeredai kisboltok nem tagjai ugyan az egyesületüknek, az azonban látható, hogy több tényező is hátrányba hozta őket a piacon. Egyrészt a vásárlási szokások gyökeresen megváltoztak:
„Nem kérdés, másképp vásárolunk, mint tíz éve” – jegyezte meg. Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy az emberek árérzékenyek, a kisboltokban pedig többnyire drágábban lehet hozzájutni a termékekhez.
Fotó: Borbély Fanni
A vállalkozóként is dolgozó egyesületi elnök kitért arra is, hogy korábban a bankkártyás fizetési lehetőség megteremtésével voltak lemaradásban a kisboltok, de mára már felzárkóztak ezzel.
Aki viszont üres palackokat szeretne visszaváltani, annak ott éri meg vásárolnia, ahol vissza is veszik az üres flakonokat – a kisboltok viszont egyelőre nem adnak erre lehetőséget. Nemrég éppen arról számoltunk be, hogy a betétdíjas rendszer bevezetését nehezen vagy egyáltalán nem tudta megoldani a 200 négyzetméter alatti kisboltok többsége Csíkszeredában, ezért a helyi önkormányzat az elmúlt időszakban 26 ilyen kisebb üzlettel egyeztetett, hogy három palackvisszaváltó automata felszereltetésével segítsenek a helyzetükön.
Fotó: Borbély Fanni
Ebben a gazdasági környezetben ugyanakkor léteznek pozitív példák is. „Vannak olyan üzletek, amelyeket jól lokalizáltak, jövedelmezőek, az utóbbi időben pedig több új zöldséges bolt is nyílt a város különböző pontjain, amelyek egy teljesen új piaci rést fedeztek fel, ahová beékelődtek, és jól is működnek” – magyarázta Márk Csucsi Róbert.
Csíkszeredában a Tudor lakótelepen működik több kisbolt, amelyeknek az jelent túlélési esélyt, hogy távolabb esnek a nagyáruházaktól. Azonban a CsVE elnöke szerint
„Hiszek abban, hogy az ilyen kis lakótelepi boltoknak van létjogosultságuk és van rájuk szükséglet, a jól kereskedők pedig a mai napig is megmaradtak a piacon” – osztotta meg.
Fotó: Borbély Fanni
Azzal Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is egyetértett, hogy
Szintén egyetértett abban, hogy a kisebb vegyes üzleteknek is van helyük a lakóövezetekben. Szerinte a Tudor lakótelepen azért van több kisbolt a város többi részéhez képest, mert az ottani lakók jelentős hányada nyugdíjas, sokan a rendszerváltozás előtt Csíkszereda iparában dolgoztak. Ezek az üzletek gyakorlatilag ezt a réteget szolgálják ki.
– magyarázta. Hozzátette, gyakorlatilag egy-egy ilyen kisbolt többnyire egy lépcsőházat, vagy néhány közeli tömbházat szolgál ki.
Fotó: Borbély Fanni
Az iparkamara elnöke szerint a boltok fennmaradása nem föltétlenül a nagyáruházak közelségén múlik, hanem sokszor a kormány gazdaságpolitikáján.
– jegyezte meg. Példaként említette, hogy az egyszázalékos adókulcs már csak 60 ezer eurós évi forgalomnál érvényes, ennél nagyobb forgalom esetén 16 százalékos az adó, emellett
Ezekre az intézkedésekre válaszul a kiskereskedőnek növelnie kell az árrést, így drágulnak a termékek.
– mutatott rá a gazdasági folyamatra az iparkamara elnöke.
Fotó: Borbély Fanni
Több csíkszeredai kisboltban megfordultunk, többségét zsúfoltság jellemezte, sok terméket kénytelenek tárolni igencsak szűkös helyen.
– tette szóvá az egyik eladó. És valóban, a vegyes bolt rászolgált az elnevezésre, a sokféle terméktől roskadozó polcaival.
„A kereskedés nyitja az árubeszerzés és az eladás, a fennmaradáshoz pedig kemény munka kell” – ezt már Demeter Lehel, a Krajcáros boltok tulajdonosa osztotta meg a Székelyhonnal. Hozzátette:
„Tudjuk, hogy mire van kereslet, és azt kínáljuk, ez a fontos” – tette hozzá.
Fotó: Borbély Fanni
Kiemelte azt is, hogy üzleteikben a helyi termelők, hentesek, pékek előnyt élveznek, ha hozzák a termékeiket, nem utasítják el, így az emberek is szélesebb kínálatból választhatnak. A tulajdonos egyébként négy boltot működtet Csíkszeredában, kettőt pedig falvakon; mint mondta, a vidéki árukészletük nagyrészt ugyanaz, mint a városi. Arra a kérdésre, hogy hogyan változtak a vásárlási szokások, azt válaszolta, hogy
Nem vásárolnak nagy mennyiséget, és egyre inkább megnézik a termék minőségét is – mondta el zárszóként.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
szóljon hozzá!