
Fotó: Borbély Fanni
Bizalomra épülő viszony, hosszabb nyitvatartás, jó helyválasztás, helyi termékek biztosítása – néhány olyan szolgáltatás, amellyel a kisboltok igyekeznek fennmaradni a nagyáruházak „árnyékában”. A hátrányuk, hogy nem működtetnek betétdíjas rendszert.
2024. október 04., 07:592024. október 04., 07:59
A rendszerváltozás utáni első években Csíkszeredában – akárcsak országszerte – számos kisbolt nyílt a tömbházak földszinti lakásaiban, teraszaiban, akár két egymás melletti tömbház földszintjén is működött egy-egy vegyes üzlet.
– jegyezte meg egy csíkszeredai vásárló.
Aztán a nagyáruházak megjelenésével az azok közvetlen szomszédságában működő kisebb boltok zöme kénytelen volt bezárt, mivel nem tudta tartani a lépést az árdömpinggel. Bár kifejezetten vegyes kisboltokat nyilvántartó jegyzéket nem találtunk Csíkszeredában, az kétségtelenen, hogy
Fotó: Borbély Fanni
Márk Csucsi Róbert, a Csíki Vállalkozók Egyesületének (CsVE) elnöke szerint a csíkszeredai kisboltok nem tagjai ugyan az egyesületüknek, az azonban látható, hogy több tényező is hátrányba hozta őket a piacon. Egyrészt a vásárlási szokások gyökeresen megváltoztak:
„Nem kérdés, másképp vásárolunk, mint tíz éve” – jegyezte meg. Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy az emberek árérzékenyek, a kisboltokban pedig többnyire drágábban lehet hozzájutni a termékekhez.
Fotó: Borbély Fanni
A vállalkozóként is dolgozó egyesületi elnök kitért arra is, hogy korábban a bankkártyás fizetési lehetőség megteremtésével voltak lemaradásban a kisboltok, de mára már felzárkóztak ezzel.
Aki viszont üres palackokat szeretne visszaváltani, annak ott éri meg vásárolnia, ahol vissza is veszik az üres flakonokat – a kisboltok viszont egyelőre nem adnak erre lehetőséget. Nemrég éppen arról számoltunk be, hogy a betétdíjas rendszer bevezetését nehezen vagy egyáltalán nem tudta megoldani a 200 négyzetméter alatti kisboltok többsége Csíkszeredában, ezért a helyi önkormányzat az elmúlt időszakban 26 ilyen kisebb üzlettel egyeztetett, hogy három palackvisszaváltó automata felszereltetésével segítsenek a helyzetükön.
Fotó: Borbély Fanni
Ebben a gazdasági környezetben ugyanakkor léteznek pozitív példák is. „Vannak olyan üzletek, amelyeket jól lokalizáltak, jövedelmezőek, az utóbbi időben pedig több új zöldséges bolt is nyílt a város különböző pontjain, amelyek egy teljesen új piaci rést fedeztek fel, ahová beékelődtek, és jól is működnek” – magyarázta Márk Csucsi Róbert.
Csíkszeredában a Tudor lakótelepen működik több kisbolt, amelyeknek az jelent túlélési esélyt, hogy távolabb esnek a nagyáruházaktól. Azonban a CsVE elnöke szerint
„Hiszek abban, hogy az ilyen kis lakótelepi boltoknak van létjogosultságuk és van rájuk szükséglet, a jól kereskedők pedig a mai napig is megmaradtak a piacon” – osztotta meg.
Fotó: Borbély Fanni
Azzal Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is egyetértett, hogy
Szintén egyetértett abban, hogy a kisebb vegyes üzleteknek is van helyük a lakóövezetekben. Szerinte a Tudor lakótelepen azért van több kisbolt a város többi részéhez képest, mert az ottani lakók jelentős hányada nyugdíjas, sokan a rendszerváltozás előtt Csíkszereda iparában dolgoztak. Ezek az üzletek gyakorlatilag ezt a réteget szolgálják ki.
– magyarázta. Hozzátette, gyakorlatilag egy-egy ilyen kisbolt többnyire egy lépcsőházat, vagy néhány közeli tömbházat szolgál ki.
Fotó: Borbély Fanni
Az iparkamara elnöke szerint a boltok fennmaradása nem föltétlenül a nagyáruházak közelségén múlik, hanem sokszor a kormány gazdaságpolitikáján.
– jegyezte meg. Példaként említette, hogy az egyszázalékos adókulcs már csak 60 ezer eurós évi forgalomnál érvényes, ennél nagyobb forgalom esetén 16 százalékos az adó, emellett
Ezekre az intézkedésekre válaszul a kiskereskedőnek növelnie kell az árrést, így drágulnak a termékek.
– mutatott rá a gazdasági folyamatra az iparkamara elnöke.
Fotó: Borbély Fanni
Több csíkszeredai kisboltban megfordultunk, többségét zsúfoltság jellemezte, sok terméket kénytelenek tárolni igencsak szűkös helyen.
– tette szóvá az egyik eladó. És valóban, a vegyes bolt rászolgált az elnevezésre, a sokféle terméktől roskadozó polcaival.
„A kereskedés nyitja az árubeszerzés és az eladás, a fennmaradáshoz pedig kemény munka kell” – ezt már Demeter Lehel, a Krajcáros boltok tulajdonosa osztotta meg a Székelyhonnal. Hozzátette:
„Tudjuk, hogy mire van kereslet, és azt kínáljuk, ez a fontos” – tette hozzá.
Fotó: Borbély Fanni
Kiemelte azt is, hogy üzleteikben a helyi termelők, hentesek, pékek előnyt élveznek, ha hozzák a termékeiket, nem utasítják el, így az emberek is szélesebb kínálatból választhatnak. A tulajdonos egyébként négy boltot működtet Csíkszeredában, kettőt pedig falvakon; mint mondta, a vidéki árukészletük nagyrészt ugyanaz, mint a városi. Arra a kérdésre, hogy hogyan változtak a vásárlási szokások, azt válaszolta, hogy
Nem vásárolnak nagy mennyiséget, és egyre inkább megnézik a termék minőségét is – mondta el zárszóként.
A Richter-skála szerinti 3,3-as erősségű földrengés volt vasárnap este tíz óra előtt hét perccel.
Ittas gépkocsivezetőket nem azonosítottak, de gyorshajtót annál többet vasárnap délután a Maros megyei rendőrök, akik közúti razziát tartottak.
Rendőri kísérettel Ákosfalváról indul és Kolozs megye fele halad vasárnap este egy rendkívüli szállítmány, amelyre felhívják a gépkocsivezetők figyelmét.
A csíkszentmártoni református közösség önerőből felújította a gyülekezet parókiáját és imaházát és vasárnap hálaadó istentiszteleten ünnepelték meg mindezt.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
A nemzetközi nőnap alkalmából a közösségi oldalán köszöntötte a nőket Nicușor Dan államfő.
Vasárnap 17 óráig Hargita megyében, a 15-ös országúton fokozott rendőri jelenlétre kell számítani.
Tizenhét személy kellett elhagyja az otthonát vasárnap délután amikor Dicsőszentmártonban egy tömbházlakásban tűz ütött ki. A lakás tulajdonosát égési sérülésekkel szállították kórházba.
A nyárádszeredai tűzoltók siettek segíteni vasárnap kora délután Iszlóba, ahol egy családi ház gyúlt meg.
Az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adatai szerint idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670).
szóljon hozzá!