Hirdetés
Hirdetés

Továbbra is milliók élnek mélyszegénységben Romániában és Bulgáriában

A gyerekek is nagyban ki vannak téve a mélyszegénység veszélyeinek •  Fotó: Barabás Ákos

A gyerekek is nagyban ki vannak téve a mélyszegénység veszélyeinek

Fotó: Barabás Ákos

A lakosság számarányainak viszonylatában Bulgária után Romániában élnek a legtöbben súlyos anyagi nélkülözésben, ez a lakosság 16,8 százalékát, azaz mintegy 3,2 millió embert érint – derül ki az Eurostat friss adataiból. Bár az évek óta jellemző sereghajtó pozíció most sem, és várhatóan a jövőben sem fog változni, a mélyszegénységben élők száma érezhetően csökken az országban.

Iszlai Katalin

2019. május 19., 09:152019. május 19., 09:15

A súlyos anyagi nélkülözésben élők arányát évente felülvizsgálja az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A legfrissebb, 2018-ra vonatkozó adatokat a napokban hozták nyilvánosságra, és mint kiderült,

tavaly az EU lakosságának 6,2 százaléka, azaz mintegy 31 millió ember élt mélyszegénységben.

Romániában ez az arány jóval az EU-s átlag fölött van, 16,8 százalékos, ezzel pedig az ország a második legrosszabb eredményt érte el a tagállamok rangsorában.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Négy tétel a kilencből

Évről évre csökken a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma az Európai Unióban: míg 2017-ben az EU-s lakosság 6,7 százalékát (33 millió ember) sújtotta a mélyszegénység, ez tavaly 6,2 százalékra csökkent (31 millió ember). Az adatok főként annak fényében mutatnak jelentős javulást, ha az első erre vonatkozó, 2010-es számokkal hasonlítjuk össze: akkor 41,6 millióan,

a rekordévnek számító 2012-ben pedig 49,4 millióan éltek mélyszegénységben.

Az Eurostat szerint egyébként azok sorolhatók a súlyos anyagi nélkülözésben élők közé, akik az alábbi kilenc tétel közül legalább négyet nem tudnak megengedni maguknak:

  • időben kifizetett számlák;

  • folyamatosan megfelelően fűtött lakás;

  • váratlan kiadások fedezése;

  • rendszeres húsfogyasztás;

  • egyhetes nyaralás az otthontól távol;

  • televízió;

  • mosógép;

  • autó;

  • telefon.

A felmérés szerint azért a felsorolt tételek mentén vizsgálják a súlyos anyagi nélkülözést, mert a lakosság túlnyomó többsége szerint ezek szükségesek ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, megfelelő életet éljenek.

Hirdetés

A felmérésben arra is kitértek, hogy a mélyszegénység az egyszülős családokat sújtja leginkább:

az olyan háztartásoknál, ahol egy felnőtt él gyerekekkel, 13,2 százalékos az arány, miközben a több felnőttet számláló gyerekes családoknál csak 5,7 százalék.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Hazai gondok

Az elemzés szerint három olyan tagállam létezik az EU-ban, ahol a mélyszegénységi arány 2,5 százalék alatt van:

az első helyen álló Svédországban a lakosságnak mindössze 1,1 százaléka élt mélyszegénységben, ezt követi Luxemburg 1,2, illetve Hollandia 2,4 százalékkal.

Ezzel szemben Románia 2010 óta minden évben a sereghajtók között szerepelt az Eurostat mélyszegénységet vizsgáló rangsoraiban. Abban az évben 6,1 millióan (30,5%), 2012-ben pedig 6,2 millióan (31,1%) éltek súlyos anyagi nélkülözésben az országban, azóta azonban folyamatosan csökken a számuk. 2017-ben már csak 3,8 millióan (19,7%) éltek így, tavaly pedig egy újabb jelentős csökkenést követően mindössze 3,2 millióan (16,8%). Noha ez az arány így is nagyon magas az EU-s átlaghoz képest, hiszen ennél rosszabb értéket csak Bulgáriában mértek, azt is látni kell, hogy a nyolc év alatt szinte felére csökkent a mélyszegénységben élők száma az országban – hívta fel a figyelmet Péter László szociológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A szakember érdeklődésünkre elmondta,

Bulgária és Románia sereghajtó helyezései már hagyománynak számítanak, és bizonyos mértékben történelmi örökségként is lehet tekinteni erre a kérdésre.

Éppen ezért a ranglistán várhatóan a következő években sem fog előrelépni az ország, de sokkal fontosabb ennél, hogy az abszolút számok tekintetében jól látható a javulás. Hozzátette azonban, hogy a hazai népesség ötöde mindig is szegény volt, és

a közhiedelemmel ellentétben nemcsak az idősek kiemelten veszélyeztetettek ebben a tekintetben, hanem a gyerekek is, főként a vidéki többgyerekes családok esetében.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A tartós munkanélküliek, az egyedül maradt kisnyugdíjasok, özvegyek, lányanyák továbbá mind veszélyeztetettek, ha pedig ezek kapcsolódnak, halmozottan hátrányos helyzetről beszélhetünk. Péter László szerint ezek a csoportok tartósan kiestek a munkaerőpiacról, vagy olyan szegmensben dolgoznak, ahol nagyon alacsonyak és nem folytonosak a jövedelmek. Ilyenek például a napszámosok, akik csak szezonálisan tudnak munkát vállalni. A szakember szerint az egyik legnagyobb problémát tehát az jelenti, hogy

a munkaerőpiac nem tudja integrálni a szegénységben élő népességet.

„Ráadásul ez a jövőben csak romlani fog, hiszen egyre tudásintenzívebb a gazdaság, és akiknek a képességei a munkaintenzív ágazatokban lennének hasznosíthatók, egyre inkább el fognak távolodni a munkaerőpiactól, hiszen ilyen munkaerőre már nem lesz szükség. Már most látszik, hogy a munkaintenzív ágazatokban nincs szükség annyi alkalmazottra, mint korábban, így az építkezéseken kívül nem igazán van jövő a kétkezi munkásoknak. Arról nem is beszélve, hogy

Idézet
a fizikai rutinmunkát a legkönnyebb automatizálni”

– mutatott rá a szociológus.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 13., hétfő

Elfogadta az Országgyűlés ák az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.

Elfogadta az Országgyűlés ák az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Két romániai hegymászó vesztette életét az Alpokban

Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.

Két romániai hegymászó vesztette életét az Alpokban
2026. július 13., hétfő

Hat medve ijesztett rá kilenc turistára a széphavasi kápolnánál – végül a csendőrök segítettek

Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.

Hat medve ijesztett rá kilenc turistára a széphavasi kápolnánál – végül a csendőrök segítettek
2026. július 13., hétfő

A levegő tisztasága csak a lakosságon múlik? – ezekkel lehet javítani a levegő szennyezettségén

Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.

A levegő tisztasága csak a lakosságon múlik? – ezekkel lehet javítani a levegő szennyezettségén
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Magyar Péter: az alaptörvény-módosítás egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni

A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.

Magyar Péter: az alaptörvény-módosítás egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni
2026. július 13., hétfő

Nicușor Dan: Románia határozottan elítéli az Oroszország által irányított csoportok ellenséges kibertevékenységeit

Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.

Nicușor Dan: Románia határozottan elítéli az Oroszország által irányított csoportok ellenséges kibertevékenységeit
2026. július 13., hétfő

Új látogatási rend a Szent Anna-tónál

Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.

Új látogatási rend a Szent Anna-tónál
Új látogatási rend a Szent Anna-tónál
2026. július 13., hétfő

Új látogatási rend a Szent Anna-tónál

Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Újabb kudarc: eredménytelenül zárultak a kormányalakítási egyeztetések

Nem született megoldás a politikai válság rendezésére a Nicușor Dan államfővel a Cotroceni-palotában folytatott csaknem kétórás egyeztetésen, és miniszterelnök-jelöltekről sem esett szó – közölte a találkozó után Sorin Grindeanu.

Újabb kudarc: eredménytelenül zárultak a kormányalakítási egyeztetések
2026. július 13., hétfő

Elkezdődik a Săvinești utca felújítása Marosvásárhelyen

Megkezdődik a Săvinești utca felújítása Marosvásárhelyen, miután befejeződtek a víz- és gázvezetékek cseréjével kapcsolatos munkálatok.

Elkezdődik a Săvinești utca felújítása Marosvásárhelyen
2026. július 13., hétfő

Újabb fontos lépés történt Marosvásárhely körgyűrűjének megvalósítása felé

Ezen a héten benyújtottuk az európai uniós támogatási kérelmet a körgyűrű 3-as és 6-os szakaszára. A beruházás összértéke több mint 538 millió lej.

Újabb fontos lépés történt Marosvásárhely körgyűrűjének megvalósítása felé
Hirdetés