Továbbra is milliók élnek mélyszegénységben Romániában és Bulgáriában

Romániában ez az arány jóval az EU-s átlag fölött van, 16,8 százalékos, ezzel pedig az ország a második legrosszabb eredményt érte el a tagállamok rangsorában.

Az Eurostat szerint egyébként azok sorolhatók a súlyos anyagi nélkülözésben élők közé, akik az alábbi kilenc tétel közül legalább négyet nem tudnak megengedni maguknak:

• időben kifizetett számlák;

• folyamatosan megfelelően fűtött lakás;

• váratlan kiadások fedezése;

• rendszeres húsfogyasztás;

• egyhetes nyaralás az otthontól távol;

• televízió;

• mosógép;

• autó;

• telefon.

A felmérés szerint azért a felsorolt tételek mentén vizsgálják a súlyos anyagi nélkülözést, mert a lakosság túlnyomó többsége szerint ezek szükségesek ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, megfelelő életet éljenek.

az olyan háztartásoknál, ahol egy felnőtt él gyerekekkel, 13,2 százalékos az arány, miközben a több felnőttet számláló gyerekes családoknál csak 5,7 százalék.

Ezzel szemben Románia 2010 óta minden évben a sereghajtók között szerepelt az Eurostat mélyszegénységet vizsgáló rangsoraiban. Abban az évben 6,1 millióan (30,5%), 2012-ben pedig 6,2 millióan (31,1%) éltek súlyos anyagi nélkülözésben az országban, azóta azonban folyamatosan csökken a számuk. 2017-ben már csak 3,8 millióan (19,7%) éltek így, tavaly pedig egy újabb jelentős csökkenést követően mindössze 3,2 millióan (16,8%). Noha ez az arány így is nagyon magas az EU-s átlaghoz képest, hiszen ennél rosszabb értéket csak Bulgáriában mértek, azt is látni kell, hogy a nyolc év alatt szinte felére csökkent a mélyszegénységben élők száma az országban – hívta fel a figyelmet Péter László szociológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója.

Éppen ezért a ranglistán várhatóan a következő években sem fog előrelépni az ország, de sokkal fontosabb ennél, hogy az abszolút számok tekintetében jól látható a javulás. Hozzátette azonban, hogy a hazai népesség ötöde mindig is szegény volt, és

„Ráadásul ez a jövőben csak romlani fog, hiszen egyre tudásintenzívebb a gazdaság, és akiknek a képességei a munkaintenzív ágazatokban lennének hasznosíthatók, egyre inkább el fognak távolodni a munkaerőpiactól, hiszen ilyen munkaerőre már nem lesz szükség. Már most látszik, hogy a munkaintenzív ágazatokban nincs szükség annyi alkalmazottra, mint korábban, így az építkezéseken kívül nem igazán van jövő a kétkezi munkásoknak. Arról nem is beszélve, hogy

– mutatott rá a szociológus.