
A gyerekek is nagyban ki vannak téve a mélyszegénység veszélyeinek
Fotó: Barabás Ákos
A lakosság számarányainak viszonylatában Bulgária után Romániában élnek a legtöbben súlyos anyagi nélkülözésben, ez a lakosság 16,8 százalékát, azaz mintegy 3,2 millió embert érint – derül ki az Eurostat friss adataiból. Bár az évek óta jellemző sereghajtó pozíció most sem, és várhatóan a jövőben sem fog változni, a mélyszegénységben élők száma érezhetően csökken az országban.
2019. május 19., 09:152019. május 19., 09:15
A súlyos anyagi nélkülözésben élők arányát évente felülvizsgálja az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A legfrissebb, 2018-ra vonatkozó adatokat a napokban hozták nyilvánosságra, és mint kiderült,
Romániában ez az arány jóval az EU-s átlag fölött van, 16,8 százalékos, ezzel pedig az ország a második legrosszabb eredményt érte el a tagállamok rangsorában.
Fotó: Barabás Ákos
Évről évre csökken a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma az Európai Unióban: míg 2017-ben az EU-s lakosság 6,7 százalékát (33 millió ember) sújtotta a mélyszegénység, ez tavaly 6,2 százalékra csökkent (31 millió ember). Az adatok főként annak fényében mutatnak jelentős javulást, ha az első erre vonatkozó, 2010-es számokkal hasonlítjuk össze: akkor 41,6 millióan,
Az Eurostat szerint egyébként azok sorolhatók a súlyos anyagi nélkülözésben élők közé, akik az alábbi kilenc tétel közül legalább négyet nem tudnak megengedni maguknak:
időben kifizetett számlák;
folyamatosan megfelelően fűtött lakás;
váratlan kiadások fedezése;
rendszeres húsfogyasztás;
egyhetes nyaralás az otthontól távol;
televízió;
mosógép;
autó;
telefon.
A felmérés szerint azért a felsorolt tételek mentén vizsgálják a súlyos anyagi nélkülözést, mert a lakosság túlnyomó többsége szerint ezek szükségesek ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, megfelelő életet éljenek.
az olyan háztartásoknál, ahol egy felnőtt él gyerekekkel, 13,2 százalékos az arány, miközben a több felnőttet számláló gyerekes családoknál csak 5,7 százalék.
Fotó: Barabás Ákos
Az elemzés szerint három olyan tagállam létezik az EU-ban, ahol a mélyszegénységi arány 2,5 százalék alatt van:
Ezzel szemben Románia 2010 óta minden évben a sereghajtók között szerepelt az Eurostat mélyszegénységet vizsgáló rangsoraiban. Abban az évben 6,1 millióan (30,5%), 2012-ben pedig 6,2 millióan (31,1%) éltek súlyos anyagi nélkülözésben az országban, azóta azonban folyamatosan csökken a számuk. 2017-ben már csak 3,8 millióan (19,7%) éltek így, tavaly pedig egy újabb jelentős csökkenést követően mindössze 3,2 millióan (16,8%). Noha ez az arány így is nagyon magas az EU-s átlaghoz képest, hiszen ennél rosszabb értéket csak Bulgáriában mértek, azt is látni kell, hogy a nyolc év alatt szinte felére csökkent a mélyszegénységben élők száma az országban – hívta fel a figyelmet Péter László szociológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója.
Fotó: Barabás Ákos
A szakember érdeklődésünkre elmondta,
Éppen ezért a ranglistán várhatóan a következő években sem fog előrelépni az ország, de sokkal fontosabb ennél, hogy az abszolút számok tekintetében jól látható a javulás. Hozzátette azonban, hogy a hazai népesség ötöde mindig is szegény volt, és
Fotó: Veres Nándor
A tartós munkanélküliek, az egyedül maradt kisnyugdíjasok, özvegyek, lányanyák továbbá mind veszélyeztetettek, ha pedig ezek kapcsolódnak, halmozottan hátrányos helyzetről beszélhetünk. Péter László szerint ezek a csoportok tartósan kiestek a munkaerőpiacról, vagy olyan szegmensben dolgoznak, ahol nagyon alacsonyak és nem folytonosak a jövedelmek. Ilyenek például a napszámosok, akik csak szezonálisan tudnak munkát vállalni. A szakember szerint az egyik legnagyobb problémát tehát az jelenti, hogy
„Ráadásul ez a jövőben csak romlani fog, hiszen egyre tudásintenzívebb a gazdaság, és akiknek a képességei a munkaintenzív ágazatokban lennének hasznosíthatók, egyre inkább el fognak távolodni a munkaerőpiactól, hiszen ilyen munkaerőre már nem lesz szükség. Már most látszik, hogy a munkaintenzív ágazatokban nincs szükség annyi alkalmazottra, mint korábban, így az építkezéseken kívül nem igazán van jövő a kétkezi munkásoknak. Arról nem is beszélve, hogy
– mutatott rá a szociológus.
Egy beteg halálát vizsgálja az ügyészség, aki áprilisban került a brassói kórház sürgősségi osztályára, ahol kezelést írtak fel neki, majd hazaengedték. Röviddel ezután otthon meghalt.
Kaotikusan közlekedett az A2-es autópályán, Konstanca felé egy autóvezető május 1-jén, és a rendőrök jelzésére sem volt hajlandó megállni. Üldözőbe vették, helikopterrel is követték, végül pedig feltartóztatták.
Jogerőssé vált az április 12-ei országgyűlési választás eredménye, miután a Kúria a választás országos listás eredményét megállapító határozat ellen benyújtott két jogorvoslati kérelmet elutasította pénteken.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter egyeztetésre hívta a lengyel PESA vasútijármű-gyártó vállalat képviselőit és hazai vasúti ágazat illetékeseit, miután kiderült, hogy 21 vadonatúj, korszerű vonatszerelvény vesztegel hónapok óta kihasználatlanul.
Közvitára bocsátották az 1990 januárja és 1992 december közötti diplomáciai dokumentumok titkosítását feloldó kormányhatározat-tervezetet – jelentette be a külügyminisztérium.
Újabb áremelésekkel indult a május, több töltőállomáson már 9 lej fölé emelkedett a benzin ára, miközben a gázolaj továbbra is 9,5–9,7 lej között mozog Romániában.
Fegyelmezettséget követelő felvonulások, egyszerű, de tartalmas kirándulások, kivonulások a szabadba, muzsikaszó kíséretében, gyöngyvirágot szedve – ilyenek voltak a régmúlt idők majálisai Székelyföldön.
Mínusz fokokat mértek május elseje hajnalán több székelyföldi településen, Csíkszeredában és Gyergyó térségében ismét erős lehűlés volt.
A 2., 4. és 6. osztályosok országos felmérőit május 12. és 28. között szervezik meg az oktatási minisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint.
Megnövekedett autós forgalomra hívják fel a figyelmet a rendőrök az 1-es országúton, különösen a hegyvidéki területek felé.
szóljon hozzá!