Továbbra is az egekben a lakásárak, de jövőtől visszaesés várható

Kevésbé hangsúlyosan ugyan, de tavaly is folytatódott a lakásárak évek óta tartó növekedése Romániában. Míg 2019-ben 7,4 százalékkal emelkedtek az árak, tavaly 3,5 százalékos drágulást jegyeztek a korábbi évhez képest – derül ki az AnalizeImobiliare.ro ingatlanpiaci szakportál legfrissebb, a tavalyi év utolsó negyedévére, illetve a teljes 2020-as évre vonatkozó felméréséből.

A legnagyobb áremelkedés Csíkszeredában történt tavaly október és december között.

Az évek óta negyedéves rendszerességgel összeállított ingatlanpiaci elemzések korábbi kiadásaiból kiderült, hogy Románia mindössze néhány nagyvárosában haladta meg eddig az 1000 eurót az az összeg, amit egy négyzetméter hasznos felületért kértek az eladók. Az év utolsó negyedévében Csíkszeredában jegyzett 5,6 százalékos árnövekedés után viszont a hargitai megyeszékhely is csatlakozott az említett kategóriához.

A legfrissebb rangsor szerint továbbra is Kolozsváron a legdrágábbak az ingatlanok, ahol az utolsó negyedévben 0,6 százalékos áremelkedést jegyeztek, így jelenleg már átlagosan 1810 euróba kerül egy négyzetméter. Ezt követi a főváros (1470 euró), Temesvár (1270 euró) Konstanca (1250 euró) és Brassó (1220 euró).

Jászvásáron és Csíkszeredában 1080 eurót kérnek egy négyzetméter hasznos felületért, többet mint Nagyváradon (1060 euró).

A lista ellentétes oldalán szereplő városokban jóval alacsonyabbak az árak. Resicabányán például mindössze 600 eurót kérnek egy négyzetméter hasznos felületért, Alexandriában 620 eurót, Gyurgyevóban (Giurgiu) 650 eurót, Piatra Neamțon, azaz Karácsonkőn és Szatmárnémetiben pedig 760 eurót. Sepsiszentgyörgyön 870 euróba kerül egy négyzetméter hasznos felület.

A kutatásban arra is rámutattak, hogy tavaly a járványhelyzet ellenére az adásvételek száma is növekedett: 602 805 ingatlant értékesítettek hivatalosan az országban, ami 11,6 százalékos növekedést jelent a korábbi évben jegyzett 540 180-hoz képest. A legtöbb ingatlan, 109 274 a fővárosban talált gazdára, Ilfov megyében 54 333, Kolozs megyében 36 764, Brassó megyében 31 293, Temes megyében 29 884, Konstanca megyében 22 660, Iași megyében pedig 22 140 ingatlant vásároltak. Ez összesen 306 348 ingatlant jelent, látható tehát, hogy

az országban értékesített ingatlanok több mint fele a fővárosban és hat megyében kelt el.

A székelyföldi megyék közül Maros megye áll a legjobban, 13 442 ingatlannal a 12. helyen szerepel a 41 megyét és a fővárost magában foglaló rangsorban. Hargita megyében 7494 ingatlant értékesítettek tavaly, ezzel a 26. helyet szerezte meg, Kovászna megyében pedig mindössze 3667-et, ez a harmadik leggyengébb eredmény az országban.

Helytállónak tartja a kutatásban szereplő adatokat Szabó Lehel, a több székelyföldi városban is jelen lévő Well ingatlanügynökségek vezetője, akinek tapasztalatai szerint Csíkszereda központjában valóban mintegy 1000 euróba kerül egy négyzetméter hasznos felület. Mint kifejtette,

egy 55 négyzetméteres, kétszobás lakás a városközpontban legkevesebb 55 ezer euróba kerül,

és az utóbbi időszakban a Kalász és a Tudor lakótelepeken is elkezdték hasonló árakon kínálni az ingatlanokat. Igaz, kevés sikerrel, ezekben a félreesőbb negyedekben ugyanis nem igazán kelnek el ilyen magas áron a lakások, a központban viszont minden gond nélkül elkapkodják a drága ingatlanokat is. Székelyudvarhelyen kevéssel még magasabbak az árak, ott a központban egy 55 négyzetméteres, kétszobás lakás 57–58 ezer euróba kerül.

Átlagosan ezer-háromezer euróval magasabbak az értékek Székelyudvarhelyen Csíkszeredához képest, és ugyanezek az árak jellemzők Marosvásárhelyen is.

Gyergyószentmiklóson viszont körülbelül fele annyiba kerül egy lakás, mint a hargitai megyeszékhelyen.

A szakember kiemelte, Hargita megyében továbbra is jellemző az a probléma, hogy a kínálat jóval alulmarad a kereslettel szemben, Csíkszeredában például alig található eladó ingatlan. Amint elérhetővé válik egy jobb állapotú lakás, azonnal három-négy érdeklődő jelentkezik érte, a vásárlók „versenyt futnak egymással”. Marosvásárhelyen ezzel szemben folyamatosan bővül a kínálat, sok az új építésű ingatlan, a vásárlóknak van választási lehetőségük, ezért alacsonyabbak az árak.

„Tartottunk tőle, hogy a járványhelyzet hatására visszaesés fog történni, megtorpan a piac, mivel megfontoltabbá válik a lakosság, de nem így történt, sőt a tranzakciók számának tekintetében még emelkedés is történt. Az ár szempontjából stabilizálódott a piac, a következő időszakban a jelenlegihez hasonló szinten maradnak az árak.

– vetítette elő Szabó Lehel. Magyarázatként elmondta, az ingatlanpiac hétéves ciklusokban működik: a bankszektor hatására hét évig áremelkedés tapasztalható, utána pedig hét évig árcsökkenés.

A jelenlegi emelkedési ciklus számításai szerint 2022-ben fog összeomlani.

„A jövő évben fog elkezdődni a leívelő ciklus, amelyet az vált ki, hogy a bankok szigorítani fognak a hitelek feltételein, esetleg nem is fognak hitelt adni. Ugyanez történt 2008-ban is. Fontos viszont, hogy az árak nem egyből esnek vissza, hanem fokozatosan. Gondoljunk csak bele, akik megszokták, hogy 55 ezer euróért adnak el egy lakást, nem lesznek hajlandók egyik napról a másikra 30 ezer euróért kínálni. Ahogy viszont majd szorul a hurok, és a vásárlóerő egyre csökken, szép lassan az árak is visszaesnek” – hangsúlyozta az ingatlanpiaci szakember.

Zárásként azt tanácsolta: aki eladó ingatlannak rendelkezik, lehetőleg még idén értékesítse, illetve az is lépjen, aki hitelt szeretne felvenni lakásvásárlás céljából, mert lehet, hogy jövőre már nem fog kapni, vagy csak sokkal kedvezőtlenebb feltételek mellett. Azok viszont, akiknek már megvan a pénzük egy ingatlan vásárlására, inkább várjanak még egy keveset, mert a következő években sokkal kedvezőbb áron juthatnak hozzá a lakásokhoz.