Több problémát is felvet a tanóraszám-csökkentésről szóló törvénymódosítás

Hogy ez elkerülhető legyen, álláspontjuk szerint feltétlenül kiegészítő intézkedésekre van szükség.

A szakszervezet képviselői is egyetértenek azzal a kritikával, hogy a gyerekek túl sokat vannak az iskolában, túl sok órájuk van, túl nagy a tananyag mennyisége és ezért a diákok le vannak terhelve. Ezért ők is azon a véleményen vannak, hogy csökkenteni kell a tananyag mennyiségét és egyetértenek a tanóraszám-csökkentéssel is.

– hívta fel a figyelmet Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek (FSLI) Hargita megyei területi képviselője. Az érdekvédelmi tömörülés ezért

A tornaórákat azok a tornatanárok tartanák meg, akiknek az új intézkedés miatt lecsökken majd az óraszáma, a délutáni felkészülést pedig ugyancsak azok a pedagógusok vezetnék le, akiknek redukálják az óráit – magyarázta az elképzelést Kocs Ilona.

– magyarázta a másnapi tanórákra való after school-os felkészülés előnyeit a szakszervezet képviselője. A tanóracsökkentést azonban a bevezetés előtt modellezni kellene néhány kísérleti iskolában, ugyanakkor

– vélekedett Kocs Ilona, aki szerint két, három évre el kellene halasztani a tanóracsökkentés bevezetését. Ha nem vezetik be az after school programot, akkor számtalan állás megszűnhet az oktatási rendszerben, a Kocs Ilona által hozott példa szerint Székelyudvarhelyen minden tanintézetben munka nélkül maradna egy testnevelőtanár és minden másodikban egy idegennyelv-tanár.

– véleményezte az intézkedést Kiss Imre, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) székelyföldi területi alelnöke, aki egyben Kovászna megye főtanfelügyelője is. Egy normális ország, normális oktatási rendszerében ilyen módosítást – amikor csökkentik a tanóraszámot, ami értelemszerűen a tananyag csökkenését is eredményezi – hatástanulmányok előzik meg, ennek Romániában is így kellett volna, kellene történnie – mondta, hiszen az oktatási ciklusok közt a megszerzett tudás szempontjából meg kell maradjon az átjárhatóság.

– magyarázta. Ráadásul az oktatás előző reformja még csak a felénél tart – hiszen az új tantervet ettől a tanévtől vezették be a hetedik osztályokban –, így most „a reform reformját kellene végrehajtani, ami ilyenkor nyilván anarchiát szokott szülni, hiszen nem tudjuk, hogy hová kellene eljutni” – említett meg egy másik fontos tényezőt az oktatási szakember.

A diákok tehermentesítésről természetesen kell beszélni – véli Kiss Imre –, mert a számtalan korábbi reform ellenére e tekintetben semmi nem változott,

Ennek szerinte az az oka, hogy a romániai közoktatási rendszer nem akar leszokni az informális oktatásról, holott a készségfejlesztésre kellene helyezni a hangsúlyt. A tanóraszám-csökkentéssel kapcsolatban összegzésképpen elmondta:

Ő egyébként nem tartja elképzelhetőnek, hogy az intézkedést a következő tanévtől be tudja vezetni az oktatási minisztérium, hiszen ehhez már december közepéig ki kellene dolgozni és jogszabályba foglalni oktatási szintenként, illetve típusonként – a kisebbségi oktatásban is –, valamint tantárgyanként az új kerettantervet. Ez azért elengedhetetlen, mert a jövő év elején állítják össze a pedagógusok éves besorolási tervét, amelyek egyebek mellett a tanóraszámok alapján készülnek el.