Hirdetés
Hirdetés

Több problémát is felvet a tanóraszám-csökkentésről szóló törvénymódosítás

Az after school programok jelenthetik a megoldást az óraszám-csökkenés okozta problémákra •  Fotó: Veres Nándor

Az after school programok jelenthetik a megoldást az óraszám-csökkenés okozta problémákra

Fotó: Veres Nándor

Iskola utáni, úgynevezett after school program bevezetését javasolja a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) az oktatási minisztériumnak, hogy ne szűnjön meg 25 ezer pedagógusi állás a tanóraszám-csökkentést előíró múlt heti szenátusi döntés miatt. Mindemellett azt is hangsúlyozzák az érdekvédelmi tömörülés, illetve a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) általunk megkérdezett képviselői, hogy az intézkedés bevezetését el kell halasztani és hatástanulmányokat kell végezni az alkalmazását megelőzően.

Széchely István

2019. október 29., 22:062019. október 29., 22:06

2019. október 29., 22:142019. október 29., 22:14

Az 1-4. osztályokban heti 20-ban, 5-8.-ban heti 25-ben, a középiskolai évfolyamokon pedig heti 30-ban határozták meg a tanórák számát, így módosul az oktatási törvény a szenátus múlt heti döntése értelmében. Mivel a képviselőház által májusban már elfogadott törvénymódosítás ügyében a szenátus volt az ügydöntő ház, a jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után érvénybe lép.

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségénél (FSLI) elvégzett számítások szerint országosan 25 ezer pedagógusi állás megszűnését eredményezné a tanóraszám-csökkentés bevezetése.

Hogy ez elkerülhető legyen, álláspontjuk szerint feltétlenül kiegészítő intézkedésekre van szükség.

A szakszervezet képviselői is egyetértenek azzal a kritikával, hogy a gyerekek túl sokat vannak az iskolában, túl sok órájuk van, túl nagy a tananyag mennyisége és ezért a diákok le vannak terhelve. Ezért ők is azon a véleményen vannak, hogy csökkenteni kell a tananyag mennyiségét és egyetértenek a tanóraszám-csökkentéssel is.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Ámde a másodikos gyereket délben, a rövidített program végén „nem engedheted ki az iskolából kulccsal a nyakában, mint régen”, hiszen délutánig felügyelet nélkül marad és ez nem biztonságos

– hívta fel a figyelmet Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek (FSLI) Hargita megyei területi képviselője. Az érdekvédelmi tömörülés ezért

iskola utáni, úgynevezett after school program – amelynek része lenne a meleg ebéd is – bevezetését javasolja, ami a tanórák végén étkezéssel kezdődne, majd testmozgással, illetve a másnapi házi feladatok elkészítésével és tanulással folytatódna.

A tornaórákat azok a tornatanárok tartanák meg, akiknek az új intézkedés miatt lecsökken majd az óraszáma, a délutáni felkészülést pedig ugyancsak azok a pedagógusok vezetnék le, akiknek redukálják az óráit – magyarázta az elképzelést Kocs Ilona.

Idézet
Így amikor a fáradt szülő négy óra után megy hazafelé munkából, beülteti a kocsiba a gyereket, de azt a nagy, nehéz iskolatáskát, amitől a gyerek háta meg van görbülve, otthagyja az iskolában. Otthon arra már nem lesz szükség, mert a gyerek a napi leckét már megtanulta és a másnapi házi feladatát már elkészítette

– magyarázta a másnapi tanórákra való after school-os felkészülés előnyeit a szakszervezet képviselője. A tanóracsökkentést azonban a bevezetés előtt modellezni kellene néhány kísérleti iskolában, ugyanakkor

fejlesztésekre is szükség lenne, hiszen a tanintézeteknek nincs konyhája, étkezője, ami vidéken okozna nagyobb gondot, hiszen városon még meg lehet oldani az étkeztetést kifőzdékkel kötött szerződések alapján, készen kiszállított ételekkel

– vélekedett Kocs Ilona, aki szerint két, három évre el kellene halasztani a tanóracsökkentés bevezetését. Ha nem vezetik be az after school programot, akkor számtalan állás megszűnhet az oktatási rendszerben, a Kocs Ilona által hozott példa szerint Székelyudvarhelyen minden tanintézetben munka nélkül maradna egy testnevelőtanár és minden másodikban egy idegennyelv-tanár.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Minden fordítva történik

Idézet
Egy érvényben lévő kerettantervet úgy akarnak módosítani, hogy nem látjuk a következményét, tehát hogy mi történik a tananyaggal, a programmal. Ez egy fordított folyamat

– véleményezte az intézkedést Kiss Imre, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) székelyföldi területi alelnöke, aki egyben Kovászna megye főtanfelügyelője is. Egy normális ország, normális oktatási rendszerében ilyen módosítást – amikor csökkentik a tanóraszámot, ami értelemszerűen a tananyag csökkenését is eredményezi – hatástanulmányok előzik meg, ennek Romániában is így kellett volna, kellene történnie – mondta, hiszen az oktatási ciklusok közt a megszerzett tudás szempontjából meg kell maradjon az átjárhatóság.

A diákok tehermentesítésére már korábban is voltak próbálkozások a tananyagmennyiség csökkentésével, ám mivel akkor sem készültek megelőző hatástanulmányok, az lett a következménye, hogy olyan tananyagrészek kerültek ki a tantervből, amelyet a következő ciklusban tudniuk kellett volna a gyerekeknek

– magyarázta. Ráadásul az oktatás előző reformja még csak a felénél tart – hiszen az új tantervet ettől a tanévtől vezették be a hetedik osztályokban –, így most „a reform reformját kellene végrehajtani, ami ilyenkor nyilván anarchiát szokott szülni, hiszen nem tudjuk, hogy hová kellene eljutni” – említett meg egy másik fontos tényezőt az oktatási szakember.

Hirdetés

A diákok tehermentesítésről természetesen kell beszélni – véli Kiss Imre –, mert a számtalan korábbi reform ellenére e tekintetben semmi nem változott,

az oktatásban jelenleg is ugyanolyan nagy mennyiségű tananyagot próbálnak a gyerekek fejébe pumpálni, mint régebb.

Ennek szerinte az az oka, hogy a romániai közoktatási rendszer nem akar leszokni az informális oktatásról, holott a készségfejlesztésre kellene helyezni a hangsúlyt. A tanóraszám-csökkentéssel kapcsolatban összegzésképpen elmondta:

mindenképpen szükség van a tananyag csökkentésére is, illetve az iskola utáni oktatási programok bevezetésére, hogy a gyerekek felügyelet alatt legyenek addig, amíg a szülők befejezik a napi munkát.

Ő egyébként nem tartja elképzelhetőnek, hogy az intézkedést a következő tanévtől be tudja vezetni az oktatási minisztérium, hiszen ehhez már december közepéig ki kellene dolgozni és jogszabályba foglalni oktatási szintenként, illetve típusonként – a kisebbségi oktatásban is –, valamint tantárgyanként az új kerettantervet. Ez azért elengedhetetlen, mert a jövő év elején állítják össze a pedagógusok éves besorolási tervét, amelyek egyebek mellett a tanóraszámok alapján készülnek el.

2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 13., szerda

„Nem hittem, hogy valaha ilyet átélek” – megszólalt az ötéves gyermeket megtaláló légi mentőcsapat tagja

Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.

„Nem hittem, hogy valaha ilyet átélek” – megszólalt az ötéves gyermeket megtaláló légi mentőcsapat tagja
Hirdetés
2026. május 13., szerda

Egy hónap alatt több száz lejjel nőtt a nettó átlagbér – ki érezte meg?

Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.

Egy hónap alatt több száz lejjel nőtt a nettó átlagbér – ki érezte meg?
2026. május 13., szerda

Tragikus ütközés: az elöl ülő fiatalok bennégtek az autóban, a hátsó ülésről ketten kimenekültek

Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.

Tragikus ütközés: az elöl ülő fiatalok bennégtek az autóban, a hátsó ülésről ketten kimenekültek
2026. május 13., szerda

Árus Zsolt: működésképtelen a Diszkriminációellenes Tanács, ami a magyarságnak különösen rossz

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.

Árus Zsolt: működésképtelen a Diszkriminációellenes Tanács, ami a magyarságnak különösen rossz
Hirdetés
2026. május 13., szerda

Megduplázták a hangos bulikért és a közrendzavarásért kiszabható bírságokat

A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.

Megduplázták a hangos bulikért és a közrendzavarásért kiszabható bírságokat
2026. május 13., szerda

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Nicușor Dan Bukarestben

Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Nicușor Dan Bukarestben
2026. május 13., szerda

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot
Hirdetés
2026. május 13., szerda

Szakértő: recesszióban van a romániai gazdaság

A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.

Szakértő: recesszióban van a romániai gazdaság
2026. május 13., szerda

Kelemen Hunor: nem a kormány idézte elő a magas inflációt

Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.

Kelemen Hunor: nem a kormány idézte elő a magas inflációt
2026. május 13., szerda

Azok drágultak a legjobban, amikre muszáj költenünk

A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.

Azok drágultak a legjobban, amikre muszáj költenünk
Hirdetés