
Az after school programok jelenthetik a megoldást az óraszám-csökkenés okozta problémákra
Fotó: Veres Nándor
Iskola utáni, úgynevezett after school program bevezetését javasolja a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) az oktatási minisztériumnak, hogy ne szűnjön meg 25 ezer pedagógusi állás a tanóraszám-csökkentést előíró múlt heti szenátusi döntés miatt. Mindemellett azt is hangsúlyozzák az érdekvédelmi tömörülés, illetve a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) általunk megkérdezett képviselői, hogy az intézkedés bevezetését el kell halasztani és hatástanulmányokat kell végezni az alkalmazását megelőzően.
2019. október 29., 22:062019. október 29., 22:06
2019. október 29., 22:142019. október 29., 22:14
Az 1-4. osztályokban heti 20-ban, 5-8.-ban heti 25-ben, a középiskolai évfolyamokon pedig heti 30-ban határozták meg a tanórák számát, így módosul az oktatási törvény a szenátus múlt heti döntése értelmében. Mivel a képviselőház által májusban már elfogadott törvénymódosítás ügyében a szenátus volt az ügydöntő ház, a jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után érvénybe lép.
Hogy ez elkerülhető legyen, álláspontjuk szerint feltétlenül kiegészítő intézkedésekre van szükség.
A szakszervezet képviselői is egyetértenek azzal a kritikával, hogy a gyerekek túl sokat vannak az iskolában, túl sok órájuk van, túl nagy a tananyag mennyisége és ezért a diákok le vannak terhelve. Ezért ők is azon a véleményen vannak, hogy csökkenteni kell a tananyag mennyiségét és egyetértenek a tanóraszám-csökkentéssel is.
Fotó: Veres Nándor
– hívta fel a figyelmet Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek (FSLI) Hargita megyei területi képviselője. Az érdekvédelmi tömörülés ezért
A tornaórákat azok a tornatanárok tartanák meg, akiknek az új intézkedés miatt lecsökken majd az óraszáma, a délutáni felkészülést pedig ugyancsak azok a pedagógusok vezetnék le, akiknek redukálják az óráit – magyarázta az elképzelést Kocs Ilona.
– magyarázta a másnapi tanórákra való after school-os felkészülés előnyeit a szakszervezet képviselője. A tanóracsökkentést azonban a bevezetés előtt modellezni kellene néhány kísérleti iskolában, ugyanakkor
– vélekedett Kocs Ilona, aki szerint két, három évre el kellene halasztani a tanóracsökkentés bevezetését. Ha nem vezetik be az after school programot, akkor számtalan állás megszűnhet az oktatási rendszerben, a Kocs Ilona által hozott példa szerint Székelyudvarhelyen minden tanintézetben munka nélkül maradna egy testnevelőtanár és minden másodikban egy idegennyelv-tanár.
Fotó: Barabás Ákos
– véleményezte az intézkedést Kiss Imre, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) székelyföldi területi alelnöke, aki egyben Kovászna megye főtanfelügyelője is. Egy normális ország, normális oktatási rendszerében ilyen módosítást – amikor csökkentik a tanóraszámot, ami értelemszerűen a tananyag csökkenését is eredményezi – hatástanulmányok előzik meg, ennek Romániában is így kellett volna, kellene történnie – mondta, hiszen az oktatási ciklusok közt a megszerzett tudás szempontjából meg kell maradjon az átjárhatóság.
– magyarázta. Ráadásul az oktatás előző reformja még csak a felénél tart – hiszen az új tantervet ettől a tanévtől vezették be a hetedik osztályokban –, így most „a reform reformját kellene végrehajtani, ami ilyenkor nyilván anarchiát szokott szülni, hiszen nem tudjuk, hogy hová kellene eljutni” – említett meg egy másik fontos tényezőt az oktatási szakember.
A diákok tehermentesítésről természetesen kell beszélni – véli Kiss Imre –, mert a számtalan korábbi reform ellenére e tekintetben semmi nem változott,
Ennek szerinte az az oka, hogy a romániai közoktatási rendszer nem akar leszokni az informális oktatásról, holott a készségfejlesztésre kellene helyezni a hangsúlyt. A tanóraszám-csökkentéssel kapcsolatban összegzésképpen elmondta:
Ő egyébként nem tartja elképzelhetőnek, hogy az intézkedést a következő tanévtől be tudja vezetni az oktatási minisztérium, hiszen ehhez már december közepéig ki kellene dolgozni és jogszabályba foglalni oktatási szintenként, illetve típusonként – a kisebbségi oktatásban is –, valamint tantárgyanként az új kerettantervet. Ez azért elengedhetetlen, mert a jövő év elején állítják össze a pedagógusok éves besorolási tervét, amelyek egyebek mellett a tanóraszámok alapján készülnek el.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
2 hozzászólás