Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Több problémát is felvet a tanóraszám-csökkentésről szóló törvénymódosítás

Széchely István 2019. október 29., 22:06 utolsó módosítás: 2019. október 29., 22:14

Iskola utáni, úgynevezett after school program bevezetését javasolja a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) az oktatási minisztériumnak, hogy ne szűnjön meg 25 ezer pedagógusi állás a tanóraszám-csökkentést előíró múlt heti szenátusi döntés miatt. Mindemellett azt is hangsúlyozzák az érdekvédelmi tömörülés, illetve a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) általunk megkérdezett képviselői, hogy az intézkedés bevezetését el kell halasztani és hatástanulmányokat kell végezni az alkalmazását megelőzően.

Több problémát is felvet a tanóraszám-csökkentésről szóló törvénymódosítás
galéria
Az after school programok jelenthetik a megoldást az óraszám-csökkenés okozta problémákra Fotó: Veres Nándor

Az 1-4. osztályokban heti 20-ban, 5-8.-ban heti 25-ben, a középiskolai évfolyamokon pedig heti 30-ban határozták meg a tanórák számát, így módosul az oktatási törvény a szenátus múlt heti döntése értelmében. Mivel a képviselőház által májusban már elfogadott törvénymódosítás ügyében a szenátus volt az ügydöntő ház, a jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után érvénybe lép.

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségénél (FSLI) elvégzett számítások szerint országosan 25 ezer pedagógusi állás megszűnését eredményezné a tanóraszám-csökkentés bevezetése.

Hogy ez elkerülhető legyen, álláspontjuk szerint feltétlenül kiegészítő intézkedésekre van szükség.

A szakszervezet képviselői is egyetértenek azzal a kritikával, hogy a gyerekek túl sokat vannak az iskolában, túl sok órájuk van, túl nagy a tananyag mennyisége és ezért a diákok le vannak terhelve. Ezért ők is azon a véleményen vannak, hogy csökkenteni kell a tananyag mennyiségét és egyetértenek a tanóraszám-csökkentéssel is.

Fotó: Veres Nándor

Ámde a másodikos gyereket délben, a rövidített program végén „nem engedheted ki az iskolából kulccsal a nyakában, mint régen”, hiszen délutánig felügyelet nélkül marad és ez nem biztonságos

– hívta fel a figyelmet Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek (FSLI) Hargita megyei területi képviselője. Az érdekvédelmi tömörülés ezért

iskola utáni, úgynevezett after school program – amelynek része lenne a meleg ebéd is – bevezetését javasolja, ami a tanórák végén étkezéssel kezdődne, majd testmozgással, illetve a másnapi házi feladatok elkészítésével és tanulással folytatódna.

A tornaórákat azok a tornatanárok tartanák meg, akiknek az új intézkedés miatt lecsökken majd az óraszáma, a délutáni felkészülést pedig ugyancsak azok a pedagógusok vezetnék le, akiknek redukálják az óráit – magyarázta az elképzelést Kocs Ilona.

Így amikor a fáradt szülő négy óra után megy hazafelé munkából, beülteti a kocsiba a gyereket, de azt a nagy, nehéz iskolatáskát, amitől a gyerek háta meg van görbülve, otthagyja az iskolában. Otthon arra már nem lesz szükség, mert a gyerek a napi leckét már megtanulta és a másnapi házi feladatát már elkészítette

– magyarázta a másnapi tanórákra való after school-os felkészülés előnyeit a szakszervezet képviselője. A tanóracsökkentést azonban a bevezetés előtt modellezni kellene néhány kísérleti iskolában, ugyanakkor

fejlesztésekre is szükség lenne, hiszen a tanintézeteknek nincs konyhája, étkezője, ami vidéken okozna nagyobb gondot, hiszen városon még meg lehet oldani az étkeztetést kifőzdékkel kötött szerződések alapján, készen kiszállított ételekkel

– vélekedett Kocs Ilona, aki szerint két, három évre el kellene halasztani a tanóracsökkentés bevezetését. Ha nem vezetik be az after school programot, akkor számtalan állás megszűnhet az oktatási rendszerben, a Kocs Ilona által hozott példa szerint Székelyudvarhelyen minden tanintézetben munka nélkül maradna egy testnevelőtanár és minden másodikban egy idegennyelv-tanár.

Fotó: Barabás Ákos

Minden fordítva történik
Egy érvényben lévő kerettantervet úgy akarnak módosítani, hogy nem látjuk a következményét, tehát hogy mi történik a tananyaggal, a programmal. Ez egy fordított folyamat

– véleményezte az intézkedést Kiss Imre, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) székelyföldi területi alelnöke, aki egyben Kovászna megye főtanfelügyelője is. Egy normális ország, normális oktatási rendszerében ilyen módosítást – amikor csökkentik a tanóraszámot, ami értelemszerűen a tananyag csökkenését is eredményezi – hatástanulmányok előzik meg, ennek Romániában is így kellett volna, kellene történnie – mondta, hiszen az oktatási ciklusok közt a megszerzett tudás szempontjából meg kell maradjon az átjárhatóság.

A diákok tehermentesítésére már korábban is voltak próbálkozások a tananyagmennyiség csökkentésével, ám mivel akkor sem készültek megelőző hatástanulmányok, az lett a következménye, hogy olyan tananyagrészek kerültek ki a tantervből, amelyet a következő ciklusban tudniuk kellett volna a gyerekeknek

– magyarázta. Ráadásul az oktatás előző reformja még csak a felénél tart – hiszen az új tantervet ettől a tanévtől vezették be a hetedik osztályokban –, így most „a reform reformját kellene végrehajtani, ami ilyenkor nyilván anarchiát szokott szülni, hiszen nem tudjuk, hogy hová kellene eljutni” – említett meg egy másik fontos tényezőt az oktatási szakember.

{A}

A diákok tehermentesítésről természetesen kell beszélni – véli Kiss Imre –, mert a számtalan korábbi reform ellenére e tekintetben semmi nem változott,

az oktatásban jelenleg is ugyanolyan nagy mennyiségű tananyagot próbálnak a gyerekek fejébe pumpálni, mint régebb.

Ennek szerinte az az oka, hogy a romániai közoktatási rendszer nem akar leszokni az informális oktatásról, holott a készségfejlesztésre kellene helyezni a hangsúlyt. A tanóraszám-csökkentéssel kapcsolatban összegzésképpen elmondta:

mindenképpen szükség van a tananyag csökkentésére is, illetve az iskola utáni oktatási programok bevezetésére, hogy a gyerekek felügyelet alatt legyenek addig, amíg a szülők befejezik a napi munkát.

Ő egyébként nem tartja elképzelhetőnek, hogy az intézkedést a következő tanévtől be tudja vezetni az oktatási minisztérium, hiszen ehhez már december közepéig ki kellene dolgozni és jogszabályba foglalni oktatási szintenként, illetve típusonként – a kisebbségi oktatásban is –, valamint tantárgyanként az új kerettantervet. Ez azért elengedhetetlen, mert a jövő év elején állítják össze a pedagógusok éves besorolási tervét, amelyek egyebek mellett a tanóraszámok alapján készülnek el.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
2 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS