
Szinte mindenüket hátrahagyva, két autóval jöttek el Odesszából
Fotó: Erdély Bálint Előd
Először Tulcsára, majd onnan Parajdra menekült az ukrajnai háború elől az Odesszában élő Oleksiy, akire hatalmas felelősség hárul, hiszen küldetése, hogy megvédje a vele érkező tizenkét nőt és gyereket. Hiába a jelenlegi biztonságos környezet, így is folyamatos stresszben telnek a napjai, hiszen amellett, hogy honvágy gyötri, követi az otthoni eseményeket, tartja a kapcsolatot a háborús övezetben lévő rokonaival és igyekszik segíteni a többi menekültnek. Feleségével úgy érzik, hogy a demokrácia árát fizeti meg jelenleg Ukrajna.
2022. március 14., 22:072022. március 14., 22:07
2022. március 14., 22:082022. március 14., 22:08
Noha valamivel hamarabb távozott odesszai otthonából egy faluban lévő örökölt házukhoz, végül az ukrán-orosz háború kitörésének napján, február 24-én jött át a romániai határon tizenkét nő és gyerek kíséretében Oleksiy, aki – tartva a hazájában zajló eseményektől – külön kérte, hogy csak a keresztnevét használjuk.
„Higgyék el, hogy ez roppant nagy felelősség, én pedig érzem a súlyát, és mindent megteszek, hogy vigyázzak a rám bízott nőkre, gyerekekre” – szögezte le határozottan.
Ő egyébként akkor legálisan távozott Ukrajnából, hiszen a kormány még megengedte, hogy elmenjenek azok a férfiak, akik legalább három gyerekre, esetleg fogyatékkal élőkre kell vigyázzanak. Azt azonban nem tudja, hogy mikor mehet vissza, hiszen ha most megtenné, akkor jó eséllyel ott ragadna és védtelenül maradnának a vele érkező személyek.
Először Tulcsán (románul Tulcea) kapott szállást a férfi és vele érkező rokonai, ismerősei – köztük harcoló barátai feleségei –, ahol egy panziótulajdonos fogadta be őket. Felesége, Yana, illetve az ő elmondása szerint ott
Mégsem tudtak ott maradni, hiszen túl közel volt a zajló háború. „Folyamatosan őrlődtünk, hogy haza kell menjünk, hiába tudtuk, hogy az nem biztonságos. Persze végül mindig abban egyeztünk meg a férjemmel, hogy most az a legfontosabb, ha vigyázzunk a gyerekekre, hiszen ők jelentik az ukrán népet” – fogalmazott Yana. Az is továbbindulásra késztette őket, hogy egyre több ukrajnai menekült érkezett a környékre, olyanok, akiknek kevesebb anyagi forrásuk volt náluk. Nekik is szerettek volna helyet biztosítani azzal, hogy ismét útra kelnek.
„Nagyon megörültünk, ugyanakkor rögtön útnak indultunk, amikor meghallottuk, hogy szívesen fogadnak. Nehéz volt eljutni Parajdra, hiszen nálunk egyenesek az utak Odessza környékén, itt pedig kanyar kanyart követett. Egy kisebb balesetünk is történt útközben, de végül sikeresen megérkeztünk” – magyarázta Oleksiy.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Teljesen most sincsenek megnyugodva, hiszen nem tudják, hogy meddig fajul el a háború – jelentette ki a házaspár. Helyzetükön némileg enyhít, hogy a helyiek kedvesek, mindenki igyekszik segíteni a maga módján: élelemmel, ruházattal és a kapcsolatteremtésben.
A férfi azt is kiemelte, hogy közjegyzőhöz kellett menjenek egy aláírás-hitelesítés érdekében és ő sem kért pénzt, ugyanakkor a székelyudvarhelyi városházán is segítettek neki. Utóbbi azért is fontos, mert Oleksiy továbbra is igyekszik biztonságos szálláshelyre juttatni más ismerőseit, akik ugyancsak Ukrajna elhagyására kényszerülnek.
Hamarosan fel szeretné venni a kapcsolatot különböző intézményekkel, hogy megfelelő helyszínekre juttassanak nélkülözhetetlen segélycsomagokat.
A szervezkedés az idejüknek csak kisebb részét teszi ki, hiszen folyamatosan idegeskednek otthon maradt barátaikért, ismerőseikért, szeretteikért; velük interneten keresztül tartják a kapcsolatot. Arról is mesélt, hogy
Édesanyja nyugalmazott egészségügyi asszisztensként a föld alatt rejtőző személyeknek igyekszik segíteni, édesapja teherautót vezetve a humanitárius szállítmányok eljuttatásából veszi ki a részét. Egyik közeli rokona, azért nem jön el az országból, mert félti katonaként harcoló férjét, nem akarja egyedül hagyni őt.
– mondta el Oleksiy könnyek között. Nem tudják azt sem, hogy a pénzük meddig fog kitartani, így ő jelenleg arra készül, hogy Nyugat-Európában vállaljon munkát. Az sem kizárt, hogy idővel meg kell próbálja eladni otthoni ingatlanjait.
Teljesen megváltozott a milliós dél-ukrajnai nagyváros, Odessza a háború kitörése óta – mesélték –, a barátaik által küldött fotókon látszik, hogy
Az emberek igyekeznek homokzsákokkal elfedni a történelmi emlékműveket és a régi házakat, hogy legalább azokban ne essen kár. „Azt gondolom, hogy a bombázással a történelmüket is igyekeznek eltörölni az oroszok, ezt próbálják megakadályozni az otthon maradtak.
Ezt kérdik egyébként a helyiek is az oroszoktól. Engem soha nem érdekelt, hogy ki milyen nyelven beszélt, hiszen megértettük egymás és mindenkivel jól kijöttünk. Mi változott meg? Miért kell háborúzni? Miért kell emberi életeket elvenni?” – tette fel a költői kérdést Yana. Oleksiy, aki mérnökként bejárta Európát, hozzátette:
Yana hangsúlyozta, szerinte jelenleg Ukrajna a demokrácia árát fizeti meg a háborúval.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Az otthon maradt szülőknek azt szeretném üzenni, hogy gyerekeik épsége érdekében hagyják el Ukrajnát, ha van rá lehetőségük. A gyerekek megmentésével ugyanis a nemzetet mentjük meg. Az elnökünk is megerősítette, hogy több civil áldozata van a háborúnak, mint katona” – mondta Yana, hozzátéve, hogy az országot védő ukrán katonáknak erőt és kitartás kíván.
Segíteni kell
Kovács László, az ukrajnai menekültek szálláshelyéül szolgáló parajdi vendégház tulajdonosa elmondta, néhány héttel ezelőtt nem igazán voltak még ukrajnai menekültek Hargita megyében, ezért ők is idegenkedtek attól, hogy befogadják a családot, akikkel telefonon értekeztek. Nyilván segíteni szerettek volna, így végül úgy döntöttek, hogy vállalják a kockázatot. Jó érzéssel tapasztalták, hogy mennyire intelligens, udvarias, rendszerető emberekről van szó, akik egyszerűen a gyerekeiket féltve jöttek el hazájukból. Arra kér minden szálláshely-tulajdonost, hogy cselekedjenek hasonlóan, hiszen nem tudni, hogy nekünk is mit hoz a jövő, most rajtunk a sor, hogy segítsünk.
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
szóljon hozzá!