A szóban forgó 4370 négyzetméteres területet sok év pereskedés után Ráduly Vilhelm és Ráduly Éva számára 2020-ban szolgáltatták vissza, jogerős bírósági döntés után. Ezt az ő megbízásukból a fiuk, Ráduly Zsolt ajánlotta fel megvételre az önkormányzatnak, tudván azt, hogy erre a városnak szüksége van a vízellátás biztosítása szempontjából.

Amint az a Székelyhonhoz forduló Ráduly Zsolt elbeszéléséből kiderült, a bonyolult történetnek számos más mellékszála és érintettje is van, de ebben a cikkben csak erre a témára szorítkozunk.

A történtek időrendi sorrendben

A kérdéses, 4370 négyzetméteres területet augusztusban ajánlotta fel a városnak és választ is kapott, hogy igenis, az önkormányzat megvenné az egykori vízgyűjtő medrét. A városháza kérte fel Köllő Dávid ingatlan-értékbecslőt, aki 11,6 eurós négyzetméterenkénti árat állapított meg. Ezt követően került sor az alkutárgyalásra a tulajdonosok és városháza illetékes bizottsága között, amikor 12 euróban rögzítették a vételárat. Ez megfelelt volna a tulajdonosnak, és ha így marad már csak a közjegyzői átírás következett volna.

Azonban

Csergő ugyanitt leírja azt is, hogy a tulajdonosnak egy olyan elfogadhatatlan kitétele is volt, hogy csak akkor áll a vásár, ha a város nem formál igényt a szomszédos területekre, amelyek szintén a Ráduly család tulajdonában vannak. A polgármester ezt követően a helyi testület elé egy olyan javaslatot terjesztett, amiben elutasítják a felajánlott vételárat, és eldöntik, hogy elindítják a terület kisajátításának folyamatát.

korábban írtuk

Sokallja a megszabott árat az önkormányzat, kisajátítás indul a csanódi vízgyűjtőnél

Összesen 7 kilométernyi gyergyószentmiklósi út modernizálására tett le igénylést az Anghel Saligny-programhoz a város önkormányzata. A beruházási értékek árszámításait pénteken délelőtt fogadta el a képviselő-testület. 

Ezt a képviselő-testület (a kisajátítás ellen tiltakozó és államosítást emlegető Bajkó László kivételével, aki el is hagyta a szavazás előtt az ülést) el is fogadta. A kisajátítás folyamata során a bíróság feladata lesz megállapítani azt az értéket, amit a tulajdonos megkaphat a földjéért.

Már eleve kisajátítást terveztek?

Ráduly Zsolt elmondása szerint a kisajátítási lépés előzménye májusig nyúlik vissza. Ekkor kereste meg őt a helyi közműszolgáltató, hogy az utóbbi években teljesen eliszaposodott, kaszálóvá vált medret kitakaríthassa. „Ebbe bele is egyeztem, azonban nem az történt, amit megbeszéltünk.

Augusztusban kínáltam fel a telket hivatalosan, akkor senki nem jelezte nekem a szándékot a kisajátításra, ahogy az október 10-i alkutárgyaláson sem. Az alkutárgyaláson azt kértem, hogy a szomszédos területekre semmilyen igényt ne formáljon az önkormányzat, vagy ha mégis szükséges ez a védelmi zóna biztosítása szempontjából, akkor a meder eredeti határát vegyék figyelembe, ami a tó hétméteres megszélesítése előtt volt.”

Leszögezte, ha az önkormányzat ragaszkodik a kisajátítás gondolatához, akkor egy több évig tartó pereskedésnek néznek elébe, ami után könnyen meglehet, hogy mégis a 12 euró körüli összeget kell kifizesse neki a város, hiszen azt hivatalos értékbecslő állapította meg.

Az értékbecslő álláspontja

Egy olyan telekről van szó, amely a telekkönyv szerint külterület, de az urbanisztikai bizonylata szerint beltelek. Ilyen esetekben ez az urbanisztikai bizonylat élvez elsőbbséget, mert ez tükrözi a reális adatokat, akkor is, ha a telekkönyv nincs aktualizálva. Az értékbecslés ennek alapján történt, összehasonlítva a más gyergyószentmiklósi beltelkek értékével – mondta el a felértékelést végző szakértő, Köllő Dávid.

Az urbanisztikai bizonylat szerint a területnek semmilyen csatlakozási lehetősége nincs a közművekhez, de ez nem helytálló, hiszen a szomszédos panziónál ezek léteznek. Tehát a közmű csatlakoztatása megoldható. Valós, hogy ennek a kivitelezése az átlagosnál bonyolultabb és költségesebb lenne, de az árszámítás ezt is figyelembe vette – szögezte le Köllő. Hozzátette,

„Ugyanez a tanulmány azt is mondja, hogy ez az érték a város A zónájában 70 lej, B zónájában (közép zóna) 50 lej egy négyzetméter területre. De ez nem jelentheti azt, hogy egy (bármelyik) főtéri telek értéke kevesebb, mint 15 euró/négyzetméter, vagy akár a város egy keresett és lakott, B zónabeli utcájában 10 euró/négyzetméter. Ez egyértelműen nem igaz, elég, ha 10 percet tanulmányozzuk az ingatlanokat eladó tulajdonosok vagy közvetítők hirdetéseit” – fogalmazott Köllő.

Megjegyezte,