Területkisajátításra készül a gyergyószentmiklósi önkormányzat, a tulajdonos perre menne

Gyergyószentmiklósnak szüksége van a jelenleginél nagyobb víztartalékra, hiszen huzamosan száraz időjárás esetén az ivóvízellátás veszélybe kerülhet. Ezért lenne jó megoldás, ha a Csanód-patakon évtizedekkel ezelőtt kiépített gyűjtőtó ismét ellátná a feladatát. A terület azonban magánkézben van.

A tulajdonos nyitott arra, hogy eladja az önkormányzatnak, van is egy hivatalos értékbecslő által megállapított ár, de megegyezés helyett kisajátításra készül az önkormányzat.

A szóban forgó 4370 négyzetméteres területet sok év pereskedés után Ráduly Vilhelm és Ráduly Éva számára 2020-ban szolgáltatták vissza, jogerős bírósági döntés után. Ezt az ő megbízásukból a fiuk, Ráduly Zsolt ajánlotta fel megvételre az önkormányzatnak, tudván azt, hogy erre a városnak szüksége van a vízellátás biztosítása szempontjából.

Amint az a Székelyhonhoz forduló Ráduly Zsolt elbeszéléséből kiderült, a bonyolult történetnek számos más mellékszála és érintettje is van, de ebben a cikkben csak erre a témára szorítkozunk.

A kérdéses, 4370 négyzetméteres területet augusztusban ajánlotta fel a városnak és választ is kapott, hogy igenis, az önkormányzat megvenné az egykori vízgyűjtő medrét. A városháza kérte fel Köllő Dávid ingatlan-értékbecslőt, aki 11,6 eurós négyzetméterenkénti árat állapított meg. Ezt követően került sor az alkutárgyalásra a tulajdonosok és városháza illetékes bizottsága között, amikor 12 euróban rögzítették a vételárat. Ez megfelelt volna a tulajdonosnak, és ha így marad már csak a közjegyzői átírás következett volna.

Azonban

Csergő Tibor gyergyószentmiklósi polgármester a november elsején írt véleményezésében mind az értékbecslő által megállapított árat, mind az alkutárgyalás során rögzített értéket elutasította, arra hivatkozva, hogy ezek az értékek túlzottan magasak, 280 százalékkal meghaladják a közjegyzők által használt iránymutató táblázatban szereplő értéket.

Csergő ugyanitt leírja azt is, hogy a tulajdonosnak egy olyan elfogadhatatlan kitétele is volt, hogy csak akkor áll a vásár, ha a város nem formál igényt a szomszédos területekre, amelyek szintén a Ráduly család tulajdonában vannak. A polgármester ezt követően a helyi testület elé egy olyan javaslatot terjesztett, amiben elutasítják a felajánlott vételárat, és eldöntik, hogy elindítják a terület kisajátításának folyamatát.

Sokallja a megszabott árat az önkormányzat, kisajátítás indul a csanódi vízgyűjtőnél

Összesen 7 kilométernyi gyergyószentmiklósi út modernizálására tett le igénylést az Anghel Saligny-programhoz a város önkormányzata. A beruházási értékek árszámításait pénteken délelőtt fogadta el a képviselő-testület. 

Ezt a képviselő-testület (a kisajátítás ellen tiltakozó és államosítást emlegető Bajkó László kivételével, aki el is hagyta a szavazás előtt az ülést) el is fogadta. A kisajátítás folyamata során a bíróság feladata lesz megállapítani azt az értéket, amit a tulajdonos megkaphat a földjéért.

Ráduly Zsolt elmondása szerint a kisajátítási lépés előzménye májusig nyúlik vissza. Ekkor kereste meg őt a helyi közműszolgáltató, hogy az utóbbi években teljesen eliszaposodott, kaszálóvá vált medret kitakaríthassa. „Ebbe bele is egyeztem, azonban nem az történt, amit megbeszéltünk.

Augusztusban kínáltam fel a telket hivatalosan, akkor senki nem jelezte nekem a szándékot a kisajátításra, ahogy az október 10-i alkutárgyaláson sem. Az alkutárgyaláson azt kértem, hogy a szomszédos területekre semmilyen igényt ne formáljon az önkormányzat, vagy ha mégis szükséges ez a védelmi zóna biztosítása szempontjából, akkor a meder eredeti határát vegyék figyelembe, ami a tó hétméteres megszélesítése előtt volt.”

Az alkutárgyalás után jelezte azt is a városházán, hogy hajlandó engedni az árból, azaz 10 euró/négyzetméter áron is megválna a földjétől, de erre semmilyen választ nem kapott. Ugyanakkor azt is jelezte a városházának, hogy a tóhoz tartozó gát 20 ezer lejben megállapított árára sem tart igényt (ezt nem is tehette volna, hiszen annak a tulajdonjogára vonatkozóan nem rendelkezik igazoló dokumentumokkal). Ráduly Zsolt elmondta, mindezzel ellentétben eljutott hozzá egy dokumentum, ami már korábban a kisajátítás kezdeményezését javasolta. Hozzátette, a környéken 10 és 14 euró között mozog az utóbbi időben eladásra kínált területek ára.

Szerinte ha az árat elutasító tanácsülésen elhangzott 4 eurós árat fizetnék ki neki, az 35 ezer euróval lenne kevesebb mint a mostani piaci ár.

Leszögezte, ha az önkormányzat ragaszkodik a kisajátítás gondolatához, akkor egy több évig tartó pereskedésnek néznek elébe, ami után könnyen meglehet, hogy mégis a 12 euró körüli összeget kell kifizesse neki a város, hiszen azt hivatalos értékbecslő állapította meg.

Egy olyan telekről van szó, amely a telekkönyv szerint külterület, de az urbanisztikai bizonylata szerint beltelek. Ilyen esetekben ez az urbanisztikai bizonylat élvez elsőbbséget, mert ez tükrözi a reális adatokat, akkor is, ha a telekkönyv nincs aktualizálva. Az értékbecslés ennek alapján történt, összehasonlítva a más gyergyószentmiklósi beltelkek értékével – mondta el a felértékelést végző szakértő, Köllő Dávid.

Az urbanisztikai bizonylat számos korlátozást felsorol, amely értelmében az adott helyen nem történhet semmilyen építkezés, azaz így más célra nem hasznosítható. Azonban semmilyen formában nem zárja ki azt a célt, amire az önkormányzat szánja, vagyis hogy itt vízgyűjtő létesüljön. Ez a megállapítás le is lett írva a felértékelés dokumentációjában.

A korlátozások tehát a terület speciális piaci értékén nem csökkentenek.

Az urbanisztikai bizonylat szerint a területnek semmilyen csatlakozási lehetősége nincs a közművekhez, de ez nem helytálló, hiszen a szomszédos panziónál ezek léteznek. Tehát a közmű csatlakoztatása megoldható. Valós, hogy ennek a kivitelezése az átlagosnál bonyolultabb és költségesebb lenne, de az árszámítás ezt is figyelembe vette – szögezte le Köllő. Hozzátette,

a jegyzők által használt iránymutató táblázat, aminek az adataihoz viszonyítva valaki 280%-os túlértékeltséget vélt felfedezni, csak annyit mond, hogy mennyi volt tavaly (2020-ban) a legolcsóbb terület egységára a város egy adott zónájában.

„Ugyanez a tanulmány azt is mondja, hogy ez az érték a város A zónájában 70 lej, B zónájában (közép zóna) 50 lej egy négyzetméter területre. De ez nem jelentheti azt, hogy egy (bármelyik) főtéri telek értéke kevesebb, mint 15 euró/négyzetméter, vagy akár a város egy keresett és lakott, B zónabeli utcájában 10 euró/négyzetméter. Ez egyértelműen nem igaz, elég, ha 10 percet tanulmányozzuk az ingatlanokat eladó tulajdonosok vagy közvetítők hirdetéseit” – fogalmazott Köllő.

Megjegyezte,

az általa megállapított 56,97 lejes (11,61 euró) árnál olcsóbban jelenleg nem igazán lehet hétvégi háznak sem telket vásárolni Gyergyószentmiklós környékén.