Hirdetés
Hirdetés

Telt ház előtt ismertette a Szent Korona történetét az esperes

Magyar történelemről, a Szent Koronáról beszélt Darvas-Kozma József címzetes esperes •  Fotó: Gábos Albin

Magyar történelemről, a Szent Koronáról beszélt Darvas-Kozma József címzetes esperes

Fotó: Gábos Albin

A Szent Koronáról és a magyar történelemről tartott előadást Darvas-Kozma József címzetes esperes péntek este a csíkszeredai városházán. Átfogó ismereteket osztott meg a hallgatósággal.

Barabás Hajnal

2019. november 23., 16:042019. november 23., 16:04

Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat részeként tartotta meg Darvas-Kozma József címzetes esperes A Szent Korona és a vétójog  a pápaválasztásnál című előadását Csíkszeredában. A magyarok történelmének egészen a hunokig és az avarokig visszanyúló bevezetőjét követően a Szent Korona eredetéről és „útjáról” beszélt egészen addig, amikor Magyarország visszakapta az Amerikai Egyesült Államokból e felbecsülhetetlen kincsét 1978. január 6-án.

Hirdetés

Darvas-Kozma József a Magyar Szent Korona eredetéről elmondta, bár a felségjelvényen nincs olyan közvetlen jelzés, mely a készítés helyére és időpontjára utalna, azonban az összehasonlítás módszerével lehet következtetni arra, hogy hol készülhetett.

Idézet
Olyan műhelyt kell keresni, melyben mind az egész aranyműves építmény, mind a zománcképek elkészülhettek. Így jutottak arra a következtetésre, hogy a korona a Kaukázus környékén, ottani aranyból, kaukázusi zománcok fölhasználásával készült ötvösmű

– magyarázta. Hozzátette, mindazonáltal ez a koronaforma egyedülálló, hiszen sem a keresztény, sem a kereszténységen kívüli kultúrákban nincs párja. Az aranyműves elemzése bizonyította, hogy a keresztpánt az abroncshoz és az abroncs a keresztpánthoz készült a 4. században.

„A korona egységes tervezését mutatja még a technológiája, az aranymetszés arányrendjének érvényesülése és a következetesen fölépített jelképrendszer. A Szent Korona abroncsán lévő zománcképek felirata görög, azaz a földi, világi tudományok nyelve, a keresztpántján lévő zománcképeké latin, azaz az Egyház és Róma nyelve. Formáját tekintve a korona a közép-ázsiai hun keresztpántos koronák formáját követi” – részletezte az esperes.

Arra is kitért, a korona készítésének idejét magyarázva, hogy

az aranyműves tudásnak, valamint a  keresztény képalkotási hagyományoknak és a Szentháromság-tannak egyidejű ismerete és használata volt szükséges ahhoz, hogy a koronát megtervezhessék és elkészíthessék.

Ez a helyzet a Kr. u. 4. század 70-es éveiben állt fenn a Kaukázus térségében a közép-ázsiai hunok Nyugatra vonulása idején, akik 373-ban elhagyták a Kaukázus térségét. Ekkor a megrendelő és a készítő műhely szétvált, így a 373-as évszámot kell a Korona elkészítésének lehetséges fölső határaként elfogadnunk – nyomatékosította.  Hozzáfűzte, az őskrónika szerint ekkor halt meg Hunor, a hun nagykirály, ő lehetett a Hun Birodalom Koronájának és a hozzá tartozó királyi és királynői ékszerkészlet megrendelője.

A felségjelvény bemutatóját követően újabb történelmi háttérismertető következett az előadásban, az esperes beszélt Attila hódításairól, a hunokról és avarokról, akik a koronát tovább örökítették. Ekkor 568-at írunk. „Később 791–796 között Nagy Károly frank uralkodó öt rablóhadjáratban kifosztotta az Avar Birodalom központi kincstárait, a kincsek között volt az avarok jogara és a Korona is” – mesélte.  Hozzátette, 800-ban Nagy Károly Rómában a koronával koronáztatta magát császárrá, halála után a felségjelvénnyel együtt temették el. Sírkamráját 1000-ben III. Ottó német-római császár feltáratta, ahol megtalálta a koronázási jogart és a koronát. A jelvényeket korábban a lengyel uralkodónak ígérte, miközben azt István magyar fejedelem is (vissza)követelte.

II. Szilveszter pápa, egy látomás hatására, végül István magyar fejedelemnek adta át a koronát. Az előadó szerint

a korona a hun, avar és magyar állam jogfolytonosságát is megtestesíti.  

„A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A zárt korona jelzi a szuverén földi hatalmat” – mondta. Szent István végül 1038. augusztus 14-én a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának, a Magyar Királyság koronázási ékszeréből Szűz Mária tulajdona és a magyar állam jelképe lett.

Idézet
Csak az lehetett Magyarország törvényes uralkodója, akit három feltétel teljesítésével avattak királlyá: a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában, az esztergomi érsek által bemutatott misén felkentek (unctio), és a Szent Koronával megkoronáztak

– sorolta.

A kizárási jog, vétó

A vétójog a pápaválasztás befolyására a német, francia, spanyol, osztrák uralkodók által igényelt jog. „A döntő szavazás előtt egy alkalommal egy bíboros által tiltakozhattak a jelölt megválasztása ellen” – jegyezte meg az előadó. Ezzel a joggal több uralkodó is élt. Utoljára 1903-ban I. Ferenc József az Osztrák-Magyar Monarchia császára, aki a franciabarátként ismert Rampolla bíborossal szemben alkalmazta, így a francia páholy (szabadkőművesek) haragja a magyarokra is rázúdult. Ezek után ugyanis arra törekedtek, hogy feldarabolják a közép-európai monarchiát, és mint az esperes fogalmazott, mindent megtettek azért, hogy az „osztrákok helyett a magyarokon verjék el a port”. Hozzáfűzte,

így kapcsolódik valamilyen formában a Szent Korona és a vétójog a pápaválasztásnál,

ugyanis az osztrák-magyar császár vétózásának a francia páholy haragja lett a következménye. A vétójogot egyébként X. Szent Pius pápa 1904-ben megszüntette.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 27., péntek

Szombaton lesz a Föld órája, sok helyszínen egy órára lekapcsolják a villanyt

Szombaton 20:30 és 21:30 között lekapcsolják a parlament épületének belső és külső világítását a Föld órája kezdeményezéshez való csatlakozás részeként – közölte a képviselőház.

Szombaton lesz a Föld órája, sok helyszínen egy órára lekapcsolják a villanyt
Hirdetés
2026. március 27., péntek

Virágvasárnapi passió Marosvásárhelyen – közös lelki élményre hívnak a szervezők

Idén is megrendezik Marosvásárhelyen a Virágvasárnapi passió előadást, amelyen a résztvevők együtt élhetik át Jézus Krisztus szenvedéstörténetét. Az érdeklődőket vasárnap 17 órára várják a Nyári Színpadhoz.

Virágvasárnapi passió Marosvásárhelyen – közös lelki élményre hívnak a szervezők
2026. március 27., péntek

Perelni készül a kormányt a legfelsőbb bíróság

A legfelsőbb bíróság perelni készül a kormányt a bírák és ügyészek számára bírósági döntéssel megítélt bértartozások kifizetésének elhalasztása miatt, és első lépésként előzetes panaszt nyújtott be a kormányhoz és a pénzügyminisztériumhoz.

Perelni készül a kormányt a legfelsőbb bíróság
2026. március 27., péntek

Kihirdette a költségvetésről szóló törvényeket Románia elnöke

Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a 2026-os állami költségvetésről és a társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvényeket.

Kihirdette a költségvetésről szóló törvényeket Románia elnöke
Hirdetés
2026. március 27., péntek

Rekordkísérlettel avatják fel a gyergyóremetei bicikliutat

Ünnepélyes keretek között adják át szombaton Gyergyóremetén az új bicikliutat. Az esemény nem csupán egy hivatalos átadó lesz: a szervezők egy különleges rekordkísérlettel is készülnek.

Rekordkísérlettel avatják fel a gyergyóremetei bicikliutat
2026. március 27., péntek

Tűz ütött ki egy marosvásárhelyi tömbházlakásban

A marosvásárhelyi tűzoltók egy lakástűzhöz vonultak ki pénteken délután, amely egy tömbház legfelső emeletén keletkezett.

Tűz ütött ki egy marosvásárhelyi tömbházlakásban
2026. március 27., péntek

Balul „sült el” a halsütés Udvarhelyen

Nem mindennapi tűzesethez riasztották a hatóságokat Székelyudvarhelyen, péntek délután: valaki a plázánál levő lakópark mögött egy betonkerítés tövében akart halat sütni. Azonban a lángok elharapóztak.

Balul „sült el” a halsütés Udvarhelyen
Balul „sült el” a halsütés Udvarhelyen
2026. március 27., péntek

Balul „sült el” a halsütés Udvarhelyen

Hirdetés
2026. március 27., péntek

Ha jön a fagy, hogyan védjük a gyümölcsfákat?

Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.

Ha jön a fagy, hogyan védjük a gyümölcsfákat?
2026. március 27., péntek

Több mint 72 órán át küzdöttek a marosludasi tűzzel

Pénteken délutánra sikerült teljesen eloltani a maroludasi hulladéklerakónál kedden délben keletkezett tüzet. A területet továbbra is megfigyelés alatt tartják.

Több mint 72 órán át küzdöttek a marosludasi tűzzel
2026. március 27., péntek

Országonként másként reagálnak az üzemanyagárak növekedésére

Korlátozzák az áremeléseket és szigorítják az ellenőrzést Németországban, ahol a kutak naponta csak egyszer drágíthatnak, miközben több európai ország is beavatkozott az üzemanyagárak emelkedése miatt az utóbbi időszakban.

Országonként másként reagálnak az üzemanyagárak növekedésére
Hirdetés