
Magyar történelemről, a Szent Koronáról beszélt Darvas-Kozma József címzetes esperes
Fotó: Gábos Albin
A Szent Koronáról és a magyar történelemről tartott előadást Darvas-Kozma József címzetes esperes péntek este a csíkszeredai városházán. Átfogó ismereteket osztott meg a hallgatósággal.
2019. november 23., 16:042019. november 23., 16:04
Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat részeként tartotta meg Darvas-Kozma József címzetes esperes A Szent Korona és a vétójog a pápaválasztásnál című előadását Csíkszeredában. A magyarok történelmének egészen a hunokig és az avarokig visszanyúló bevezetőjét követően a Szent Korona eredetéről és „útjáról” beszélt egészen addig, amikor Magyarország visszakapta az Amerikai Egyesült Államokból e felbecsülhetetlen kincsét 1978. január 6-án.
Darvas-Kozma József a Magyar Szent Korona eredetéről elmondta, bár a felségjelvényen nincs olyan közvetlen jelzés, mely a készítés helyére és időpontjára utalna, azonban az összehasonlítás módszerével lehet következtetni arra, hogy hol készülhetett.
– magyarázta. Hozzátette, mindazonáltal ez a koronaforma egyedülálló, hiszen sem a keresztény, sem a kereszténységen kívüli kultúrákban nincs párja. Az aranyműves elemzése bizonyította, hogy a keresztpánt az abroncshoz és az abroncs a keresztpánthoz készült a 4. században.
„A korona egységes tervezését mutatja még a technológiája, az aranymetszés arányrendjének érvényesülése és a következetesen fölépített jelképrendszer. A Szent Korona abroncsán lévő zománcképek felirata görög, azaz a földi, világi tudományok nyelve, a keresztpántján lévő zománcképeké latin, azaz az Egyház és Róma nyelve. Formáját tekintve a korona a közép-ázsiai hun keresztpántos koronák formáját követi” – részletezte az esperes.
Arra is kitért, a korona készítésének idejét magyarázva, hogy
Ez a helyzet a Kr. u. 4. század 70-es éveiben állt fenn a Kaukázus térségében a közép-ázsiai hunok Nyugatra vonulása idején, akik 373-ban elhagyták a Kaukázus térségét. Ekkor a megrendelő és a készítő műhely szétvált, így a 373-as évszámot kell a Korona elkészítésének lehetséges fölső határaként elfogadnunk – nyomatékosította. Hozzáfűzte, az őskrónika szerint ekkor halt meg Hunor, a hun nagykirály, ő lehetett a Hun Birodalom Koronájának és a hozzá tartozó királyi és királynői ékszerkészlet megrendelője.
A felségjelvény bemutatóját követően újabb történelmi háttérismertető következett az előadásban, az esperes beszélt Attila hódításairól, a hunokról és avarokról, akik a koronát tovább örökítették. Ekkor 568-at írunk. „Később 791–796 között Nagy Károly frank uralkodó öt rablóhadjáratban kifosztotta az Avar Birodalom központi kincstárait, a kincsek között volt az avarok jogara és a Korona is” – mesélte. Hozzátette, 800-ban Nagy Károly Rómában a koronával koronáztatta magát császárrá, halála után a felségjelvénnyel együtt temették el. Sírkamráját 1000-ben III. Ottó német-római császár feltáratta, ahol megtalálta a koronázási jogart és a koronát. A jelvényeket korábban a lengyel uralkodónak ígérte, miközben azt István magyar fejedelem is (vissza)követelte.
II. Szilveszter pápa, egy látomás hatására, végül István magyar fejedelemnek adta át a koronát. Az előadó szerint
„A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A zárt korona jelzi a szuverén földi hatalmat” – mondta. Szent István végül 1038. augusztus 14-én a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának, a Magyar Királyság koronázási ékszeréből Szűz Mária tulajdona és a magyar állam jelképe lett.
– sorolta.
A vétójog a pápaválasztás befolyására a német, francia, spanyol, osztrák uralkodók által igényelt jog. „A döntő szavazás előtt egy alkalommal egy bíboros által tiltakozhattak a jelölt megválasztása ellen” – jegyezte meg az előadó. Ezzel a joggal több uralkodó is élt. Utoljára 1903-ban I. Ferenc József az Osztrák-Magyar Monarchia császára, aki a franciabarátként ismert Rampolla bíborossal szemben alkalmazta, így a francia páholy (szabadkőművesek) haragja a magyarokra is rázúdult. Ezek után ugyanis arra törekedtek, hogy feldarabolják a közép-európai monarchiát, és mint az esperes fogalmazott, mindent megtettek azért, hogy az „osztrákok helyett a magyarokon verjék el a port”. Hozzáfűzte,
ugyanis az osztrák-magyar császár vétózásának a francia páholy haragja lett a következménye. A vétójogot egyébként X. Szent Pius pápa 1904-ben megszüntette.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.
Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.
szóljon hozzá!