
Magyar történelemről, a Szent Koronáról beszélt Darvas-Kozma József címzetes esperes
Fotó: Gábos Albin
A Szent Koronáról és a magyar történelemről tartott előadást Darvas-Kozma József címzetes esperes péntek este a csíkszeredai városházán. Átfogó ismereteket osztott meg a hallgatósággal.
2019. november 23., 16:042019. november 23., 16:04
Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat részeként tartotta meg Darvas-Kozma József címzetes esperes A Szent Korona és a vétójog a pápaválasztásnál című előadását Csíkszeredában. A magyarok történelmének egészen a hunokig és az avarokig visszanyúló bevezetőjét követően a Szent Korona eredetéről és „útjáról” beszélt egészen addig, amikor Magyarország visszakapta az Amerikai Egyesült Államokból e felbecsülhetetlen kincsét 1978. január 6-án.
Darvas-Kozma József a Magyar Szent Korona eredetéről elmondta, bár a felségjelvényen nincs olyan közvetlen jelzés, mely a készítés helyére és időpontjára utalna, azonban az összehasonlítás módszerével lehet következtetni arra, hogy hol készülhetett.
– magyarázta. Hozzátette, mindazonáltal ez a koronaforma egyedülálló, hiszen sem a keresztény, sem a kereszténységen kívüli kultúrákban nincs párja. Az aranyműves elemzése bizonyította, hogy a keresztpánt az abroncshoz és az abroncs a keresztpánthoz készült a 4. században.
„A korona egységes tervezését mutatja még a technológiája, az aranymetszés arányrendjének érvényesülése és a következetesen fölépített jelképrendszer. A Szent Korona abroncsán lévő zománcképek felirata görög, azaz a földi, világi tudományok nyelve, a keresztpántján lévő zománcképeké latin, azaz az Egyház és Róma nyelve. Formáját tekintve a korona a közép-ázsiai hun keresztpántos koronák formáját követi” – részletezte az esperes.
Arra is kitért, a korona készítésének idejét magyarázva, hogy
Ez a helyzet a Kr. u. 4. század 70-es éveiben állt fenn a Kaukázus térségében a közép-ázsiai hunok Nyugatra vonulása idején, akik 373-ban elhagyták a Kaukázus térségét. Ekkor a megrendelő és a készítő műhely szétvált, így a 373-as évszámot kell a Korona elkészítésének lehetséges fölső határaként elfogadnunk – nyomatékosította. Hozzáfűzte, az őskrónika szerint ekkor halt meg Hunor, a hun nagykirály, ő lehetett a Hun Birodalom Koronájának és a hozzá tartozó királyi és királynői ékszerkészlet megrendelője.
A felségjelvény bemutatóját követően újabb történelmi háttérismertető következett az előadásban, az esperes beszélt Attila hódításairól, a hunokról és avarokról, akik a koronát tovább örökítették. Ekkor 568-at írunk. „Később 791–796 között Nagy Károly frank uralkodó öt rablóhadjáratban kifosztotta az Avar Birodalom központi kincstárait, a kincsek között volt az avarok jogara és a Korona is” – mesélte. Hozzátette, 800-ban Nagy Károly Rómában a koronával koronáztatta magát császárrá, halála után a felségjelvénnyel együtt temették el. Sírkamráját 1000-ben III. Ottó német-római császár feltáratta, ahol megtalálta a koronázási jogart és a koronát. A jelvényeket korábban a lengyel uralkodónak ígérte, miközben azt István magyar fejedelem is (vissza)követelte.
II. Szilveszter pápa, egy látomás hatására, végül István magyar fejedelemnek adta át a koronát. Az előadó szerint
„A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A zárt korona jelzi a szuverén földi hatalmat” – mondta. Szent István végül 1038. augusztus 14-én a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának, a Magyar Királyság koronázási ékszeréből Szűz Mária tulajdona és a magyar állam jelképe lett.
– sorolta.
A vétójog a pápaválasztás befolyására a német, francia, spanyol, osztrák uralkodók által igényelt jog. „A döntő szavazás előtt egy alkalommal egy bíboros által tiltakozhattak a jelölt megválasztása ellen” – jegyezte meg az előadó. Ezzel a joggal több uralkodó is élt. Utoljára 1903-ban I. Ferenc József az Osztrák-Magyar Monarchia császára, aki a franciabarátként ismert Rampolla bíborossal szemben alkalmazta, így a francia páholy (szabadkőművesek) haragja a magyarokra is rázúdult. Ezek után ugyanis arra törekedtek, hogy feldarabolják a közép-európai monarchiát, és mint az esperes fogalmazott, mindent megtettek azért, hogy az „osztrákok helyett a magyarokon verjék el a port”. Hozzáfűzte,
ugyanis az osztrák-magyar császár vétózásának a francia páholy haragja lett a következménye. A vétójogot egyébként X. Szent Pius pápa 1904-ben megszüntette.
A csíksomlyói búcsú előtt néhány nappal idén is hagyományos eseménynek adott otthont Harasztkerék: hétfő este a Maros megyei magyar közösségek képviselői átadták az imaszalagokat a lovas zarándoklatnak, hogy elvigyék az imákat Csíksomlyóra.
Ludwig van Beethoven hegedű és zongoraszonátáit játszák kedden délután Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának Szent István Termében.
Elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) azt a törvénytervezetét, amely szerint az egyesületeknek, alapítványoknak és szövetségeknek évente nyilatkozniuk kell a finanszírozási forrásaikról az Országos Adóhatóságnak.
Elfogadták a pénzügyminisztérium módosító indítványát, amely mentesíti az e-Factura rendszer kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket.
Május 1. és 18. között 60 lakossági bejelentés érkezett a Hargita megyei csendőr-felügyelőséghez lakott területek közelében megjelent medvékről, ami jelentős növekedést jelent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
Kiengedték hétfőn a kórházból azt az ötéves Szeben megyei gyermeket, aki csaknem két napot töltött egyedül az erdőben, mielőtt megtalálták a keresésére indult hatóságok.
Az Arad megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) szakemberei a hantavírus-fertőzés hétfői bukaresti megerősítése után közölték, hogy a szerológiai vizsgálatok szerint régebbi, krónikussá vált fertőzésről van szó.
A sokéves átlagnak megfelelő, ugyanakkor változékony időjárás várható május második felében, csapadékra szinten naponta számíthatunk – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat május 18–31. közötti időszakra érvényes előrejelzéséből.
Az idei év első négy hónapjában 737 682 online iratot bocsátott ki ingyenesen az ingatlan- és telektulajdonosoknak az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Elindult a regisztráció a 34. Bolyai Nyári Akadémia pedagógus-továbbképzéseire, amelyek több helyszínen kínálnak szakmai fejlődési lehetőséget pedagógusok számára június 29. és július 24. között.
szóljon hozzá!