
Fotó: Boda L. Gergely
Vöröshagyma levével tojást festettek, zsebkendőt hímeztek, krepp-papírból virágot készítettek, amelyekkel faágakat díszítettek a gyermekek a Marosvásárhelyi Néprajzi és Népművészeti Múzeumban. A kis előadással és játékokkal egybekötött foglalkozáson a tavaszi népszokásokról, hangsúlyosabban a Maros menti húsvéti hagyományokról volt szó.
2017. április 14., 13:222017. április 14., 13:22
2017. április 14., 13:442017. április 14., 13:44
Második alkalommal tartottak gyermekfoglalkozást a Néprajzi Múzeumban. Első rendezvényen a gyerekek és kísérőik farsangi szokásokkal ismerkedtek meg, legutóbb az áprilisi jeles napokkal kapcsolatos ismereteiket bővítették.
A múzeum melegített, fedett udvara igazi közösségi játéktérré alakult, ahol a gyermekek körbe állva válaszoltak a felnőttek kérdéseire, majd egy-egy népi gyermekjátékot is megtanultak és eljátszottak.
Fotó: Boda L. Gergely
Virginás Emese főszervező a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, hogy a múzeum, mint a magyar népi kultúra őrzője, védi és szeretné továbbadni a népszokásokat, ezeknek a foglalkozásoknak is ez a célja. A múzeum szakmai partnere a magyarországi Hagyományok Háza, amellyel közösen a jeles napok szokásai köré szerveznek tevékenységeket. A tárgyi tudás átadása mellett a természetközeli anyagok bemutatását, felhasználását is népszerűsítik, játékos formában tanítják a a gyermekeket a népszokásokra, hagyományokra. A főszervező szerint
György Imola magyar-néprajz szakos tanárnő mesélt az április elsejei bolondozásról, s arról, hogy ez a nap részben dologtiltó, mert csak indás, kúszónövényeket lehet elültetni. A jelen levő gyermekek közül elég sokan tudták, hogy mit ünneplünk virágvasárnap, azt már kevesebben, hogy ilyenkor a római katolikus templomokban barkát is szentelnek. Elhangzott, hogy van, ahol virágvasárnap, de a legtöbb Maros menti településen nagyszombaton a legények feldíszítik a lányos házak kapuit bokrétákkal, vagyis virágokkal teletűzdelt fenyőágakkal. „Ha a vakációban Marosvásárhelytől Szászrégen felé utaztok, megcsodálhatjátok a sok szép feldíszített kaput, s azt is megtudhatjátok, hogy hol laknak szép lányok, hiszen ott van a legtöbb bokréta. Vannak olyan települések, ahol éjszaka tűztek fel bokrétákat, s a szemfüles lányok meglesték, hogy ki tette a legnagyobb díszes ágat. Az is megtörtént, hogy a fiúk egymással versenyezve leszedték a társuk ágait, hogy csak az övék maradjon ott. Volt, ahol ellopták és elrejtették a kapukat, a háziak nagy bosszúságára” – mesélte a tanárnő a gyerekek nagy derülésére.
Fotó: Boda L. Gergely
Az egyházi ünnep és Jézus Krisztus feltámadásának megünneplése mellett húsvétkor a tavasz érkezését is megünneplik a közösségek. Maros megyében is a legtöbb helyen bárányt vágnak, piros tojásokat festenek. György Imola arról is beszélt, hogy a két piros tojás összeütése az örök barátság jele lehet, s
Megkérdezte, hogy locsolásért cserébe mit szoktak kapni, adni. Elhangzott: piros tojást, csokinyuszit, süteményt, üdítőt, egyre gyakrabban pénzt is. György Imola elmondta, vannak olyan Maros menti települések, ahol a lányok kezdőbetűivel kihímezett zsebkendőt adtak, adnak most is az öntözőknek. Beszélt arról a német szokásról, amely egyre inkább nálunk is teret hódít, hogy a húsvéti nyuszi ajándékot, meglepetést hoz a gyerekeknek. „Ezt csak kölcsönöztük” – hangsúlyozta.
Fotó: Boda L. Gergely
Az egyórás tanulás és játék után kezdődtek a kézműves-foglalkozások. Egyik terembe leveleket, virágokat lehetett préselni a megfőtt tojásokra, majd harisnyába téve belelógatni a hagymaleveles vízbe. Volt, aki otthon is mindig így festi a tojásokat, de volt, aki csodálkozott, hogy ilyen célra is használható a régi harisnya és az udvaron levő fű, virág. Amíg a névcímkével ellátott tojások színt kaptak, addig zsebkendőre lehetett hímezni, és színes virágokat készíteni. A zsebkendő hímezésénél nemcsak lányok, hanem a fiúk is ügyeskedtek, igaz, szülők, segítők felügyelete mellett. Volt, aki már korábban befűzte a cérnát a tűbe idős nagymamájának, de a legtöbben most először varrtak. A zsebkendőre előre felrajzolt mintát követni, kivarrni nem volt nagy ördöngösség, s pár öltés után már a gomb felvarrását is célul tűzték ki a nagyobb legények. Talán a legsikeresebb foglalkozás a virágkészítés volt, hiszen a színes krepp-papírból egyszerűen és gyorsan lehetett szép virágokat készíteni, amelyek látványosan díszítették a fenyőágakat. Ezek egy fénykép erejéig az udvaron levő fakapukra is felkerültek, majd mindenki hazavihette őket.
Fotó: Boda L. Gergely
Gyorisor Éva két gyermekével vett részt a foglalkozáson, s míg a nagyobb a zsebkendőt hímezte, ő a kisebbik után szaladgált az udvaron. Elmondta, hogy bár most a városban él, körtvélyfájai, ott is szokás a bokrétázás, sok kedves gyerekkori élménye van ezzel kapcsolatban. Hárman voltak lányok, és nagyon sok látogatójuk, locsolójuk volt. Akkor és ma is, a legények behozzák a feldíszített ágakat nagyszombaton a házba, majd felaggatják a kapura. A lányok vagy édesanyjuk egy füzetbe bevezeti a fiúk nevét, s a bokréta méretét. Hiszen nemcsak a szép lányok kedvéért hozták, hozzák a díszes ágakat, hanem tojásért, zsebkendőért cserébe.
– mondta mosolyogva. A hagyományt éltetni kell, így előző években ő is kivitte lányát a nagyszülőkhöz, hogy bokrétát kapjon, és másnap tojást, csokit és zsebkendőt ajándékozhasson a locsolni érkező rokon és szomszéd fiúknak.
A csíksomlyói búcsú előtt néhány nappal idén is hagyományos eseménynek adott otthont Harasztkerék: hétfő este a Maros megyei magyar közösségek képviselői átadták az imaszalagokat a lovas zarándoklatnak, hogy elvigyék az imákat Csíksomlyóra.
Ludwig van Beethoven hegedű és zongoraszonátáit játszák kedden délután Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának Szent István Termében.
Elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) azt a törvénytervezetét, amely szerint az egyesületeknek, alapítványoknak és szövetségeknek évente nyilatkozniuk kell a finanszírozási forrásaikról az Országos Adóhatóságnak.
Elfogadták a pénzügyminisztérium módosító indítványát, amely mentesíti az e-Factura rendszer kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket.
Május 1. és 18. között 60 lakossági bejelentés érkezett a Hargita megyei csendőr-felügyelőséghez lakott területek közelében megjelent medvékről, ami jelentős növekedést jelent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
Kiengedték hétfőn a kórházból azt az ötéves Szeben megyei gyermeket, aki csaknem két napot töltött egyedül az erdőben, mielőtt megtalálták a keresésére indult hatóságok.
Az Arad megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) szakemberei a hantavírus-fertőzés hétfői bukaresti megerősítése után közölték, hogy a szerológiai vizsgálatok szerint régebbi, krónikussá vált fertőzésről van szó.
A sokéves átlagnak megfelelő, ugyanakkor változékony időjárás várható május második felében, csapadékra szinten naponta számíthatunk – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat május 18–31. közötti időszakra érvényes előrejelzéséből.
Az idei év első négy hónapjában 737 682 online iratot bocsátott ki ingyenesen az ingatlan- és telektulajdonosoknak az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Elindult a regisztráció a 34. Bolyai Nyári Akadémia pedagógus-továbbképzéseire, amelyek több helyszínen kínálnak szakmai fejlődési lehetőséget pedagógusok számára június 29. és július 24. között.
szóljon hozzá!