Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:15

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

20:33

Holnap van a tavaszi napéjegyenlőség, és pont ekkor lephet meg az időjárás

20:22

Tízmillió lejes támogatást kap a marosvásárhelyi repülőtér

20:10

Székelyföldi elkerülőutak is bekerültek a kiemelt beruházások közé

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Részeg női sofőrt kaptak el és baleset is történt ittas vezetés miatt

Új hír a Szülőföldön Magyarul Programról: március 17-től lehet igényelni a támogatást

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek a csíkszeredai Művészetek Házának felújítására

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza

Intervenciós kardiológia Csíkszeredában – életmentés helyben

Tanácsadói hálózat: túlterhelt iskolai tanácsadók és logopédusok

Kedves Enikő és Szabó Irén Ottilia

Fotó: Péter Beáta

A szorongásos zavarok a leggyakoribbak a diákok körében, és folyamatosan nő a beszédhibával küzdő gyerekek száma. Ugyanakkor legalább kétszer annyi logopédusra és tanácsadóra lenne szükség, mint amennyi jelenleg dolgozik, és akiknek a feladatköre meglehetősen szerteágazó, munkájuk sok esetben csak „tűzoltás” lehet egy-egy hozzájuk forduló diák problémájára – derült ki, amikor Szabó Irén Ottiliával, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó- és Erőforrás Központ igazgatójával és Kedves Enikővel, a nevelési és erőforrás központhoz tartozó Pszichopedagógiai Tanácsadó Központ koordinátorával az intézményben zajló tevékenységről beszélgettünk.

Péter Beáta

2019. május 06., 13:102019. május 06., 13:10

A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó- és Erőforrás Központ jogi személyiségű közoktatási intézmény, a tanügyminisztérium alárendeltségébe tartozik, fenntartója Hargita Megye Tanácsa, tevékenységét a megyei tanfelügyelőség koordinálja. Feladatai közé tartozik a szakszerű pszichopedagógiai tanácsadás, pályaorientáció és tájékoztatás diákok, pedagógusok, valamint szülők számára a Pszichopedagógiai Tanácsadó Központ hálózatán, továbbá logopédiai terápiák a logopédiai kabinetek hálózatán keresztül. Több más saját programja mellett az intézmény az Eustress Egyesület kamaszokat megcélzó függőségmegelőző projektjébe is bekapcsolódott.

korábban írtuk

A kamaszok lelki egészségéért: függőségmegelőzés

Több ezer diáknak, szüleiknek és pedagógusoknak kíván kézzelfogható és bizonyos esetekben életmentő segítséget nyújtani az a függőségmegelőző program, amelyet az Eustress Egyesület indít márciustól, karöltve a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Lelki Egészség Központjával (CSM).

Hargita megyében 58 iskolai pszichopedagógiai kabinet van. A központok vezetői elmondták, nincs megfelelő számú logopédus és tanácsadó, ezért is nehezebb minden gyereket elérni. Legkevesebb nyolcszáz gyerek tartozik egy iskolai tanácsadóhoz, de előfordul, hogy több mint ezer, egy logopédushoz legkevesebb ötszáz, de nem ritka, hogy nyolcszáz-kilencszáz gyerek. Van, hogy két-három intézményben is dolgozik egy tanácsadó.

„Van olyan kollégánk, akihez egy intézmény alegységei is hozzátartoznak, nincs a héten annyi nap, hogy mindenhová elérjen. Ekkora létszámmal csak tűzoltó tevékenység folyik, és a krízishelyzetek kerülnek hozzájuk.

Ez az előnye az Eustress Egyesület projektjének, hogy nagyobb lehetőség van a prevenciós munkára, és több diákot be lehet vonni.

A tanácsadó munkája az egyik legnehezebb a tanügyben, mert a prevenciós munka, a drogfüggőséggel kapcsolatos esetek, a krízishelyzetek csak egy szelete a nagy egésznek, mert ezeken kívül sok mindennel foglalkoznak: pályaorientáció, személyiségfejlesztés, képességfejlesztés, esetenként logopédia, mert nincs elég logopédus, esetenként fejlesztőpedagógusi munka, mert nincs elég fejlesztőpedagógus. Másfelől azért is az egyik legnehezebb kategória, mert óvodás kortól egészen líceumos korú gyerekekkel dolgoznak. Elég nehéz így, hogy az egyik órán óvodással dolgozik, utána egy kamasszal” – magyarázta Kedves Enikő. Mint mondta, tanítási kötelezettsége is van a tanácsadónak: heti tizennyolc órában direkt foglalkozást kell tartania a gyerekeknek.

Fotó: Boda L. Gergely

Szabó Irén rámutatott, ez a fajta munka nem „varázspálcás történet”, egy viselkedészavarral küszködő gyerek nem fog két óra alatt „megjavulni”, ez hosszú távú folyamat, későn látszanak az eredmények. A tanácsadónak nem tartozik a feladatkörébe a terápia, de sok esetben ilyen jellegű munkát is folytatnak, például szerfüggő krízisben levő fiatalok esetében. De a rövid terápia is minimum egy éves.

„Ezek összetett problémák, az, hogy egy gyereknek ilyen problémái vannak, abban része van a családi háttérnek, más környezeti tényezőknek, és ezeknek mind együtt kellene változnia ahhoz, hogy látványos legyen az eredmény. A kabinetben végzett munka csak valamennyi idő után fog látszani.

A tanácsadónak nincs egy fix tanrendje, amit követ és óráról órára tanít, mert itt azon túl, hogy különböző életkorú gyerekekkel dolgozik, minden helyzet más, mindenikre külön kell készülni.

Ezért jó ez az együttműködés az Eustress Egyesülettel, mert olyan részben tudunk együtt dolgozni, amire nincs kapacitása a tanácsadói és a logopédusi hálózatnak. Azért is tartom jónak ezt a kezdeményezést, mert így ki is mondódik, amit tapasztalunk. Az iskolai tanácsadó – akiket sokan úgy emlegetnek tévesen, hogy iskolapszichológus – alapvégzettsége lehet pszichológus, pedagógus, szociálpedagógus, szociológus, de mindenkinek ugyanaz a feladatköre. Körülbelül fele-fele arányban van a megyében a pszichológus végzettségűek és a pedagógus, gyógypedagógus és más alapvégzettségűek száma. Azért is tűzoltás a munkájuk, mert a további lépés, a terápia, a hosszú távú kezelés – akár az öngyilkossági késztetés, akár a szerfüggőség esetén – nincs kiépülve nálunk. Országszinten is hiányosságok vannak, de Csíkszeredában még inkább, nincs ahová kezelésre küldeni a gyereket, hiányzik a klinikai rész a kezeléshez, a további terápiás munkához” – hangsúlyozta a pszichopedagógiai központ koordinátora.

Fotó: Sándor Csilla

Kedves Enikő kifejtette, a leggyakoribb esetek közé tartoznak a szorongásos zavarok, és ezek különböző területeken nyilvánulnak meg. Az a „legkisebb baj”, ha teljesítményszorongása van egy diáknak, de nyilván, az is gond, hogy azért nem halad a tanulásban, vagy azért teljesít alul, mert van egy alapszorongásos problémája.

„De ez elvezet egészen a magatartásproblémákig – ezeknek a hátterében is gyakran szorongásos tényezők vannak. Sajnos nem ritka, valamilyen mértékben hozzátartozik a serdülőkori fejlődési jellemzőkhöz, az öngyilkossági késztetés.”

Szabó Irén hozzátette,

folyamatosan nő a beszédhibás gyerekek száma, a mesék hiánya, a digitális eszközök kis kortól való használata oda vezet, hogy nem tudnak beszélni, gyakran az iskolakezdést is késlelteti ez a probléma.

Az igazgatónő úgy véli, minden olyan projekt, ami beletartozik a prevenciós munkába, hasznos, így a már említett, kamaszokat megcélzó függőségmegelőző projekt is. „Olyasmiket terveznek, amire igény van, és ami kicsit más jellegű, mint amit mi tenni tudunk. Az iskolákban tevékenykedő kollégák napi rendszerességgel szembesülnek akár öngyilkossági kísérlettel, akár szerfüggőséggel. Ők egyéni foglalkozásokat tartanak, de mivel magas létszámú gyerek tartozik hozzájuk, nem érnek el mindenkihez. Sok olyan része lesz ennek a programnak, ami nagyobb csoportokat mozgat meg, ez lenne az egyik nagy előnye: villámcsődületek, interaktív foglalkozások diákokkal, színészeket vonnak be, és más eszközökkel is dolgoznak, nem csak a tanácsadási eszközökkel, amit a kollégák tesznek minden nap.”

A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó- és Erőforrás Központ az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával együttműködve szervez időközönként képzéseket a tanácsadóknak, logopédusoknak különböző tematikákban, mint például gyászfeldolgozás, munkahelyi és iskolai kiégés. A saját programjaik között találjuk a minden évben megtartott Sulibörzét, amikor a középiskolák mutatkoznak be, a Pályabörzét, amelyen a különböző területeken dolgozó szakemberek mutatják be a szakmájukat. Évente megszervezik a fiatal pedagógusok fórumát, a Barangoljunk Székelyföldön elnevezésű projektben pedig támogatják a kirándulásokat. A Gyermekmosoly program keretében osztálytermeket, kórházi gyerekosztályokat tesznek színesebbé, barátságosabbá, az Életpályatervek Székelyföldön projektjük során fókuszcsoportos beszélgetéseket tartanak középiskolásoknak.

Tavaly szervezték meg először a Buli a léleknek című programot, amely részeként művészetterápiás elemekkel, önismereti foglalkozásokat tart egy udvarhelyi szakember. Létrehoztak egy pályaorientációs platformot is, amely a pályaválasztásban segíti a diákokat. Bekapcsolódnak országos nevelési programokba, együttműködnek a szentmártoni Korai Fejlesztő Központtal. A központ munkatársainak feladatköréhez tartozik továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai- és szakmai orientációja.