Hirdetés
Hirdetés

Szili Katalin: kiemelt cél kell legyen az autonómia

Szili Katalin szerint félre kell tenni azokat a személyes ellentéteket, amelyek az elmúlt 28 év sok jó-rossz tapasztalatából fakadnak •  Fotó: Gábos Albin

Szili Katalin szerint félre kell tenni azokat a személyes ellentéteket, amelyek az elmúlt 28 év sok jó-rossz tapasztalatából fakadnak

Fotó: Gábos Albin

Székelyföldön járt a napokban, és Csíkszeredában is jelentős számú érdeklődő előtt tartott előadást Szili Katalin. Az autonómiaügyekben közreműködő magyar miniszterelnöki megbízott szerint az autonómia ügye kiemelt fontosságú, egy olyan közös céllá kell válnia, amelyet ki kell emelni a napi politikai kérdések közül, és amelynek tekintetében egységes álláspontra van szükség. Őt kérdeztük.

Kovács Attila

2018. október 29., 11:452018. október 29., 11:45

2018. október 29., 11:572018. október 29., 11:57

– A jelenlegi helyzetben milyen esélyt lát Székelyföld autonómiájának tényleges megvalósítására?

– Azok után, hogy Kulcsár-Terza József képviselő úr tavaly decemberben benyújtotta a Székely Nemzeti Tanács tervezetét a parlamentbe, és bizottsági viták ugyan voltak, de gyakorlatilag a román többség elutasította,

Idézet
jól érzékelhető, hogy nincs túl nagy nyitottság a többségi politika részéről arra, hogy erről a kérdésről egyáltalán vitát nyisson.

Nagyon örülnék, ha eljutnánk legalább addig, hogy legyen egy egységes magyar álláspont, ne legyenek vitás kérdések, én mindenesetre ezen dolgozom. Be kell láttatni azt a román többségi politikával, hogy ez nem szól másról, mint arról, hogy az európai szubszidiaritás elve alapján egy olyan önigazgatást valósítsunk meg a székely nép részére, amely bárhol másutt bevált Európában. Szükséges azt is láttatnunk, hogy mindazok a feltételezések, amelyek a szeparatizmust és más vádakat próbálnak ránk aggatni, egyszerűen hazugságok, mi európai keretek között kívánunk erről tárgyalást folytatni. Feltétel, hogy ez a nyitottság meglegyen tárgyalási feltételként, és az is, hogy létezzenek ehhez európai szabályok. Azt gondolom,

Idézet
ezek a kérdések nem kizárólag nemzeti hatáskörbe tartoznak, kell legyen egy olyan európai őshonos kisebbségek jogait tartalmazó kötelező szabályrendszer, amit minden egyes európai országnak be kell tartania.

Ezt szerintem a jövőben megalakuló Európai Parlament vagy az európai intézményrendszer keretében is szükséges felvetni. Nem rövid folyamat, de nagyon remélem, hogy a többségi társadalomban és a többségi politikában találunk ehhez partnereket.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

– Előadásában úgy fogalmazott, az autonómia bizalmi kérdés is. Mi ennek a lényege?

– A bizalom minden esetben és minden ponthoz kell, akár a székely közösségen belül, a politikusok, szervezetvezetők, civil közösségek képviselői között is meg kell lennie. A másik bizalmi motívum a többségi és kisebbségi társadalom, a székely közösség között kell legyen, hogy ezzel valóban nem csorbítani akarják a román egységes nemzetállamot, hanem azt a hozzáadott értéket akarják megjeleníteni, amivel a többség számára még gazdaságilag is jó lehetőséget nyújtanak. Ugyanígy Európában is meg kell teremteni ezt a bizalmi viszonyt, ha az Európai Unió nem vállalja fel azt, hogy megkülönböztesse a bevándorló kisebbséget az őshonos nemzetiségektől, akkor azt gondolom, ez egyfajta bizalmatlanságot is jelent a szülőföldjükön boldogulni kívánó magyarokkal, és másokkal szemben.

Hirdetés

– Az autonómia kérdésében széthúzás tapasztalható a romániai magyar politikai pártok, szervezetek között. Mi kell ahhoz, hogy ez megváltozzon?

– Én azt látom, hogy mindenki ugyanazt akarja, mindenki számára ez egy fontos kérdés. Bármelyik párt, szervezet bármilyen szintű vezetőjével beszélek, azt mondja, hogy számára a legfontosabb kérdés, hogy azt a sokan önigazgatásnak, önkormányzásnak, autonómiának vagy önrendelkezésnek nevezett célt elérjük, ami mögött látni kell, hogy van egy tartalmi halmaz is. Azt gondolom,

Idézet
félre kell tenni azokat a személyes ellentéteket, amelyek az elmúlt 28 év sok jó-rossz tapasztalatából fakadnak.

Másrészt ki kell emelni ezt a kérdéskört a napi politikai kérdések csoportjából, és olyanná kell tenni, mint amivé az egész nemzetet érintő kérdéseket tudtuk tenni, ilyen a választójog, vagy az állampolgárság. Itt, az erdélyi magyarság körében úgy kellene tekinteni rá, mint egy olyan szent célra, ami nem irányul senki ellen, hanem egy közösség jogainak alapja, a 21. században is megvalósítható, európai példákkal is alátámasztható. Ha ezeket meg tudjuk tenni, tudunk eredményesek lenni, akár rövid időn belül is. 28 év telt el a változás óta, azóta felnőtt két generáció, és lassan azt is tudomásul kell venni, hogy előbb-utóbb át kell adni a zászlót a következő generációnak, amely reményeim szerint itt kopogtat az ajtón és várja, hogy átvegye. Viszont azt is tudnunk kell, amikor ezekről gondolkodunk, hogy ők mit akarnak, és ők hogy képzelik el a saját vagy az ő gyermekeik jövőjét.

– Az SZNT autonómiatervezetét elutasították, az RMDSZ által kidolgozott változatot még nem nyújtották be a parlamentbe, mert nem tartották időszerűnek. Mikor időszerű ez a kérdés?

– Azt gondolom, hogy ilyen nincs, hogy nem időszerű, ez politikai akarat kérdése. Láttuk a SZNT tervezetének a sorsát, nyilvánvaló, hogy a másiknak sem lenne különösebb hatása, az érdekes, hogy beszéltem néhány SZNT-vezetővel, akik azt mondták, és ebben lehet egy közeledő álláspontot kialakítani, hogy az SZNT által előterjesztett javaslatot is át kellene tekinteni korszerűségi szempontból. Annak a megfogalmazása óta eltelt 20 év, és a mai történelmi és politikai idők, az unióban való lét figyelembe vételével át kellene tekinteni, szerintem ez egy értelmes vita lehet. Ezt többen említették, és ez lehet egy új nyitásnak, egyeztetésnek az origója.

– Az erdélyi magyar pártok által idén januárban Kolozsváron aláírt autonómiamegállapodás után melyek lehetnek a következő lépések a cél elérése érdekében?

– A megállapodásnak volt egy elvi része, ami arról szólt, hogy a tömbben élő magyarság számára területi autonómiát kérnek, a szórványban élők számára kulturális autonómiát, és minden magyar számára személyi elvű autonómiát.

Idézet
Sokszor azt mondják a román politikusok, hogy etnikai autonómiáról van szó, ez egy tévedés, a közösség egyszerűen területi autonómiát szeretne.
•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

A személyi elvű autonómia ott kezdődik, hogy mindenki az emberi jogait az alapvető nemzetközi elvek alapján gyakorolhatja, ide tartozik a nyelvhasználat, a kultúrához való hozzáférés, megkülönböztetés tilalma, és számos más kérdés. Ebben a megállapodás-tervezetben felvázoltak a politikai pártok egy egyeztetési folyamatot is, hogy azokról a javaslatokról, mint például a kisebbségi törvény, ami reményeink szerint esetlegesen a parlament elé kerül, egységes álláspontot képviseljenek, a kulturális autonómia tekintetében világos álláspontjuk legyen és módosító javaslatokat tegyenek. Ezt a tematikus egyeztetést folytatjuk tovább, reményeim szerint a többségi társadalom elfogadja azt, hogy legalább beszélgetést folytassunk erről a kérdésről.

Hirdetés
4 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 11., csütörtök

Több mint kétszáz bíró és ügyész áll ki a Recordernek nyilatkozó kollégái mellett

Több mint 200 ügyész és bíró csütörtökön állásfoglalást írt alá, amelyben támogatásukról biztosítják azokat a munkatársaikat, akiknek volt bátoságuk beszélni az igazságszolgáltatási rendszer súlyos problémáiról a Recorder oknyomozó portálnak.

Több mint kétszáz bíró és ügyész áll ki a Recordernek nyilatkozó kollégái mellett
Hirdetés
2025. december 11., csütörtök

Átment idős szomszédjához és megölte annak kutyáját egy fiatalember Moldvában

Egy fiatalembert előzetes letartóztatásba helyeztek Botoșani megyében, miután bement idős szomszédja udvarára, és megölte annak kutyáját. A rendőrök a tett helyszínének közelében fogták el.

Átment idős szomszédjához és megölte annak kutyáját egy fiatalember Moldvában
2025. december 11., csütörtök

Ellentét a CSM-ben: nem értenek egyet az ügyészek és a bírák a Recorder filmje kapcsán

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege az intézmény bírói részlegétől eltérően nem gondolja úgy, hogy a Recorder dokumentumfilmjének „az igazságszolgáltatás destabilizálása” a célja.

Ellentét a CSM-ben: nem értenek egyet az ügyészek és a bírák a Recorder filmje kapcsán
2025. december 11., csütörtök

Állami támogatást kapnak a közúti fuvarozók, hogy ne dráguljanak a termékek a boltban

A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a közúti fuvarozók állami támogatási programjának létrehozásáról szóló határozatot, amely az üzemanyagként használt gázolaj jövedéki adójának emelkedését ellensúlyozza – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.&

Állami támogatást kapnak a közúti fuvarozók, hogy ne dráguljanak a termékek a boltban
Hirdetés
2025. december 11., csütörtök

Bekapcsolva maradtak a mikrofonok, kínos helyzetben rögzítették a suttogást a bírók között

A bukaresti ítélőtábla vezetőségének csütörtöki sajtótájékoztatóján volt egy párbeszéd a vezetőség tagjai között, amelyet az asztalnál ülő három bíró előtt elhelyezett televíziós mikrofonok rögzítettek.

Bekapcsolva maradtak a mikrofonok, kínos helyzetben rögzítették a suttogást a bírók között
2025. december 11., csütörtök

Az uniós jog előírja, Románia mégsem tartja be: magyarán szívunk

Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé idézi Romániát a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2008/50-es és a 2004/107-es irányelv) által rá rótt kötelezettségek elmulasztása miatt – közölte az EB.

Az uniós jog előírja, Románia mégsem tartja be: magyarán szívunk
2025. december 11., csütörtök

A szurkolói magyarellenesség ellen szólalt fel a parlamentben Miklós Zoltán képviselő

A képviselőházban szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor eltűri, hogy a stadionokban magyarokat gyalázzanak.

A szurkolói magyarellenesség ellen szólalt fel a parlamentben Miklós Zoltán képviselő
Hirdetés
2025. december 11., csütörtök

A bukaresti ítélőtábla elnöke szerint a román igazságszolgáltatás médialincselés áldozatává vált

A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a román igazságszolgáltatási rendszer médialincselés céltáblája lett, a Recorder dokumentumfilmje pedig egy szervezett destabilizáló mechanizmus részének tűnik.

A bukaresti ítélőtábla elnöke szerint a román igazságszolgáltatás médialincselés áldozatává vált
2025. december 11., csütörtök

Gázszivárgás miatt mintegy ezer személyt evakuáltak a prefektúra és egy iskola épületéből Nagyszebenben

Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön a Szeben megyei prefektúra, és a nagyszebeni Octavian Goga Főgimnázium épületéből a gázszag miatt, és a jogosítványokat és útleveleket kibocsátó szolgálat is felfüggesztette tevékenységét.

Gázszivárgás miatt mintegy ezer személyt evakuáltak a prefektúra és egy iskola épületéből Nagyszebenben
2025. december 11., csütörtök

Felborult egy teherautó Maros megyében, a sofőrt újraélesztették

Felborult egy teherautó a mezőcsávás községi Mezőfele településen csütörtök délután, a sofőrt a mentőegységek a helyszínen újraélesztették.

Felborult egy teherautó Maros megyében, a sofőrt újraélesztették
Hirdetés