Hirdetés
Hirdetés

Szili Katalin: kiemelt cél kell legyen az autonómia

Szili Katalin szerint félre kell tenni azokat a személyes ellentéteket, amelyek az elmúlt 28 év sok jó-rossz tapasztalatából fakadnak •  Fotó: Gábos Albin

Szili Katalin szerint félre kell tenni azokat a személyes ellentéteket, amelyek az elmúlt 28 év sok jó-rossz tapasztalatából fakadnak

Fotó: Gábos Albin

Székelyföldön járt a napokban, és Csíkszeredában is jelentős számú érdeklődő előtt tartott előadást Szili Katalin. Az autonómiaügyekben közreműködő magyar miniszterelnöki megbízott szerint az autonómia ügye kiemelt fontosságú, egy olyan közös céllá kell válnia, amelyet ki kell emelni a napi politikai kérdések közül, és amelynek tekintetében egységes álláspontra van szükség. Őt kérdeztük.

Kovács Attila

2018. október 29., 11:452018. október 29., 11:45

2018. október 29., 11:572018. október 29., 11:57

– A jelenlegi helyzetben milyen esélyt lát Székelyföld autonómiájának tényleges megvalósítására?

– Azok után, hogy Kulcsár-Terza József képviselő úr tavaly decemberben benyújtotta a Székely Nemzeti Tanács tervezetét a parlamentbe, és bizottsági viták ugyan voltak, de gyakorlatilag a román többség elutasította,

Idézet
jól érzékelhető, hogy nincs túl nagy nyitottság a többségi politika részéről arra, hogy erről a kérdésről egyáltalán vitát nyisson.

Nagyon örülnék, ha eljutnánk legalább addig, hogy legyen egy egységes magyar álláspont, ne legyenek vitás kérdések, én mindenesetre ezen dolgozom. Be kell láttatni azt a román többségi politikával, hogy ez nem szól másról, mint arról, hogy az európai szubszidiaritás elve alapján egy olyan önigazgatást valósítsunk meg a székely nép részére, amely bárhol másutt bevált Európában. Szükséges azt is láttatnunk, hogy mindazok a feltételezések, amelyek a szeparatizmust és más vádakat próbálnak ránk aggatni, egyszerűen hazugságok, mi európai keretek között kívánunk erről tárgyalást folytatni. Feltétel, hogy ez a nyitottság meglegyen tárgyalási feltételként, és az is, hogy létezzenek ehhez európai szabályok. Azt gondolom,

Idézet
ezek a kérdések nem kizárólag nemzeti hatáskörbe tartoznak, kell legyen egy olyan európai őshonos kisebbségek jogait tartalmazó kötelező szabályrendszer, amit minden egyes európai országnak be kell tartania.

Ezt szerintem a jövőben megalakuló Európai Parlament vagy az európai intézményrendszer keretében is szükséges felvetni. Nem rövid folyamat, de nagyon remélem, hogy a többségi társadalomban és a többségi politikában találunk ehhez partnereket.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

– Előadásában úgy fogalmazott, az autonómia bizalmi kérdés is. Mi ennek a lényege?

– A bizalom minden esetben és minden ponthoz kell, akár a székely közösségen belül, a politikusok, szervezetvezetők, civil közösségek képviselői között is meg kell lennie. A másik bizalmi motívum a többségi és kisebbségi társadalom, a székely közösség között kell legyen, hogy ezzel valóban nem csorbítani akarják a román egységes nemzetállamot, hanem azt a hozzáadott értéket akarják megjeleníteni, amivel a többség számára még gazdaságilag is jó lehetőséget nyújtanak. Ugyanígy Európában is meg kell teremteni ezt a bizalmi viszonyt, ha az Európai Unió nem vállalja fel azt, hogy megkülönböztesse a bevándorló kisebbséget az őshonos nemzetiségektől, akkor azt gondolom, ez egyfajta bizalmatlanságot is jelent a szülőföldjükön boldogulni kívánó magyarokkal, és másokkal szemben.

Hirdetés

– Az autonómia kérdésében széthúzás tapasztalható a romániai magyar politikai pártok, szervezetek között. Mi kell ahhoz, hogy ez megváltozzon?

– Én azt látom, hogy mindenki ugyanazt akarja, mindenki számára ez egy fontos kérdés. Bármelyik párt, szervezet bármilyen szintű vezetőjével beszélek, azt mondja, hogy számára a legfontosabb kérdés, hogy azt a sokan önigazgatásnak, önkormányzásnak, autonómiának vagy önrendelkezésnek nevezett célt elérjük, ami mögött látni kell, hogy van egy tartalmi halmaz is. Azt gondolom,

Idézet
félre kell tenni azokat a személyes ellentéteket, amelyek az elmúlt 28 év sok jó-rossz tapasztalatából fakadnak.

Másrészt ki kell emelni ezt a kérdéskört a napi politikai kérdések csoportjából, és olyanná kell tenni, mint amivé az egész nemzetet érintő kérdéseket tudtuk tenni, ilyen a választójog, vagy az állampolgárság. Itt, az erdélyi magyarság körében úgy kellene tekinteni rá, mint egy olyan szent célra, ami nem irányul senki ellen, hanem egy közösség jogainak alapja, a 21. században is megvalósítható, európai példákkal is alátámasztható. Ha ezeket meg tudjuk tenni, tudunk eredményesek lenni, akár rövid időn belül is. 28 év telt el a változás óta, azóta felnőtt két generáció, és lassan azt is tudomásul kell venni, hogy előbb-utóbb át kell adni a zászlót a következő generációnak, amely reményeim szerint itt kopogtat az ajtón és várja, hogy átvegye. Viszont azt is tudnunk kell, amikor ezekről gondolkodunk, hogy ők mit akarnak, és ők hogy képzelik el a saját vagy az ő gyermekeik jövőjét.

– Az SZNT autonómiatervezetét elutasították, az RMDSZ által kidolgozott változatot még nem nyújtották be a parlamentbe, mert nem tartották időszerűnek. Mikor időszerű ez a kérdés?

– Azt gondolom, hogy ilyen nincs, hogy nem időszerű, ez politikai akarat kérdése. Láttuk a SZNT tervezetének a sorsát, nyilvánvaló, hogy a másiknak sem lenne különösebb hatása, az érdekes, hogy beszéltem néhány SZNT-vezetővel, akik azt mondták, és ebben lehet egy közeledő álláspontot kialakítani, hogy az SZNT által előterjesztett javaslatot is át kellene tekinteni korszerűségi szempontból. Annak a megfogalmazása óta eltelt 20 év, és a mai történelmi és politikai idők, az unióban való lét figyelembe vételével át kellene tekinteni, szerintem ez egy értelmes vita lehet. Ezt többen említették, és ez lehet egy új nyitásnak, egyeztetésnek az origója.

– Az erdélyi magyar pártok által idén januárban Kolozsváron aláírt autonómiamegállapodás után melyek lehetnek a következő lépések a cél elérése érdekében?

– A megállapodásnak volt egy elvi része, ami arról szólt, hogy a tömbben élő magyarság számára területi autonómiát kérnek, a szórványban élők számára kulturális autonómiát, és minden magyar számára személyi elvű autonómiát.

Idézet
Sokszor azt mondják a román politikusok, hogy etnikai autonómiáról van szó, ez egy tévedés, a közösség egyszerűen területi autonómiát szeretne.
•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

A személyi elvű autonómia ott kezdődik, hogy mindenki az emberi jogait az alapvető nemzetközi elvek alapján gyakorolhatja, ide tartozik a nyelvhasználat, a kultúrához való hozzáférés, megkülönböztetés tilalma, és számos más kérdés. Ebben a megállapodás-tervezetben felvázoltak a politikai pártok egy egyeztetési folyamatot is, hogy azokról a javaslatokról, mint például a kisebbségi törvény, ami reményeink szerint esetlegesen a parlament elé kerül, egységes álláspontot képviseljenek, a kulturális autonómia tekintetében világos álláspontjuk legyen és módosító javaslatokat tegyenek. Ezt a tematikus egyeztetést folytatjuk tovább, reményeim szerint a többségi társadalom elfogadja azt, hogy legalább beszélgetést folytassunk erről a kérdésről.

Hirdetés
4 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 13., szombat

Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán: politikai és gazdasági káosz felé tart Magyarország

A Fidesz szombati tisztújító kongresszusán Orbán Viktor elismerte, hogy a választási vereségért őt terheli a felelősség, ugyanakkor bírálta az új kormány politikáját, és arról beszélt, hogy az ország politikai és gazdasági káosz felé tart.

Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán: politikai és gazdasági káosz felé tart Magyarország
Hirdetés
2026. június 13., szombat

Nicușor Dan: a bányászjárás a demokrácia elleni erőszak szimbóluma

A bányászjárás áldozatai előtt tisztelgett szombaton Nicușor Dan államfő Bukarestben. Az elnök szerint az 1990-es események a román demokrácia egyik legsötétebb fejezetét jelentik.

Nicușor Dan: a bányászjárás a demokrácia elleni erőszak szimbóluma
2026. június 13., szombat

Új törvény a hangos bulik ellen: akár 12 ezer lejes bírság is járhat a közrend megzavarásáért

Június 13-tól életbe léptek a közösségi együttélési normák megsértéséről szóló törvény módosításai, amelyek szigorúbb fellépést tesznek lehetővé a szomszédokat zavaró magatartásokkal szemben.

Új törvény a hangos bulik ellen: akár 12 ezer lejes bírság is járhat a közrend megzavarásáért
2026. június 13., szombat

Robbanás történt, majd tűz ütött ki egy temesvári lakásban, 43 embert evakuáltak a tömbházból

Negyvenhárom személyt evakuált a katasztrófavédelem szombat reggel egy temesvári négyemeletes tömbházból, miután az egyik földszinti lakásban robbanás történt, amelyet tűz követett.

Robbanás történt, majd tűz ütött ki egy temesvári lakásban, 43 embert evakuáltak a tömbházból
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Elhunyt Nagy Antal, a Márton Áron Főgimnázium egykori matematika- és fizikatanára

Életének 86-ik évében elhunyt Nagy Antal csíkszeredai pedagógus, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori matematika- és fizikatanára.

Elhunyt Nagy Antal, a Márton Áron Főgimnázium egykori matematika- és fizikatanára
2026. június 12., péntek

Teljesen átszervezik a magyarországi közmédiát

Benyújtották az Országgyűlésnek a közmédia átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot pénteken, a javaslat teljesen átszervezné a közmédia intézményrendszerét.

Teljesen átszervezik a magyarországi közmédiát
2026. június 12., péntek

Jelentős árcsökkenés: ismét 9 lej alatt a benzin ára

Ismét 9 lej alá csökkent a standard benzin literenkénti ára a romániai töltőállomásokon, miután az elmúlt napokban mindegyik kúthálózat jelentősen mérsékelte árait. Gázolajat továbbra is 9 lej fölötti áron tankolhatunk.

Jelentős árcsökkenés: ismét 9 lej alatt a benzin ára
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Javítani mentek, egy élet megtakarításával távoztak az idős nő lakásából

Négy férfinél tartottak házkutatást a Kovászna megyei rendőrök Maros és Beszterce-Naszód megyében: az illetőket azzal gyanúsítják, hogy ellopták egy 84 éves sepsiszentgyörgyi nő 14 ezer eurós megtakarítását.

Javítani mentek, egy élet megtakarításával távoztak az idős nő lakásából
2026. június 12., péntek

Az USR sem szavazza meg a Tomac-kormányt

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem szavaz bizalmat a parlamentben Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök kormányának – közölte Dominic Fritz pártelnök az alakulat Politikai Bizottságának pénteki ülése után.

Az USR sem szavazza meg a Tomac-kormányt
Az USR sem szavazza meg a Tomac-kormányt
2026. június 12., péntek

Az USR sem szavazza meg a Tomac-kormányt

2026. június 12., péntek

A házban lőtték ki az anyamedvét, bocsait Hargita megyébe hoznák – videóval

Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.

A házban lőtték ki az anyamedvét, bocsait Hargita megyébe hoznák – videóval
Hirdetés