Hirdetés
Hirdetés

Szili Katalin: kiemelt cél kell legyen az autonómia

Szili Katalin szerint félre kell tenni azokat a személyes ellentéteket, amelyek az elmúlt 28 év sok jó-rossz tapasztalatából fakadnak •  Fotó: Gábos Albin

Szili Katalin szerint félre kell tenni azokat a személyes ellentéteket, amelyek az elmúlt 28 év sok jó-rossz tapasztalatából fakadnak

Fotó: Gábos Albin

Székelyföldön járt a napokban, és Csíkszeredában is jelentős számú érdeklődő előtt tartott előadást Szili Katalin. Az autonómiaügyekben közreműködő magyar miniszterelnöki megbízott szerint az autonómia ügye kiemelt fontosságú, egy olyan közös céllá kell válnia, amelyet ki kell emelni a napi politikai kérdések közül, és amelynek tekintetében egységes álláspontra van szükség. Őt kérdeztük.

Kovács Attila

2018. október 29., 11:452018. október 29., 11:45

2018. október 29., 11:572018. október 29., 11:57

– A jelenlegi helyzetben milyen esélyt lát Székelyföld autonómiájának tényleges megvalósítására?

– Azok után, hogy Kulcsár-Terza József képviselő úr tavaly decemberben benyújtotta a Székely Nemzeti Tanács tervezetét a parlamentbe, és bizottsági viták ugyan voltak, de gyakorlatilag a román többség elutasította,

Idézet
jól érzékelhető, hogy nincs túl nagy nyitottság a többségi politika részéről arra, hogy erről a kérdésről egyáltalán vitát nyisson.

Nagyon örülnék, ha eljutnánk legalább addig, hogy legyen egy egységes magyar álláspont, ne legyenek vitás kérdések, én mindenesetre ezen dolgozom. Be kell láttatni azt a román többségi politikával, hogy ez nem szól másról, mint arról, hogy az európai szubszidiaritás elve alapján egy olyan önigazgatást valósítsunk meg a székely nép részére, amely bárhol másutt bevált Európában. Szükséges azt is láttatnunk, hogy mindazok a feltételezések, amelyek a szeparatizmust és más vádakat próbálnak ránk aggatni, egyszerűen hazugságok, mi európai keretek között kívánunk erről tárgyalást folytatni. Feltétel, hogy ez a nyitottság meglegyen tárgyalási feltételként, és az is, hogy létezzenek ehhez európai szabályok. Azt gondolom,

Idézet
ezek a kérdések nem kizárólag nemzeti hatáskörbe tartoznak, kell legyen egy olyan európai őshonos kisebbségek jogait tartalmazó kötelező szabályrendszer, amit minden egyes európai országnak be kell tartania.

Ezt szerintem a jövőben megalakuló Európai Parlament vagy az európai intézményrendszer keretében is szükséges felvetni. Nem rövid folyamat, de nagyon remélem, hogy a többségi társadalomban és a többségi politikában találunk ehhez partnereket.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

– Előadásában úgy fogalmazott, az autonómia bizalmi kérdés is. Mi ennek a lényege?

– A bizalom minden esetben és minden ponthoz kell, akár a székely közösségen belül, a politikusok, szervezetvezetők, civil közösségek képviselői között is meg kell lennie. A másik bizalmi motívum a többségi és kisebbségi társadalom, a székely közösség között kell legyen, hogy ezzel valóban nem csorbítani akarják a román egységes nemzetállamot, hanem azt a hozzáadott értéket akarják megjeleníteni, amivel a többség számára még gazdaságilag is jó lehetőséget nyújtanak. Ugyanígy Európában is meg kell teremteni ezt a bizalmi viszonyt, ha az Európai Unió nem vállalja fel azt, hogy megkülönböztesse a bevándorló kisebbséget az őshonos nemzetiségektől, akkor azt gondolom, ez egyfajta bizalmatlanságot is jelent a szülőföldjükön boldogulni kívánó magyarokkal, és másokkal szemben.

Hirdetés

– Az autonómia kérdésében széthúzás tapasztalható a romániai magyar politikai pártok, szervezetek között. Mi kell ahhoz, hogy ez megváltozzon?

– Én azt látom, hogy mindenki ugyanazt akarja, mindenki számára ez egy fontos kérdés. Bármelyik párt, szervezet bármilyen szintű vezetőjével beszélek, azt mondja, hogy számára a legfontosabb kérdés, hogy azt a sokan önigazgatásnak, önkormányzásnak, autonómiának vagy önrendelkezésnek nevezett célt elérjük, ami mögött látni kell, hogy van egy tartalmi halmaz is. Azt gondolom,

Idézet
félre kell tenni azokat a személyes ellentéteket, amelyek az elmúlt 28 év sok jó-rossz tapasztalatából fakadnak.

Másrészt ki kell emelni ezt a kérdéskört a napi politikai kérdések csoportjából, és olyanná kell tenni, mint amivé az egész nemzetet érintő kérdéseket tudtuk tenni, ilyen a választójog, vagy az állampolgárság. Itt, az erdélyi magyarság körében úgy kellene tekinteni rá, mint egy olyan szent célra, ami nem irányul senki ellen, hanem egy közösség jogainak alapja, a 21. században is megvalósítható, európai példákkal is alátámasztható. Ha ezeket meg tudjuk tenni, tudunk eredményesek lenni, akár rövid időn belül is. 28 év telt el a változás óta, azóta felnőtt két generáció, és lassan azt is tudomásul kell venni, hogy előbb-utóbb át kell adni a zászlót a következő generációnak, amely reményeim szerint itt kopogtat az ajtón és várja, hogy átvegye. Viszont azt is tudnunk kell, amikor ezekről gondolkodunk, hogy ők mit akarnak, és ők hogy képzelik el a saját vagy az ő gyermekeik jövőjét.

– Az SZNT autonómiatervezetét elutasították, az RMDSZ által kidolgozott változatot még nem nyújtották be a parlamentbe, mert nem tartották időszerűnek. Mikor időszerű ez a kérdés?

– Azt gondolom, hogy ilyen nincs, hogy nem időszerű, ez politikai akarat kérdése. Láttuk a SZNT tervezetének a sorsát, nyilvánvaló, hogy a másiknak sem lenne különösebb hatása, az érdekes, hogy beszéltem néhány SZNT-vezetővel, akik azt mondták, és ebben lehet egy közeledő álláspontot kialakítani, hogy az SZNT által előterjesztett javaslatot is át kellene tekinteni korszerűségi szempontból. Annak a megfogalmazása óta eltelt 20 év, és a mai történelmi és politikai idők, az unióban való lét figyelembe vételével át kellene tekinteni, szerintem ez egy értelmes vita lehet. Ezt többen említették, és ez lehet egy új nyitásnak, egyeztetésnek az origója.

– Az erdélyi magyar pártok által idén januárban Kolozsváron aláírt autonómiamegállapodás után melyek lehetnek a következő lépések a cél elérése érdekében?

– A megállapodásnak volt egy elvi része, ami arról szólt, hogy a tömbben élő magyarság számára területi autonómiát kérnek, a szórványban élők számára kulturális autonómiát, és minden magyar számára személyi elvű autonómiát.

Idézet
Sokszor azt mondják a román politikusok, hogy etnikai autonómiáról van szó, ez egy tévedés, a közösség egyszerűen területi autonómiát szeretne.
•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

A személyi elvű autonómia ott kezdődik, hogy mindenki az emberi jogait az alapvető nemzetközi elvek alapján gyakorolhatja, ide tartozik a nyelvhasználat, a kultúrához való hozzáférés, megkülönböztetés tilalma, és számos más kérdés. Ebben a megállapodás-tervezetben felvázoltak a politikai pártok egy egyeztetési folyamatot is, hogy azokról a javaslatokról, mint például a kisebbségi törvény, ami reményeink szerint esetlegesen a parlament elé kerül, egységes álláspontot képviseljenek, a kulturális autonómia tekintetében világos álláspontjuk legyen és módosító javaslatokat tegyenek. Ezt a tematikus egyeztetést folytatjuk tovább, reményeim szerint a többségi társadalom elfogadja azt, hogy legalább beszélgetést folytassunk erről a kérdésről.

Hirdetés
4 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 15., vasárnap

Székelyföldön hangot adtak egységnek, tiszteletnek, múltnak és jövőnek – videó

Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.

Székelyföldön hangot adtak egységnek, tiszteletnek, múltnak és jövőnek – videó
Hirdetés
2026. március 15., vasárnap

Semjén Zsolt Gyergyószentmiklóson: küldetésünk, hogy megmaradjunk

Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.

Semjén Zsolt Gyergyószentmiklóson: küldetésünk, hogy megmaradjunk
2026. március 15., vasárnap

Így mutatnak a székelyek piros-fehér-zöldben március 15-én

Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.

Így mutatnak a székelyek piros-fehér-zöldben március 15-én
2026. március 15., vasárnap

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje idézte meg a forradalom hangulatát Marosvásárhelyen

A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje idézte meg a forradalom hangulatát Marosvásárhelyen
Hirdetés
2026. március 15., vasárnap

A székely hősök emléke ma is összegyűjti a közösséget Nyergestetőn

Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.

A székely hősök emléke ma is összegyűjti a közösséget Nyergestetőn
2026. március 15., vasárnap

Répássy Róbert Sepsiszentgyörgyön: a magyarok Istene és a székelyek őrizzék meg Székelyföldet

„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.

Répássy Róbert Sepsiszentgyörgyön: a magyarok Istene és a székelyek őrizzék meg Székelyföldet
2026. március 15., vasárnap

Tűz pusztít a jeddi erdő közelében, a lángok egy ház kerítésére is átterjedtek

Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.

Tűz pusztít a jeddi erdő közelében, a lángok egy ház kerítésére is átterjedtek
Hirdetés
2026. március 15., vasárnap

Bandériumgulyással is megidézték a szabadságharc korát Gyergyószentmiklóson

Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.

Bandériumgulyással is megidézték a szabadságharc korát Gyergyószentmiklóson
2026. március 15., vasárnap

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza

Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza
2026. március 15., vasárnap

Tűz ütött ki egy 1884-ben épült ortodox műemlék templomban – videóval

Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.

Tűz ütött ki egy 1884-ben épült ortodox műemlék templomban – videóval
Hirdetés