Hirdetés
Hirdetés

Szili Katalin: kiemelt cél kell legyen az autonómia

Szili Katalin szerint félre kell tenni azokat a személyes ellentéteket, amelyek az elmúlt 28 év sok jó-rossz tapasztalatából fakadnak •  Fotó: Gábos Albin

Szili Katalin szerint félre kell tenni azokat a személyes ellentéteket, amelyek az elmúlt 28 év sok jó-rossz tapasztalatából fakadnak

Fotó: Gábos Albin

Székelyföldön járt a napokban, és Csíkszeredában is jelentős számú érdeklődő előtt tartott előadást Szili Katalin. Az autonómiaügyekben közreműködő magyar miniszterelnöki megbízott szerint az autonómia ügye kiemelt fontosságú, egy olyan közös céllá kell válnia, amelyet ki kell emelni a napi politikai kérdések közül, és amelynek tekintetében egységes álláspontra van szükség. Őt kérdeztük.

Kovács Attila

2018. október 29., 11:452018. október 29., 11:45

2018. október 29., 11:572018. október 29., 11:57

– A jelenlegi helyzetben milyen esélyt lát Székelyföld autonómiájának tényleges megvalósítására?

– Azok után, hogy Kulcsár-Terza József képviselő úr tavaly decemberben benyújtotta a Székely Nemzeti Tanács tervezetét a parlamentbe, és bizottsági viták ugyan voltak, de gyakorlatilag a román többség elutasította,

Idézet
jól érzékelhető, hogy nincs túl nagy nyitottság a többségi politika részéről arra, hogy erről a kérdésről egyáltalán vitát nyisson.

Nagyon örülnék, ha eljutnánk legalább addig, hogy legyen egy egységes magyar álláspont, ne legyenek vitás kérdések, én mindenesetre ezen dolgozom. Be kell láttatni azt a román többségi politikával, hogy ez nem szól másról, mint arról, hogy az európai szubszidiaritás elve alapján egy olyan önigazgatást valósítsunk meg a székely nép részére, amely bárhol másutt bevált Európában. Szükséges azt is láttatnunk, hogy mindazok a feltételezések, amelyek a szeparatizmust és más vádakat próbálnak ránk aggatni, egyszerűen hazugságok, mi európai keretek között kívánunk erről tárgyalást folytatni. Feltétel, hogy ez a nyitottság meglegyen tárgyalási feltételként, és az is, hogy létezzenek ehhez európai szabályok. Azt gondolom,

Idézet
ezek a kérdések nem kizárólag nemzeti hatáskörbe tartoznak, kell legyen egy olyan európai őshonos kisebbségek jogait tartalmazó kötelező szabályrendszer, amit minden egyes európai országnak be kell tartania.

Ezt szerintem a jövőben megalakuló Európai Parlament vagy az európai intézményrendszer keretében is szükséges felvetni. Nem rövid folyamat, de nagyon remélem, hogy a többségi társadalomban és a többségi politikában találunk ehhez partnereket.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

– Előadásában úgy fogalmazott, az autonómia bizalmi kérdés is. Mi ennek a lényege?

– A bizalom minden esetben és minden ponthoz kell, akár a székely közösségen belül, a politikusok, szervezetvezetők, civil közösségek képviselői között is meg kell lennie. A másik bizalmi motívum a többségi és kisebbségi társadalom, a székely közösség között kell legyen, hogy ezzel valóban nem csorbítani akarják a román egységes nemzetállamot, hanem azt a hozzáadott értéket akarják megjeleníteni, amivel a többség számára még gazdaságilag is jó lehetőséget nyújtanak. Ugyanígy Európában is meg kell teremteni ezt a bizalmi viszonyt, ha az Európai Unió nem vállalja fel azt, hogy megkülönböztesse a bevándorló kisebbséget az őshonos nemzetiségektől, akkor azt gondolom, ez egyfajta bizalmatlanságot is jelent a szülőföldjükön boldogulni kívánó magyarokkal, és másokkal szemben.

Hirdetés

– Az autonómia kérdésében széthúzás tapasztalható a romániai magyar politikai pártok, szervezetek között. Mi kell ahhoz, hogy ez megváltozzon?

– Én azt látom, hogy mindenki ugyanazt akarja, mindenki számára ez egy fontos kérdés. Bármelyik párt, szervezet bármilyen szintű vezetőjével beszélek, azt mondja, hogy számára a legfontosabb kérdés, hogy azt a sokan önigazgatásnak, önkormányzásnak, autonómiának vagy önrendelkezésnek nevezett célt elérjük, ami mögött látni kell, hogy van egy tartalmi halmaz is. Azt gondolom,

Idézet
félre kell tenni azokat a személyes ellentéteket, amelyek az elmúlt 28 év sok jó-rossz tapasztalatából fakadnak.

Másrészt ki kell emelni ezt a kérdéskört a napi politikai kérdések csoportjából, és olyanná kell tenni, mint amivé az egész nemzetet érintő kérdéseket tudtuk tenni, ilyen a választójog, vagy az állampolgárság. Itt, az erdélyi magyarság körében úgy kellene tekinteni rá, mint egy olyan szent célra, ami nem irányul senki ellen, hanem egy közösség jogainak alapja, a 21. században is megvalósítható, európai példákkal is alátámasztható. Ha ezeket meg tudjuk tenni, tudunk eredményesek lenni, akár rövid időn belül is. 28 év telt el a változás óta, azóta felnőtt két generáció, és lassan azt is tudomásul kell venni, hogy előbb-utóbb át kell adni a zászlót a következő generációnak, amely reményeim szerint itt kopogtat az ajtón és várja, hogy átvegye. Viszont azt is tudnunk kell, amikor ezekről gondolkodunk, hogy ők mit akarnak, és ők hogy képzelik el a saját vagy az ő gyermekeik jövőjét.

– Az SZNT autonómiatervezetét elutasították, az RMDSZ által kidolgozott változatot még nem nyújtották be a parlamentbe, mert nem tartották időszerűnek. Mikor időszerű ez a kérdés?

– Azt gondolom, hogy ilyen nincs, hogy nem időszerű, ez politikai akarat kérdése. Láttuk a SZNT tervezetének a sorsát, nyilvánvaló, hogy a másiknak sem lenne különösebb hatása, az érdekes, hogy beszéltem néhány SZNT-vezetővel, akik azt mondták, és ebben lehet egy közeledő álláspontot kialakítani, hogy az SZNT által előterjesztett javaslatot is át kellene tekinteni korszerűségi szempontból. Annak a megfogalmazása óta eltelt 20 év, és a mai történelmi és politikai idők, az unióban való lét figyelembe vételével át kellene tekinteni, szerintem ez egy értelmes vita lehet. Ezt többen említették, és ez lehet egy új nyitásnak, egyeztetésnek az origója.

– Az erdélyi magyar pártok által idén januárban Kolozsváron aláírt autonómiamegállapodás után melyek lehetnek a következő lépések a cél elérése érdekében?

– A megállapodásnak volt egy elvi része, ami arról szólt, hogy a tömbben élő magyarság számára területi autonómiát kérnek, a szórványban élők számára kulturális autonómiát, és minden magyar számára személyi elvű autonómiát.

Idézet
Sokszor azt mondják a román politikusok, hogy etnikai autonómiáról van szó, ez egy tévedés, a közösség egyszerűen területi autonómiát szeretne.
•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

A személyi elvű autonómia ott kezdődik, hogy mindenki az emberi jogait az alapvető nemzetközi elvek alapján gyakorolhatja, ide tartozik a nyelvhasználat, a kultúrához való hozzáférés, megkülönböztetés tilalma, és számos más kérdés. Ebben a megállapodás-tervezetben felvázoltak a politikai pártok egy egyeztetési folyamatot is, hogy azokról a javaslatokról, mint például a kisebbségi törvény, ami reményeink szerint esetlegesen a parlament elé kerül, egységes álláspontot képviseljenek, a kulturális autonómia tekintetében világos álláspontjuk legyen és módosító javaslatokat tegyenek. Ezt a tematikus egyeztetést folytatjuk tovább, reményeim szerint a többségi társadalom elfogadja azt, hogy legalább beszélgetést folytassunk erről a kérdésről.

Hirdetés
4 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőtől indul újra Kossuth Rádió

Kossuth Rádió - újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.

Hétfőtől indul újra Kossuth Rádió
Hétfőtől indul újra Kossuth Rádió
2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőtől indul újra Kossuth Rádió

Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

Majdnem 12 ezren kaptak különnyugdíjat júliusban

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint júliusban 11 971 személynek folyósítottak különnyugdíjat, eggyel többnek, mint előző hónapban.

Majdnem 12 ezren kaptak különnyugdíjat júliusban
2026. augusztus 23., vasárnap

A GDP közel 31 százalékát tette ki a külföldi államadósság tavasz végén

A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint a külföldi államadósság a GDP 30,8 százalékának megfelelő 599,946 milliárd lejre nőtt májusban az előző havi 592,836 milliárd lejről (a GDP 30,5 százaléka).

A GDP közel 31 százalékát tette ki a külföldi államadósság tavasz végén
2026. augusztus 23., vasárnap

Megújult az Isten háza Agyagfalván: a templom ünneplést érdemel, ugyanakkor imádságot követel

Isten jelenléte és a gyülekezet imái a legfontosabbak, hiszen így lesz élettel teli a felújított agyagfalvi református templom, ahol vasárnap tartottak ünnepi istentiszteletet. Közösségi összefogás eredménye volt a felújítás.

Megújult az Isten háza Agyagfalván: a templom ünneplést érdemel, ugyanakkor imádságot követel
Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

Közvélemény-kutatást indított az egyik egészségügyi szakszervezet az új bértörvény elfogadásáról

A Solidaritatea Sanitară szakszervezeti szövetség országos közvélemény-kutatást indított az egészségügyi dolgozók között arra nézve, hogy az új közalkalmazotti bértörvényt el kellene-e fogadni, avagy sem.

Közvélemény-kutatást indított az egyik egészségügyi szakszervezet az új bértörvény elfogadásáról
2026. augusztus 23., vasárnap

Tarlótűz pusztított, öt autó teljesen kiégett

Tarlótűz pusztított vasárnap délután a Segesvárhoz tartozó Róra faluban, ebben pedig öt jármű is kiégett egy kertben – közli a Maros megyei tűzoltóság.

Tarlótűz pusztított, öt autó teljesen kiégett
2026. augusztus 23., vasárnap

Szikláról zuhant le egy turista, koponyasérüléssel, valamint kéz- és lábtöréssel szállították kórházba

Egy Kolozs megyei turista lezuhant szombaton egy szikláról a Csalhó-hegységben; SMURD-mentőhelikopterrel szállították a marosvásárhelyi sürgősségi kórházba.

Szikláról zuhant le egy turista, koponyasérüléssel, valamint kéz- és lábtöréssel szállították kórházba
Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

A lovas ünnep idén sem engedett a színvonalból, látványból

Több mint 120 programmal várta a közönséget csütörtöktől vasárnapig a 19. Székelyföldi Lovas Ünnep. Négy napig ismét a lovak, a lovas sportágak, hagyományőrzés és életmód volt fókuszban a a gyergyószentmiklósi Krigel lovaspályán.

A lovas ünnep idén sem engedett a színvonalból, látványból
2026. augusztus 23., vasárnap

Már csak a déli megyékben van elviselhetetlenül meleg – nálunk viharosra fordulhat az időjárás

Hétfőn az ország nyolc megyéjében és Bukarestben lesz még kánikula, a hegyvidéken és a deli régiókban viharok várhatók.

Már csak a déli megyékben van elviselhetetlenül meleg – nálunk viharosra fordulhat az időjárás
2026. augusztus 23., vasárnap

Nőni fog a Duna vízhozama Romániában, de így is elmarad az augusztusi átlagtól

A Duna vízhozama az országba való belépési pontnál (a baziási szakaszon) a jövő hét vége felé 1550 m³/s-ra emelkedik, ám továbbra is jóval az augusztusi sokéves átlag – 3900 m³/s – alatt marad az INHGA előrejelzése szerint.

Nőni fog a Duna vízhozama Romániában, de így is elmarad az augusztusi átlagtól
Hirdetés