
Szili Katalin szerint félre kell tenni azokat a személyes ellentéteket, amelyek az elmúlt 28 év sok jó-rossz tapasztalatából fakadnak
Fotó: Gábos Albin
Székelyföldön járt a napokban, és Csíkszeredában is jelentős számú érdeklődő előtt tartott előadást Szili Katalin. Az autonómiaügyekben közreműködő magyar miniszterelnöki megbízott szerint az autonómia ügye kiemelt fontosságú, egy olyan közös céllá kell válnia, amelyet ki kell emelni a napi politikai kérdések közül, és amelynek tekintetében egységes álláspontra van szükség. Őt kérdeztük.
2018. október 29., 11:452018. október 29., 11:45
2018. október 29., 11:572018. október 29., 11:57
– A jelenlegi helyzetben milyen esélyt lát Székelyföld autonómiájának tényleges megvalósítására?
– Azok után, hogy Kulcsár-Terza József képviselő úr tavaly decemberben benyújtotta a Székely Nemzeti Tanács tervezetét a parlamentbe, és bizottsági viták ugyan voltak, de gyakorlatilag a román többség elutasította,
Nagyon örülnék, ha eljutnánk legalább addig, hogy legyen egy egységes magyar álláspont, ne legyenek vitás kérdések, én mindenesetre ezen dolgozom. Be kell láttatni azt a román többségi politikával, hogy ez nem szól másról, mint arról, hogy az európai szubszidiaritás elve alapján egy olyan önigazgatást valósítsunk meg a székely nép részére, amely bárhol másutt bevált Európában. Szükséges azt is láttatnunk, hogy mindazok a feltételezések, amelyek a szeparatizmust és más vádakat próbálnak ránk aggatni, egyszerűen hazugságok, mi európai keretek között kívánunk erről tárgyalást folytatni. Feltétel, hogy ez a nyitottság meglegyen tárgyalási feltételként, és az is, hogy létezzenek ehhez európai szabályok. Azt gondolom,
Ezt szerintem a jövőben megalakuló Európai Parlament vagy az európai intézményrendszer keretében is szükséges felvetni. Nem rövid folyamat, de nagyon remélem, hogy a többségi társadalomban és a többségi politikában találunk ehhez partnereket.
Fotó: Gábos Albin
– Előadásában úgy fogalmazott, az autonómia bizalmi kérdés is. Mi ennek a lényege?
– A bizalom minden esetben és minden ponthoz kell, akár a székely közösségen belül, a politikusok, szervezetvezetők, civil közösségek képviselői között is meg kell lennie. A másik bizalmi motívum a többségi és kisebbségi társadalom, a székely közösség között kell legyen, hogy ezzel valóban nem csorbítani akarják a román egységes nemzetállamot, hanem azt a hozzáadott értéket akarják megjeleníteni, amivel a többség számára még gazdaságilag is jó lehetőséget nyújtanak. Ugyanígy Európában is meg kell teremteni ezt a bizalmi viszonyt, ha az Európai Unió nem vállalja fel azt, hogy megkülönböztesse a bevándorló kisebbséget az őshonos nemzetiségektől, akkor azt gondolom, ez egyfajta bizalmatlanságot is jelent a szülőföldjükön boldogulni kívánó magyarokkal, és másokkal szemben.
– Az autonómia kérdésében széthúzás tapasztalható a romániai magyar politikai pártok, szervezetek között. Mi kell ahhoz, hogy ez megváltozzon?
– Én azt látom, hogy mindenki ugyanazt akarja, mindenki számára ez egy fontos kérdés. Bármelyik párt, szervezet bármilyen szintű vezetőjével beszélek, azt mondja, hogy számára a legfontosabb kérdés, hogy azt a sokan önigazgatásnak, önkormányzásnak, autonómiának vagy önrendelkezésnek nevezett célt elérjük, ami mögött látni kell, hogy van egy tartalmi halmaz is. Azt gondolom,
Másrészt ki kell emelni ezt a kérdéskört a napi politikai kérdések csoportjából, és olyanná kell tenni, mint amivé az egész nemzetet érintő kérdéseket tudtuk tenni, ilyen a választójog, vagy az állampolgárság. Itt, az erdélyi magyarság körében úgy kellene tekinteni rá, mint egy olyan szent célra, ami nem irányul senki ellen, hanem egy közösség jogainak alapja, a 21. században is megvalósítható, európai példákkal is alátámasztható. Ha ezeket meg tudjuk tenni, tudunk eredményesek lenni, akár rövid időn belül is. 28 év telt el a változás óta, azóta felnőtt két generáció, és lassan azt is tudomásul kell venni, hogy előbb-utóbb át kell adni a zászlót a következő generációnak, amely reményeim szerint itt kopogtat az ajtón és várja, hogy átvegye. Viszont azt is tudnunk kell, amikor ezekről gondolkodunk, hogy ők mit akarnak, és ők hogy képzelik el a saját vagy az ő gyermekeik jövőjét.
– Az SZNT autonómiatervezetét elutasították, az RMDSZ által kidolgozott változatot még nem nyújtották be a parlamentbe, mert nem tartották időszerűnek. Mikor időszerű ez a kérdés?
– Azt gondolom, hogy ilyen nincs, hogy nem időszerű, ez politikai akarat kérdése. Láttuk a SZNT tervezetének a sorsát, nyilvánvaló, hogy a másiknak sem lenne különösebb hatása, az érdekes, hogy beszéltem néhány SZNT-vezetővel, akik azt mondták, és ebben lehet egy közeledő álláspontot kialakítani, hogy az SZNT által előterjesztett javaslatot is át kellene tekinteni korszerűségi szempontból. Annak a megfogalmazása óta eltelt 20 év, és a mai történelmi és politikai idők, az unióban való lét figyelembe vételével át kellene tekinteni, szerintem ez egy értelmes vita lehet. Ezt többen említették, és ez lehet egy új nyitásnak, egyeztetésnek az origója.
– Az erdélyi magyar pártok által idén januárban Kolozsváron aláírt autonómiamegállapodás után melyek lehetnek a következő lépések a cél elérése érdekében?
– A megállapodásnak volt egy elvi része, ami arról szólt, hogy a tömbben élő magyarság számára területi autonómiát kérnek, a szórványban élők számára kulturális autonómiát, és minden magyar számára személyi elvű autonómiát.
Fotó: Gábos Albin
A személyi elvű autonómia ott kezdődik, hogy mindenki az emberi jogait az alapvető nemzetközi elvek alapján gyakorolhatja, ide tartozik a nyelvhasználat, a kultúrához való hozzáférés, megkülönböztetés tilalma, és számos más kérdés. Ebben a megállapodás-tervezetben felvázoltak a politikai pártok egy egyeztetési folyamatot is, hogy azokról a javaslatokról, mint például a kisebbségi törvény, ami reményeink szerint esetlegesen a parlament elé kerül, egységes álláspontot képviseljenek, a kulturális autonómia tekintetében világos álláspontjuk legyen és módosító javaslatokat tegyenek. Ezt a tematikus egyeztetést folytatjuk tovább, reményeim szerint a többségi társadalom elfogadja azt, hogy legalább beszélgetést folytassunk erről a kérdésről.
Dr. Balázsi Gábor székelyföldi származású, Egyesült Államokban élő fizikus, biofizikus és szintetikus biológus nemrég lelkendezve számolt be közösségi oldalán arról, hogy sikerült körbeutaznia a Földet. Emellett a rákkutatás helyzetére is rákérdeztünk.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter bejelentette, hogy kiküldi a tárca ellenőrző testületét a konstancai megyei kórházhoz, és kérni fogja a foglalkozás-egészségügyi bizottságtól az orvosi ügyelet teljesítése alóli felmentések felülvizsgálatát.
Jó metaforája az „egyszer minden véget ér” érzésnek a Stranger Things, aminek befejezése vegyes érzéseket keltett a nézőkben. Ez már nem az a sorozat 2026 elején, amit tíz évvel ezelőtt a szívünkbe zártunk. Spoileres kiritika.
Elhunyt Bräutigam Gábor, a Kispál és a Borz, valamint a Kiscsillag alapító dobosa. A zenész 60 éves volt.
A múlt év első kilenc hónapjában 2024 azonos időszakához képest 8,8 százalékkal 48,993 millióra csökkent a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok száma – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ország területének jelentős részére érvényes, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a havazás miatt.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat este azt nyilatkozta, bízik benne, hogy január 16-i ülésén az alkotmánybíróság dönteni fog a bírák és ügyészek különnyugdíját szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
Az idei tél legalacsonyabb hőmérsékletét mérték vasárnapra virradóan Székelyföldön: Gyergyóalfaluban mínusz 17,2 Celsius-fokig hűlt a levegő.
Az előző évhez képest 2025-ben 48 százalékkal növelte utasforgalmát a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér – jelentette be Adrian Veștea Brassó megyei tanácselnök.
A hóval borított útszakaszokról tett közzé helyzetjelentést a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP). A legtöbb szakaszon három centiméternél nem vastagabb a hóréteg.
4 hozzászólás