Fontos, hogy a betegségre fogékony faj tartói fokozottan ügyeljenek a járványvédelmi előírások betartására
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Magyarországon és Szlovákiában egyre szigorúbb intézkedéseket vezetnek be a párosujjú patásokat érintő járvány megfékezésére. A szakemberek szerint a ragadós száj- és körömfájás vírust a székelyföldi gazdák sem vehetik félvállról.
2025. április 01., 07:562025. április 01., 07:56
Okkal félnek a hazai gazdák a ragadós száj- és körömfájás vírustól (RszKF), hiszen a szlovákiai kitörések, valamint a Magyarországon található kisbajcsi és levéli kitörések rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket eredményeztek. Románia március 28-án frissítette az országba érkező állatok és állati termékek mozgásának korlátozását érintő járványmegelőző intézkedéseket, de a gazdák hozzáállása is sokat nyom a latban.
A nyitott schengeni határok miatt nagyon könnyen bekerülhet Romániába a Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában már megjelent, rendkívül fertőző és halálos, a patás állatokat érintő száj- és körömfájás betegség.
Ezért is fontos megkülönböztetni a betegség körüli álhíreket, összeesküvés-elméleteket a valóságtól.
Egyre több olyan bejegyzés terjed a közösségi oldalakon, amelyek szerint a vírust valamiféle felsőbb hatalom szabadította rá Európára. Sokan meg vannak győződve róla, hogy a betegség korántsem olyan veszélyes, mint amilyennek mondják, és hogy az állatok leölése tervszerűen zajlik, tulajdonképpen egyfajta áldozati rituálé része. Ezek az elméletek rendkívül veszélyesek, mert hívői hajlamosak átsiklani a lényegen:
A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete is közzétett a napokban egy felhívást, amelyben a legfontosabb tudnivalókat közlik a gazdákkal.
– nyilatkozott kérdésünkre Becze István, az egyesület elnöke. Hozzátette, az exportkorlátozások rendkívül hátrányosan érintették a magyarországi tenyésztőket, és ezt itt, a szomszédban is komolyan kell venni.
Örsi Csaba, Kovászna megye főállatorvosa a Székelyhonnak elmondta: a megyei állategészségügyi igazgatóság már a januári, Németországban megjelent ragadós száj- és körömfájás góc kitörésekor értesítette a megye körzeti állatorvosait, a magyarországi gócok megjelenésekor pedig részletes tájékoztatóanyagot juttattak el a megyében található, fogékony állatokat tartó telepekhez, az állatorvosi rendelőkhöz, körzeti és hatósági állatorvosokhoz, és a helyi betegségmegelőző központhoz.
Kiemelten veszélyeztetett a szarvasmarha, mivel a vírus légúti terjedésre rendkívül fogékony
Fotó: László Ildikó
Mint mondta, a fogékony fajok (szarvasmarha, juh, kecske, sertés) tartóinak szigorúan be kell tartaniuk a járványvédelmi előírásokat,
Amennyiben a betegség gyanúja felmerül, azonnal értesíteni kell a körzeti vagy hatósági állatorvost, illetve a megyei állategészségügyi igazgatóságot.
Több állattartó háborodott fel a közösségi médiában a szigorú intézkedések miatt is, amelyek a fertőzött-, illetve annak környezetében levő állatok elpusztítását célozták. Kegyetlen gyilkosságnak vélik, ám a valóságban ez az egyetlen módja a járvány megfékezésének.
– mutatott rá Örsi Csaba, hozzátéve, hogy a különböző fogékony állatfajok más és más módon reagálnak a oltásra, a védettség pedig nem tart élethosszig, csak legfeljebb hat hónapig. Ráadásul a sertések nehezen is vakcinázhatóak. A Magyarországon jelenleg alkalmazott oltásoknak is az a célja, hogy csökkentse az állatok vírusürítését.
„Ha a vakcinázásra épülne a védekezés, az leállítaná az élelmiszer- és élőállat-exportot. Több szerotípus létezik, nincs keresztimmunitás.
– magyarázta.
Egy másik, gyakran feltett kérdés, hogy terjedhet-e levegőben a betegség. „A beteg állatok által kilélegzett levegőben lévő vírusok széllel történő átvitele egyik állattartó telepről a másikra lehetséges, de nem gyakori, a magas páratartalom és az alacsonyabb hőmérséklet kedvez ennek a terjedési módnak” – mondta el az állatorvos.
Ezeket a tényeket Becze István szerint a gazdáknak is tudomásul kell venniük. „Ne háborodjunk fel azon, hogyha azokon a helyeken, ahol megjelenik, drasztikusnak tűnő intézkedéseket hoznak, hanem fogadjuk el.
– hangsúlyozta.
A sertés nagy mennyiségű vírust ürít légúti váladékkal
Fotó: Orbán Orsolya
A gazdáknak pedig javasolja, kérdéseikkel forduljanak a körzeti állatorvosokhoz vagy a megyei állategészségügyi igazgatóságokhoz hiteles információkért.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által közzétett tájékoztató szerint a ragadós száj- és körömfájás (Foot-and-Mouth Disease, FMD) a párosujjú patás állatokat érintő betegség, amely lázzal, továbbá a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábvégeken és a tőgybimbókon hólyagképződéssel járó, bejelentési kötelezettség alá tartozó betegsége.
Az állatok vírust ürítenek már a klinikai tünetek megjelenése előtt, a fertőződést követő 9. órától.
A fertőzés terjedhet
a betegség lappangási stádiumában lévő, vagy átvészelt, vírushordozó állatokkal,
az ilyen állatokból származó nyers hússal,
egyéb termékekkel (bőrrel, szőrrel, gyapjúval, tejjel, vágási hulladékokkal stb.),
fertőzött takarmánnyal, alommal, trágyával,
de szerepet játszhatnak a vírus terjesztésében
a ragályfogó tárgyak (eszközök, járművek stb.),
a fertőzött telepeken megforduló nem fogékony állatok (ló, kutya, macska, madarak stb.)
és az ember is, a kézre, a ruházatra és a lábbelire tapadt vírus, illetve nem steril injekciós tűk, stb. használata útján.
Istállón belül a fertőződés rendszerint közvetlen érintkezéssel, illetve a nyál közvetítésével történik.
A juhok és kecskék gyakran aeroszol útján fertőződnek, de a közvetlen érintkezés is szerepet játszik
Fotó: Orbán Orsolya
Az RSzKF-vírus ragályozó képessége magas, a behurcolást követően gyorsan terjed és rendszerint egy-két nap múlva a fertőzött állományokkal közvetlen, de akár közvetett kapcsolatban (szállító járművek, tejeskocsi, ember révén stb.) lévő állományokban is megjelenik. A vírus szerves anyagban, nedves és hűvös környezetben hosszabb ideig fertőzőképes marad.
Az állatok többségében a vírushordozás csak néhány hétig tart, de egyes esetekben szarvasmarhákban, bivalyokban, bölényekben ennél jóval hosszabb ideig, akár 1/2–3 évig is eltarthat, ezért a fertőzésen átesett állatok mindig potenciális fertőzési forrást jelentenek. Tünetmentes vírushordozást szarvasmarhában és juhban egyaránt kimutattak, sertésekben azonban egyelőre nem.
A magyarországi Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleményei szerint a ragadós száj- és körömfájás januárban jelent meg Németországban, majd március 7-én Magyarországon, egy kisbajcsi gazdaságban is kitört. Március 21-én Szlovákia déli részén is azonosították a vírust, majd március 26-án újabb gócpont jelent meg a Győr-Moson-Sopron vármegyei Levél településen. Így jelenleg Magyarországon két, Szlovákiában öt településen küzdenek a vírus megfékezésével. A betegség utoljára ötven éve jelent meg Romániában.
Az erdélyi magyarság magas részvétele a romániai elnökválasztás vasárnapi döntő fordulójában azt mutatja, hogy az erdélyi magyar emberek érezték ennek a választásnak a jelentőségét, súlyát, veszélyeit, lehetőségeit – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője elismerte vereségét választási ellenfelével, Nicușor Dannal szemben. Egy videóüzenetben arra kérte támogatóit, hogy folytassák a „harcot az igazságért”.
Nicușor Dan nyerte a romániai elnökválasztás második fordulóját a leadott szavazatok százszázalékos feldolgozottsága alapján.
Nicușor Dan független elnökjelölt az urnazárás után vasárnap este kijelentette, hogy az elnökválasztáson a „mélyreható” változást akaró közösség győzött Romániában.
George Simion vasárnap este, a második elnökválasztási forduló 21 órai exit poll felmérések eredményeinek közzététele után kijelentette, hogy a valós változást akaró román nép nevében magának követeli a választási győzelmet.
Míg a szavazatszámlálás kezdetén alig pár százalék volt a különbség a két jelölt között, a részeredmények folyamatos feldolgozása során Nicușor Dan egyre nagyobb előnyre tesz szert. De lássuk, hogy mit hoz majd a reggel.
Az exit poll eredmények alapján a függetlenként indult Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere a szavazatok 54 százalékát, míg George Simion, az AUR elnökjelöltje 45 százalékát szerezhette meg.
Példátlanul felfokozott hangulatban zajlott az elmúlt két hét, az elnökválasztás két fordulója közötti időszak. Hamarosan kiderül, hogy miért is.
Székelyföld egyik utolsó, teljes felújításra váró erődtemplomát kikezdte az idő vasfoga, de méltóságából nem veszített. Az Árkos fölött őrködő szakrális épületegyüttes helyén már a kezdetekben is unitárius templom állhatott.
Romániai idő szerint vasárnap 18:30-ig több mint 1,5 milió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!