
A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző betegség, amely párosujjú patás állatokat érint
Fotó: László Ildikó
A nyitott schengeni határok miatt nagyon könnyen bekerülhet Romániába a Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában már megjelent, rendkívül fertőző és halálos, a patás állatokat érintő száj- és körömfájás betegség.
2025. március 27., 14:562025. március 27., 14:56
Óriási károkat okozhat Romániában a szomszédos országokban már megjelent, a párosujjú patás állatokat érintő betegség, ezért minden óvintézkedést meg kell hozni, hogy ne kerüljön ide a vírus – hangzott el csütörtökön a Maros Megyei Prefektusi Hivatalban azon a találkozón, amelyen a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság, az APIA vezetői, valamint az állattartó gazdák vettek részt.
Az állategészségügyi igazgatóság vezetője, Nagy Péter Tamás az ülés után összegezte az elhangzottakat: a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecsketartó gazdákat hívták össze, hogy elmondják nekik, mire figyeljenek oda, miért nagyon fontos a megelőzés. Szerdán a megye 92 állatorvosával is találkoztak, hiszen elsősorban nekik kell felügyelniük a településeken a farmokat, az állatállományokat.
„Figyelemmel követjük a száj- és körömfájásos betegséget, amely ötven éve nem jelent meg Romániában, és aggodalomra ad okot, hogy Magyarországon is felütötte már a fejét. Nagyon ragályos és könnyen terjedő vírusról van szó, éppen ezért fokozottan oda kell figyelni minden állati eredetű termék behozatalakor. Most is elmondtuk, hogy
Ezért mindent fertőtleníteni kell és folyamatosan figyelemmel kell követni az állatokat is. Amennyiben megbetegedés üti fel a fejét, azonnal jelenteni kell az állatorvosnak és a hatóságoknak. Katasztrofális következményekkel járna az állattartó gazdák számára, ha Romániában felütné a fejét ez a vírus” – vélekedett az igazgató. Arról is beszélt, hogy például
Igaz ugyan, hogy ilyen esetekben előbb vagy utóbb megkapják a gazdák a kártérítést, de a legfontosabb, hogy az állatok egészségesek maradjanak és értékesíteni lehessen őket.
A csütörtöki ülésen nemcsak a száj- és körömbetegségre hívták fel a gazdák figyelmét, hanem a kérődzők kispestisére is, ami már megjelent az Arad és Temes megyei farmokon. Emiatt Romániából az európai uniós országokba nem lehet bárányt exportálni. Nagy Péter Tamás szerint ez nem érinti annyira negatívan a Maros megyei juhtartó gazdákat, mert ők
Az állategészségügyi szakemberek a napokban már elkezdték a húsvét előtti ellenőrzéseket; piacokon, mészárszékekben, nagy üzletekben vizsgálják a húsvéti asztalra kerülő állati eredetű termékeket.
Ezer gazdát hívtak, de csak százötvenen jöttek el a fontos tájékoztatóra
Fotó: Maros megyei prefektura
Arra biztatnak mindenkit, hogy csak hivatalos helyekről vásároljanak bárányhúst, tojást, tejterméket, hogy elkerüljék az esetleges megbetegedéseket.
Gyorsan terjedő betegség
A száj- és körömfájás rendkívül fertőző betegség, amely főként a párosujjú patás állatokat – szarvasmarha, sertés, juh, kecske – érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálazás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így abban a gazdaságban, ahol felüti a fejét, minden párosujjú patást el kell pusztítani.
Pontosítást küldött a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya a tűzoltókat ért bírálatokra, amelyek a közösségi médiában jelentek meg a pénteki, kerelőszentpáli tűzeset kapcsán.
Medvebiztos kukákat helyeztek ki Marosvásárhelyen a Somostetőn, ahol tavaly számtalanszor megfordult több medve is. A zárható kukáktól azt remélik, ha a medve nem talál élelmet az emberek közelében, az erdőben marad.
A Marosvásárhelyi Állatkertbe Szegedről érkeztek az új állatok, sőt az intézmény számára új faj is otthonra talált nemrég. Még karanténban vannak az új lakók, gondozóik felügyelete mellett.
Képzésekkel, gyakorlati bemutatókkal és nyílt nappal ünnepelték a polgári védelem hetét Maros megyében. Szükség is van ilyen tudatosító rendezvényekre, hiszen sokan nem tudják, miként kell viselkedni természeti katasztrófa vagy háborús helyzet esetén.
Tűz ütött ki egy lakóházban Kerelőszentpálon, a tűzoltók erőfeszítései ellenére az épület lakhatatlanná vált.
Befejezték a mikházi római erőd parancsnoksági épületének (principia) udvarán lévő kút teljes feltárását: a Maros Megyei Múzeum régészei ritka leletekre, például egy épségben maradt bronzkancsóra bukkantak.
Tizenegy házkutatást tartottak a Maros megyei rendőrök csütörtök hajnalban Marossárpatakon, fatolvajok után nyomozva. Négy férfit vettek őrizetbe, egyikük csak 17 éves.
Körlevélben szólítja fel a marosvásárhelyi városháza a szakigazgatóságok és a hivatalhoz tartozó közintézmények vezetőit, hogy március 9-ig közöljék, hány alkalmazottjuktól tudnak megválni, a nemrég megjelent megszorítási intézkedéseknek megfelelve.
A dicsőszentmártoni hivatásos tűzoltókat Désfalvára riasztották szerdán este. Egy lakóház gyulladt ki.
Húsz éve lehet minden tavasztól késő őszig megfigyelni a gólyák életét webkamera segítségével a Maros megyei Sáromberkén. Március 4-én újraindult az élő közvetítés, két kamerán is lehet figyelni, mikor érkeznek a madarak.
szóljon hozzá!