Az oktatási intézmények többségében van reggeli egészségügyi szűrés, és észreveszik, ha a gyermeknek fertőzésre utaló jelei vannak. De az is fontos, ha  kiderül, hogy egy gyerek pozitív, akkor felügyelet alatt lehet tartani úgy őt, mint a családtagjait, kontaktjait, lehet követni lehet az esetet. „Az óvodák és iskolák bezárásával szétszórtunk 2 millió gyermeket a közösségekbe, ahol nem tudjuk, hogy kivel találkoznak, elkapták-e a fertőzést vagy sem.

– érvelt László Attila. Megkérdeztük, hogy mit lehet tudni a tanárok, iskolai személyzet megfertőzéséről. László Attila szerint az adatok arról beszélnek, hogy

Helyi döntések legyenek

A szenátus egészségügyi bizottságának elnöke szerint a megyei és helyi szakemberek és önkormányzatok kellene eldöntsék, hogy mit tartanak nyitva és bezárva. „Jelen pillanatban számos olyan statisztikai adat szerint történik az oktatási intézményekben zajló munka korlátozása, ami nem mindig fedi a valóságot. Mert egy községen belül különböző fertőzöttségi szint lehet településenként, s ezeket nem veszik figyelembe. A rendelkezések szerint ha három gyerek fertőzött lesz egy iskolában, akkor azt a tanintézetet be kell zárni. De lehet, hogy ebből kettő testvérpár, az gócnak minősül.

– magyarázta a szenátor. László Attila a helyi döntések fontossága kapcsán két példát is említett. Elsősorban Székelyudvarhelyt, amely szinte vesztegzár alá került a magas fertőzöttségi arány miatt. A szenátor szerint Székelyudvarhelyen a fertőzöttségi szám kiszámításakor  beleszámolták az udvarhelyi kovidos kórházban fekvő betegeket is. De a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi epidemiológus azt mondta a helyzet pontos és alapos ismeretében, hogy nincs szükség a vesztegzár bevezetésére Székelyudvarhelyen. Lerövidítették az epidemiológia vizsgálatokat, elkezdték tesztelni a fertőzőtekkel közvetlen kapcsolatban levő személyeket is és most ott tartanak, hogy 8,5 ezrelékről lecsökkent 5 ezrelékre a fertőzöttségi szint. A Kolozs megyei Mákófalván a 600 lakosból 24 személy lett koronavírusos, de mindenik fertőzött ugyanabban a varrodában dolgozott.

mert a tünettel rendelkező fertőzöttek mellett a velük kapcsolatba kerül személyek tesztelése is nagyon fontos lenne, ez utóbbi viszont nem történik meg. „De fel kellene gyorsítani a járványügyi felméréseket is, minden fertőzött esetében” – mutatott rá. A járványügyi felmérések elsősorban az egyetemi városokban, Kolozsváron, Marosvásárhelyen haladnak jól, ahol az egyetemisták segítenek a megyei egészségügyi igazgatóságoknak. Ahol azonban nincs erre lehetőség, elcsúszik az epidemiológiai vizsgálat, a kontaktok azonosítása és ez is hozzájárul az esetszámok növekedéséhez.

Pontos adatok alapján kell döntéseket hozni 

László Attila szerint az esetszámok csökkenéséhez vezethetne, ha pontosan kimutatnák és elmondanák, hogy az elmúlt időszakban ki hol fertőződött meg. Akkor látni lehetne, hogy melyek azok a helyek, ahol gyorsabban terjed a vírus. Hozzátette:

„A vizsgálatok hatékonyságát növeljük és elvégzésük idejét csökkentsük le, hiszen nagyon fontos az esetszámok csökkenése. Egy napi tízezres esetszám mellett valószínű, hogy 2000 ember kórházba fog kerülni és nagy valószínűséggel közülük 200-250 az intenzív osztályra kerül. Jelenleg országos szinten 2900 intenzív terápiás ágy van, ebből 1300-at koronavírusos beteg foglalnak el. 33 ezer egyéb ágyból, 16 ezer ágyon koronavírusos betegek fekszenek.

Holott van még a koronavírus eseteken kívül autóbaleset, szívinfarktus és agyvérzés, ezeket a betegeket is el kell látni, nem lehet mind a 32 ezer ágyat a fertőzött betegeknek fenntartani” – összegzett László Attila.