Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:11

Akik nem csak lakói, hanem építői is Székelyudvarhelynek – ők lettek a Legprímább Polgárok idén

21:24

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ozsdolai közbirtokosság

21:24

Egy éve hunyt el Ferenc pápa, aki utódja szerint korszakváltó időben vezette az egyházat

21:00

Szerdán egyeztet Bolojan az RMDSZ-szel és a kisebbségek képviselőivel

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál

Máris megvan a tegnap beharangozott 24 órás sebességmérő akció egyik kiemelt gyorshajtója

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Csíkdánfalva után most Madéfalván garázdálkodnak ismeretlen tolvajok

A tetejére fordulva állt meg egy autó

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

Sulyok Tamás Magyar Pétert javasolja miniszterelnöknek

Szakkörök – a hagyomány- és identitásőrzés, a nemzetépítés és az alkotás bástyái

A szakkör program regionális koordinátorai az Amőba Alapítvány székhelyén tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön

Fotó: Bodor Tünde

A Kárpát-medencében rendkívüli népszerűséggel bíró A szakkör program vezetői és regionális koordinátorai péntek délelőtt Sepsiszentgyörgyön, az Amőba Alapítvány székhelyén tanácskoztak az új, 2024/2025-ös évad szervezési és tartalmi kérdéseiről. Az alapítvány összesen 72 településen gondozza az induló 224 csoportot Maros, Hargita, Kovászna megyék területén.

Bodor Tünde

2024. október 04., 16:322024. október 04., 16:32

2024. október 08., 09:052024. október 08., 09:05

A koordinátor-találkozón Bereczki Kinga, az Amőba Alapítvány vezetője üdvözölte a vendégeket, majd levetítették azt a kisfilmet, amely a szakkörökről és főképp arról szólt, mit nyújt azok tagjainak a program. Az utóbbi három évben évente több száz településen, a magyar kormány hathatós támogatásával és a Nemzeti Művelődési Intézet által menedzselve működnek a szakkörök, amelyek

lehetőséget teremtenek a hagyományos mesterségek gyakorlására, a magyar identitás erősítésére és nem utolsó sorban a közösségi élet gyakorlására is.

A program gyökere 2021-ig, a koronavírus-járvány idejére nyúlik vissza, amikor a megszokott közösségeikből kizárt embereknek kívántak online videosorozatokkal segíteni abban, hogy otthon vagy kisebb társaságban gyakorolják a kézműveskedést – pillantott vissza a kezdetekre a megbeszélésen felszólaló Juhász Erika államtitkári tanácsos.

Minden korosztálynak szóló program az alkotás

Fotó: aszakkor.hu

Az első kísérleti év után, amikor már több mint 100 szakkörben folyt jelenléti módon a hagyományos mesterségek gyakorlása, a programot kiterjesztették az anyaországtól elszakadt magyarlakta területekre is – az Amőba Alapítvány ekkor kapcsolódott be a szervezőmunkába.

Megtanulni, őrizni, továbbadni

Most már 600 külhoni csoport működik legkevesebb öt fővel, de a teljes Kárpát-medencében 2000-nél is több szakkör működik, összesen 21 szakágban, és ezek gyakorlásához az NMI biztosítja a jó minőségű alapanyagot és az oktatóvideókat. Így tehát

jelenleg tanulni-művelni lehet a bőrművességet, tojásfestést, csipkeverést, hímzést, csont- és szarufaragást, csuhé-, kosár- és szalmafonást, fazekasságot, gyöngyfűzést, horgolást, makramézást és nemezelést, valamint még sok más hagyományos és néhány modernebb tevékenységet is (mint pl. a quilling vagy az ötvöszománc készítése).

Az elv, miszerint „megtanultam, megőrzöm, tanítom, továbbadom, szüleim nyelvét a gyerekeim hangján elkopni nem hagyom”, mindenképp szem előtt tartandó – fogalmazott Nagy Edina, a NMI igazgatója, aki ugyanakkor leszögezte, a nemzeti művelődési stratégiát időnként újra kell fogalmazni.

A kultúraközvetítés ma nehezített pálya, annak módját is a mai korra kell szabni, de az bizonyos, hogy „identitásunk megőrzése múltunk-gyökereink alapos megismerésén keresztül lehetséges.” Az intézményvezető szerint a sikeres stratégiához komplex és innovatív szemléletmód kell, valamint egyre intenzívebb együttműködés a programpartnerekkel.

224 csoport indul Székelyföldön

A találkozón a program finanszírozását biztosító magyar kormány képviseletében jelen volt Percze László csíkszeredai konzul is, aki leszögezte, mindenhonnan rendkívül pozitív visszajelzéseket kapott a résztvevőktől, akik minden korosztályt képviselnek. Meggyőződését fejezte ki, hogy nagyon nagy szükség van ezekre a közösségépítő, -erősítő szakkörökre.

Tojásfestést gyakorolnak egy szakkörben, hagyományos és kreatív módon is

Fotó: aszakkor.hu

Erdélyben a tömbmagyarság (Székelyföld) területén működő szakköröket az Amőba Alapítvány fogja össze, szórványterületen pedig a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Amint azt Bereczki Kinga elmondta,

Székelyföldön 2021-ben még 9 csoporttal működött A szakkör mozgalom, most ősszel már 224 csoport indul, noha legalább 30-cal többre is elég jelentkező lett volna, de nem mindenhol teljesültek a feltételek.

Összesen tehát több mint 1200 ember élheti meg azt szakköri kisközösségben, hogy tartozik valahová, és hogy képes alkotni. A kézműves tevékenységhez szükséges jó minőségű alapanyagok már megérkeztek Székelyföldre, öt lerakó-ponton vannak elosztva. A programba még a napokban lehet jelentkezni az Amőba Alapítványnál, ott nyújtanak információt arról is, hogy az érdeklődő lakhelyén vagy annak közelében milyen szakkörök működnek majd.

Háromszék Sepsiszentgyörgy