
A szakkör program regionális koordinátorai az Amőba Alapítvány székhelyén tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Bodor Tünde
A Kárpát-medencében rendkívüli népszerűséggel bíró A szakkör program vezetői és regionális koordinátorai péntek délelőtt Sepsiszentgyörgyön, az Amőba Alapítvány székhelyén tanácskoztak az új, 2024/2025-ös évad szervezési és tartalmi kérdéseiről. Az alapítvány összesen 72 településen gondozza az induló 224 csoportot Maros, Hargita, Kovászna megyék területén.
2024. október 04., 16:322024. október 04., 16:32
2024. október 08., 09:052024. október 08., 09:05
A koordinátor-találkozón Bereczki Kinga, az Amőba Alapítvány vezetője üdvözölte a vendégeket, majd levetítették azt a kisfilmet, amely a szakkörökről és főképp arról szólt, mit nyújt azok tagjainak a program. Az utóbbi három évben évente több száz településen, a magyar kormány hathatós támogatásával és a Nemzeti Művelődési Intézet által menedzselve működnek a szakkörök, amelyek
A program gyökere 2021-ig, a koronavírus-járvány idejére nyúlik vissza, amikor a megszokott közösségeikből kizárt embereknek kívántak online videosorozatokkal segíteni abban, hogy otthon vagy kisebb társaságban gyakorolják a kézműveskedést – pillantott vissza a kezdetekre a megbeszélésen felszólaló Juhász Erika államtitkári tanácsos.
Minden korosztálynak szóló program az alkotás
Fotó: aszakkor.hu
Az első kísérleti év után, amikor már több mint 100 szakkörben folyt jelenléti módon a hagyományos mesterségek gyakorlása, a programot kiterjesztették az anyaországtól elszakadt magyarlakta területekre is – az Amőba Alapítvány ekkor kapcsolódott be a szervezőmunkába.
Most már 600 külhoni csoport működik legkevesebb öt fővel, de a teljes Kárpát-medencében 2000-nél is több szakkör működik, összesen 21 szakágban, és ezek gyakorlásához az NMI biztosítja a jó minőségű alapanyagot és az oktatóvideókat. Így tehát
Az elv, miszerint „megtanultam, megőrzöm, tanítom, továbbadom, szüleim nyelvét a gyerekeim hangján elkopni nem hagyom”, mindenképp szem előtt tartandó – fogalmazott Nagy Edina, a NMI igazgatója, aki ugyanakkor leszögezte, a nemzeti művelődési stratégiát időnként újra kell fogalmazni.
A kultúraközvetítés ma nehezített pálya, annak módját is a mai korra kell szabni, de az bizonyos, hogy „identitásunk megőrzése múltunk-gyökereink alapos megismerésén keresztül lehetséges.” Az intézményvezető szerint a sikeres stratégiához komplex és innovatív szemléletmód kell, valamint egyre intenzívebb együttműködés a programpartnerekkel.
A találkozón a program finanszírozását biztosító magyar kormány képviseletében jelen volt Percze László csíkszeredai konzul is, aki leszögezte, mindenhonnan rendkívül pozitív visszajelzéseket kapott a résztvevőktől, akik minden korosztályt képviselnek. Meggyőződését fejezte ki, hogy nagyon nagy szükség van ezekre a közösségépítő, -erősítő szakkörökre.
Tojásfestést gyakorolnak egy szakkörben, hagyományos és kreatív módon is
Fotó: aszakkor.hu
Erdélyben a tömbmagyarság (Székelyföld) területén működő szakköröket az Amőba Alapítvány fogja össze, szórványterületen pedig a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Amint azt Bereczki Kinga elmondta,
Összesen tehát több mint 1200 ember élheti meg azt szakköri kisközösségben, hogy tartozik valahová, és hogy képes alkotni. A kézműves tevékenységhez szükséges jó minőségű alapanyagok már megérkeztek Székelyföldre, öt lerakó-ponton vannak elosztva. A programba még a napokban lehet jelentkezni az Amőba Alapítványnál, ott nyújtanak információt arról is, hogy az érdeklődő lakhelyén vagy annak közelében milyen szakkörök működnek majd.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
szóljon hozzá!