
A szakkör program regionális koordinátorai az Amőba Alapítvány székhelyén tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Bodor Tünde
A Kárpát-medencében rendkívüli népszerűséggel bíró A szakkör program vezetői és regionális koordinátorai péntek délelőtt Sepsiszentgyörgyön, az Amőba Alapítvány székhelyén tanácskoztak az új, 2024/2025-ös évad szervezési és tartalmi kérdéseiről. Az alapítvány összesen 72 településen gondozza az induló 224 csoportot Maros, Hargita, Kovászna megyék területén.
2024. október 04., 16:322024. október 04., 16:32
2024. október 08., 09:052024. október 08., 09:05
A koordinátor-találkozón Bereczki Kinga, az Amőba Alapítvány vezetője üdvözölte a vendégeket, majd levetítették azt a kisfilmet, amely a szakkörökről és főképp arról szólt, mit nyújt azok tagjainak a program. Az utóbbi három évben évente több száz településen, a magyar kormány hathatós támogatásával és a Nemzeti Művelődési Intézet által menedzselve működnek a szakkörök, amelyek
A program gyökere 2021-ig, a koronavírus-járvány idejére nyúlik vissza, amikor a megszokott közösségeikből kizárt embereknek kívántak online videosorozatokkal segíteni abban, hogy otthon vagy kisebb társaságban gyakorolják a kézműveskedést – pillantott vissza a kezdetekre a megbeszélésen felszólaló Juhász Erika államtitkári tanácsos.
Minden korosztálynak szóló program az alkotás
Fotó: aszakkor.hu
Az első kísérleti év után, amikor már több mint 100 szakkörben folyt jelenléti módon a hagyományos mesterségek gyakorlása, a programot kiterjesztették az anyaországtól elszakadt magyarlakta területekre is – az Amőba Alapítvány ekkor kapcsolódott be a szervezőmunkába.
Most már 600 külhoni csoport működik legkevesebb öt fővel, de a teljes Kárpát-medencében 2000-nél is több szakkör működik, összesen 21 szakágban, és ezek gyakorlásához az NMI biztosítja a jó minőségű alapanyagot és az oktatóvideókat. Így tehát
Az elv, miszerint „megtanultam, megőrzöm, tanítom, továbbadom, szüleim nyelvét a gyerekeim hangján elkopni nem hagyom”, mindenképp szem előtt tartandó – fogalmazott Nagy Edina, a NMI igazgatója, aki ugyanakkor leszögezte, a nemzeti művelődési stratégiát időnként újra kell fogalmazni.
A kultúraközvetítés ma nehezített pálya, annak módját is a mai korra kell szabni, de az bizonyos, hogy „identitásunk megőrzése múltunk-gyökereink alapos megismerésén keresztül lehetséges.” Az intézményvezető szerint a sikeres stratégiához komplex és innovatív szemléletmód kell, valamint egyre intenzívebb együttműködés a programpartnerekkel.
A találkozón a program finanszírozását biztosító magyar kormány képviseletében jelen volt Percze László csíkszeredai konzul is, aki leszögezte, mindenhonnan rendkívül pozitív visszajelzéseket kapott a résztvevőktől, akik minden korosztályt képviselnek. Meggyőződését fejezte ki, hogy nagyon nagy szükség van ezekre a közösségépítő, -erősítő szakkörökre.
Tojásfestést gyakorolnak egy szakkörben, hagyományos és kreatív módon is
Fotó: aszakkor.hu
Erdélyben a tömbmagyarság (Székelyföld) területén működő szakköröket az Amőba Alapítvány fogja össze, szórványterületen pedig a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Amint azt Bereczki Kinga elmondta,
Összesen tehát több mint 1200 ember élheti meg azt szakköri kisközösségben, hogy tartozik valahová, és hogy képes alkotni. A kézműves tevékenységhez szükséges jó minőségű alapanyagok már megérkeztek Székelyföldre, öt lerakó-ponton vannak elosztva. A programba még a napokban lehet jelentkezni az Amőba Alapítványnál, ott nyújtanak információt arról is, hogy az érdeklődő lakhelyén vagy annak közelében milyen szakkörök működnek majd.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az adóemeléssel kapcsolatos lakossági felvetésekre reagálva szeretett volna néhány nézőpontot nyomatékosítani: például azt, hogy a városnak kifizetett adókért mi mindent kap a polgár.
Az influenzával diagnosztizált betegek száma megtízszereződött a novemberi esetszámokhoz képest, és sok a szövődményként tüdőgyulladássá súlyosbodó légúti megbetegedés is Hargita megyében. A tendencia folytatódása várható.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.
A Félixfürdőn karácsony tájékán elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.
Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei tűzoltóság.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden továbbította Nicușor Dan államfőnek Daniel David oktatási miniszter felmentésére vonatkozó javaslatát.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor, korábbi védelmi miniszter kedden a Facebook-oldalán cáfolta azt az állítást, miszerint a katonák a bírákhoz és ügyészekhez hasonlóan „48 évesen mennek nyugdíjba”.
Hosszú évek óta zajló fejlesztések zárulhatnak le Gyergyószentmiklóson: a víz- és a csatornahálózat korszerűsítése is befejeződhet 2026-ban. Az évek folyamán összegyűlt többletköltségekre a fejlesztési minisztériumtól kérnek finanszírozást.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kedden arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy tavaly több mint négymilliárd euró uniós forrás érkezett Romániába a mezőgazdaság számára, és január végéig további egymilliárd euró kifizetésére számítanak.
Fizetéslevonással büntették a kormány sajtóirodájának azt a munkatársát, aki tavaly november végén megpróbálta távol tartani az újságírókat a miniszterelnöktől, hogy ne tudjanak kérdést feltenni Ilie Bolojannak.
szóljon hozzá!