
A szakkör program regionális koordinátorai az Amőba Alapítvány székhelyén tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Bodor Tünde
A Kárpát-medencében rendkívüli népszerűséggel bíró A szakkör program vezetői és regionális koordinátorai péntek délelőtt Sepsiszentgyörgyön, az Amőba Alapítvány székhelyén tanácskoztak az új, 2024/2025-ös évad szervezési és tartalmi kérdéseiről. Az alapítvány összesen 72 településen gondozza az induló 224 csoportot Maros, Hargita, Kovászna megyék területén.
2024. október 04., 16:322024. október 04., 16:32
2024. október 08., 09:052024. október 08., 09:05
A koordinátor-találkozón Bereczki Kinga, az Amőba Alapítvány vezetője üdvözölte a vendégeket, majd levetítették azt a kisfilmet, amely a szakkörökről és főképp arról szólt, mit nyújt azok tagjainak a program. Az utóbbi három évben évente több száz településen, a magyar kormány hathatós támogatásával és a Nemzeti Művelődési Intézet által menedzselve működnek a szakkörök, amelyek
A program gyökere 2021-ig, a koronavírus-járvány idejére nyúlik vissza, amikor a megszokott közösségeikből kizárt embereknek kívántak online videosorozatokkal segíteni abban, hogy otthon vagy kisebb társaságban gyakorolják a kézműveskedést – pillantott vissza a kezdetekre a megbeszélésen felszólaló Juhász Erika államtitkári tanácsos.
Minden korosztálynak szóló program az alkotás
Fotó: aszakkor.hu
Az első kísérleti év után, amikor már több mint 100 szakkörben folyt jelenléti módon a hagyományos mesterségek gyakorlása, a programot kiterjesztették az anyaországtól elszakadt magyarlakta területekre is – az Amőba Alapítvány ekkor kapcsolódott be a szervezőmunkába.
Most már 600 külhoni csoport működik legkevesebb öt fővel, de a teljes Kárpát-medencében 2000-nél is több szakkör működik, összesen 21 szakágban, és ezek gyakorlásához az NMI biztosítja a jó minőségű alapanyagot és az oktatóvideókat. Így tehát
Az elv, miszerint „megtanultam, megőrzöm, tanítom, továbbadom, szüleim nyelvét a gyerekeim hangján elkopni nem hagyom”, mindenképp szem előtt tartandó – fogalmazott Nagy Edina, a NMI igazgatója, aki ugyanakkor leszögezte, a nemzeti művelődési stratégiát időnként újra kell fogalmazni.
A kultúraközvetítés ma nehezített pálya, annak módját is a mai korra kell szabni, de az bizonyos, hogy „identitásunk megőrzése múltunk-gyökereink alapos megismerésén keresztül lehetséges.” Az intézményvezető szerint a sikeres stratégiához komplex és innovatív szemléletmód kell, valamint egyre intenzívebb együttműködés a programpartnerekkel.
A találkozón a program finanszírozását biztosító magyar kormány képviseletében jelen volt Percze László csíkszeredai konzul is, aki leszögezte, mindenhonnan rendkívül pozitív visszajelzéseket kapott a résztvevőktől, akik minden korosztályt képviselnek. Meggyőződését fejezte ki, hogy nagyon nagy szükség van ezekre a közösségépítő, -erősítő szakkörökre.
Tojásfestést gyakorolnak egy szakkörben, hagyományos és kreatív módon is
Fotó: aszakkor.hu
Erdélyben a tömbmagyarság (Székelyföld) területén működő szakköröket az Amőba Alapítvány fogja össze, szórványterületen pedig a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Amint azt Bereczki Kinga elmondta,
Összesen tehát több mint 1200 ember élheti meg azt szakköri kisközösségben, hogy tartozik valahová, és hogy képes alkotni. A kézműves tevékenységhez szükséges jó minőségű alapanyagok már megérkeztek Székelyföldre, öt lerakó-ponton vannak elosztva. A programba még a napokban lehet jelentkezni az Amőba Alapítványnál, ott nyújtanak információt arról is, hogy az érdeklődő lakhelyén vagy annak közelében milyen szakkörök működnek majd.
Jelenleg két helyszínen működnek a felvonók Kovászna megyében: Sugásfürdőn és Nagypatakon. Noha síelésre alkalmas terep még lenne a térségben, a hóhiány és a költségek miatt a pályák nem üzemelnek. Mutatjuk a háromszéki sípálya-körképet.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az adóemeléssel kapcsolatos lakossági felvetésekre reagálva szeretett volna néhány nézőpontot nyomatékosítani: például azt, hogy a városnak kifizetett adókért mi mindent kap a polgár.
Az influenzával diagnosztizált betegek száma megtízszereződött a novemberi esetszámokhoz képest, és sok a szövődményként tüdőgyulladássá súlyosbodó légúti megbetegedés is Hargita megyében. A tendencia folytatódása várható.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.
A Félixfürdőn karácsony tájékán elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.
Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei tűzoltóság.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden továbbította Nicușor Dan államfőnek Daniel David oktatási miniszter felmentésére vonatkozó javaslatát.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor, korábbi védelmi miniszter kedden a Facebook-oldalán cáfolta azt az állítást, miszerint a katonák a bírákhoz és ügyészekhez hasonlóan „48 évesen mennek nyugdíjba”.
Hosszú évek óta zajló fejlesztések zárulhatnak le Gyergyószentmiklóson: a víz- és a csatornahálózat korszerűsítése is befejeződhet 2026-ban. Az évek folyamán összegyűlt többletköltségekre a fejlesztési minisztériumtól kérnek finanszírozást.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kedden arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy tavaly több mint négymilliárd euró uniós forrás érkezett Romániába a mezőgazdaság számára, és január végéig további egymilliárd euró kifizetésére számítanak.
szóljon hozzá!