Czirják László professzor szerint a diagnózis késése komoly gond, hisz a beteg kezelése már nem olyan egyszerű, mint a kezdeti fázisban
Fotó: Szucher Ervin
Az autoimmun betegségek krónikusak, gyógyíthatatlanok, komoly fájdalmakkal és pszichés terheléssel járnak. Kordában tarthatók, amennyiben időben sikerül elkezdeni a kezelést. Nem túl bonyolult felfedezni őket, de diagnosztizálásuk komoly szakértelmet igényel. Mind Magyarországon, mind Romániában ez jelenti a legnagyobb gondot.
2017. május 25., 14:092017. május 25., 14:09
2017. május 25., 14:102017. május 25., 14:10
A legfrissebb statisztikák szerint az Európai Unióban a lakosság 10 százaléka, azaz mintegy hatvanmillió személy szenved valamilyen autoimmun betegségben. Azon túl, hogy szakemberhiány miatt nagyon sok beteget csak későn sikerül diagnosztizálni, Romániában az országos biztosítópénztár is megkeseríti a páciensek életét.
– hívja fel a figyelmet Rozalia Lăpădatu, az Autoimmun Betegségekben Szenvedő Páciensek Egyesületének (APAA) elnöke.
Az autoimmun betegségeket két nagy csoportra osztják. Az elsőbe tartozó szisztémás autoimmun betegeknél több szervrendszer érintett, különböző helyeken. Ezek jól körülhatárolt kórképek, nem sok, mintegy tucat, mégis sokakat érint. Ezeket a reumatológusok kezelik. A második kategóriába sorolt, úgynevezett szervspecifikus autoimmun betegségeknél csak egy-egy szerv betegszik meg. Utóbbi eseteket – a megbetegedett szervtől függően – a különféle szakterületek látják el. Így például a gyakorinak számító pajzsmirigy rendellenesség, a Basedow-kór endokrinológusokhoz tartozik, de vannak a májnak, a vesének, a tüdőnek, vagy az idegrendszernek is klasszikus autoimmun betegségei.
A szakemberek mintegy fél évszázaddal ezelőtt ismerték fel, hogy a reumatológia és az immunológia párban jár, azaz a gyulladásos megbetegedéseknek van immunológiai vonatkozása is. Az 1960-as évekig a szisztémás autoimmun kórképekkel jelentkezők gondozása szétszórt, megosztott volt: foglalkoztak velük bőrgyógyászok, belgyógyászok, angiológusok és, természetesen, reumatológusok is.
– mondja lapunknak dr. Czirják László professzor, a Pécsi Tudományegyetem Immunológiai és Reumatológiai Klinikájának igazgatója.
„Sajnos az elmúlt évtizedek orvosképzésének egyik hiányossága miatt számos olyan kolléga van, aki egyszerűen nem ismeri fel a kezdeti tüneteket. A diagnózis késése pedig komoly gondot jelenthet, hisz a beteg kezelése már korántsem olyan egyszerű, mint a kezdeti fázisban” – állítja a pécsi professzor.
A volt szocialista országokban – így Magyarországon és Romániában is – a szakemberhiány egyre nagyobb méretet ölt.
Éppen ezért nagyon arisztokratikus, és Magyarországon szokatlan módon úgy járunk el, hogy faxon kérjük a betegek beutalását, egy-két mondatos indoklással. Ha ebből az látszik, hogy egy induló szisztémás betegségről van szó, akkor azt a beteget előrevesszük, és egy-két-három munkanapon belül megnézzük” – mondja Czirják László. Romániában még nem sikerült megtalálni ezt a kiskaput. Rozalia Lăpădatu szerint a bürokrácia nem ismer sürgősségi eseteket.
Egyébiránt nagyon nehéz választ találni arra a kérdésre, hogy mitől függ, hogy az egész szervezet érintett lesz-e az autoimmunitásban, vagy sem. Czirják professzor szerint mindenképpen számolni kell egy alapszintű genetikai hajlammal, amit úgy kell elképzelni, hogy több tucat gén eltérései kombinálódnak egy-egy betegségnél. A környezeti ártalmak is szerepet játszanak a kialakulásban, ami lehet fertőzés, vegyszer, vagy egyéb.
– magyarázza a pécsi orvosprofesszor.
A szülőket árgus szemekkel figyelik az óvodások, kisiskolások, kamaszok, fiatalok, és másolják viselkedésüket. Nem szavainkkal, hanem tetteinkkel nevelünk – hívta fel a figyelmet Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus Marosvásárhelyen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint hamis az a George Simionnak tulajdonított levél, amelyik ezekben a napokban terjed a közösségi oldalakon.
Nicușor Dan vasárnap kijelentette, hogy igyekszik a kampányban szóba állni azokkal is, akiknek az övétől eltérő a véleménye.
A következő napokban szinte az egész országban szokatlan hideg lesz az a sokéves átlaghoz képest a meteorológiai szolgálat vasárnapi előrejelzése szerint. A szél élénkülésére, esőkre, havas esőre, a hegyekben pedig havazásra van kilátás.
Idén áprilisban 4.686.479 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 21.837-tel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2759 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból, melyeket az Agerpres szemléz.
Az áramszolgáltató előre tervezett karbantartási munkálatai miatt május 13-án, kedden ideiglenes áramszünetekre kell számítani több Hargita és Maros megyei településen – figyelmeztet a vállalat.
Bevált a meteorológusok előrejelzése, május derekához képest országszerte hűvös volt a szombati nap és az azt követő éjszaka. Csíkszeredában mínusz 1,1 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet, de Székelyföld többi részén sem volt sokkal melegebb.
A történelemkönyvekből kitűnik, hogy a 19. század végére gazdasági-társadalmi fejlődésben Székelyföld kezdett egyre inkább leszakadni az ország nyugatibb részétől. Ám úgy tűnik, a legősibb mesterség művelésében azért igyekezett tartani a lépést.
Telefonon egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök szombat délután Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével. A magyar kormányfő erről a Facebook-oldalán számolt be.
Csak egy európai értékeket képviselő elnök tudja biztosítani a stabilitást és megóvni az országot egy olyan bizonytalan időszaktól, ami veszélybe sodorja a fejlődést – írta péntek este a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!