
A feldolgozóiparban, azon belül a bútorkészítő, illetve élelmiszeripari cégeknél terveznek a legnagyobb személyzetbővítésekkel Hargita megyében jövőre. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A gazdasági nehézségek ellenére várhatóan nőni fog jövőre a foglalkoztatottság Hargita megyében: a vállalkozások körében elvégzett felmérés eredménye szerint a munkaadók összességében több új alkalmazottat vennének fel 2023-ban, mint az elmúlt esztendőkben. A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség által elvégzett felmérés szerint ugyanakkor aggasztó, hogy mérnököket alig keresnek a munkaadók. Ez a termelésről fest nyugtalanító képet, azonban létezik egy alternatív magyarázat is a jelenségre.
2022. december 12., 22:002022. december 12., 22:00
Nagyon átfogó előrejelzést készített az elkövetkező év foglalkoztatottságára vonatkozóan a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség az elmúlt időszakban. A frissen elkészült összegzés biztató adatokkal szolgál a 2023-as esztendőben várható alkalmazásokkal kapcsolatban, ez a szám ugyanis nagyobb az elmúlt években mértnél, az idénre becsült értéknek például több mint a kétszerese, de kissé még a járvány előtti utolsó évben, a 2019-ben készült becslés értékét is meghaladja.
Az összes munkaadó száma lényegesen magasabb (7920), mint a megkérdezettek száma (1264), ennek az az oka, hogy a nagyobb vállalkozásokra koncentráltak, és kevesebb figyelmet fordítottak a kicsikre, amelyeknek gyakran mindössze egy alkalmazottja van, és nem is terveznek személyzetbővítést.
A megkérdezettek összesen 3874 új munkaerőt alkalmaznának a következő esztendőben, ami jelentős növekedés az idei évre vonatkozó 2021-es becsléshez képest, akkor ugyanis mindössze 1487 új alkalmazottal számoltak a megkérdezett munkaadók. A 2023-ra vonatkozó szám ugyanakkor kevéssel még a 2019-es becslés értékét (3678) is meghaladja. A felmérésbe döntő többségükben a magánszféra munkaadóit vonta be az ügynökség, az állami intézmények közül csak 76-ot, a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató intézményeket – iskolákat, kórházakat, polgármesteri hivatalokat, a megyei önkormányzatot, a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, valamint állami fenntartású szolgáltatókat – kérdeztek meg. Az eredményből kiderül, hogy
A válaszadók legnagyobb hányadát – 51,42 százalékát – is a 10–49 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások teszik ki, miközben a nagyvállalatok csak az 1,74 százalékát.
Az előző évhez képest jelentősen nőtt idén azoknak a munkaadóknak a hányada (51% szemben a tavalyi 29 százalékkal), amelyek személyzetbővítést terveznek jövőre – állapítja meg a felmérés kiértékelésében az ügynökség. Arra is kitérnek azonban, hogy
Megjegyzik ugyanakkor azt is, hogy a bővítési tervek hiányának az oka lehet az is, hogy a villamosenergia, illetve a gáz árának az idei növekedése, illetve az infláció és a hitelek drágulása növelte a gazdasági bizonytalanságokat.
A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség a vállalkozások és intézmények tevékenységi (CAEN) kódja alapján tevékenységi területekre is csoportosította a várható alkalmazásokat. Ebből kiderül, hogy a feldolgozóiparba (a bútor-, illetve élelmiszeriparba) várják a legtöbb munkaerőt jövőre, ezt pedig a kereskedelem, az egészségügy, az építőipar, a vendéglátás, a tanügy, illetve a közigazgatás követi a sorban. Erre a hét tevékenységi területre összpontosul a várható alkalmazások 86 százaléka. A felmérés következtetéseiben az ügynökség egy aggasztó tényre is felhívja a figyelmet: nagyon kevés, mindössze 14 mérnököt alkalmaznának a jövőre a Hargita megyei munkaadók, ami valószínűleg az erős ipar hiányával magyarázható.
– világított rá az alternatív magyarázatra Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetője.
A felmérés eredményének a pozitívumait illetően az ügynökség képviselője kiemelte: őket is meglepte, hogy az idei gazdasági nehézségek ellenére mennyire bizakodóan terveznek az alkalmazók a jövő évre vonatkozóan.
– fogalmazott Jánó Edit. Kiemelte ugyanakkor, hogy a felmérésnek éppen az a célja, hogy javítsanak a helyzeten.
„Számunkra nagyon fontos ez a felmérés, egyrészt azért, hogy a munkanélküliek számára olyan képzéseket szervezzünk, amelyekre a munkaerőpiacon rövid távon szükség van. De azért is fontos, hogy a felmérés eredményét megosszuk a tanüggyel, annak érdekében, hogy amikor elkészítik a beiskolázási terveket, láthassák, most milyen képzettségű alkalmazottakra van szükség. Igaz, hogy az oktatásban hosszú távra terveznek, de jó, ha tudnak a jelenlegi igényekről is. Országos viszonylatban pedig azért fontos, mert csak így tudunk különböző stratégiákat, illetve szolgáltatásokat megtervezni” – mondta el a felmérés jelentőségéről az ügynökség képviselője.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
Meghaladta a literenkénti 9 lejt a standard gázolaj ára, standard benzint pedig már csak 8,5 lej fölötti összegért tankolhatunk a Rompetrol és az OMV töltőállomásokon Székelyföldön, miután pénteken újabb 9 banival emelkedett az üzemanyagok ára Romániában.
A tavaly februári 9,62 százalékról idén februárban 9,31 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak emelkedésének mérséklésére, ha a közel-keleti konfliktus miatt a drágulás a következő időszakban is folytatódik.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
Jóváhagyta csütörtök esti rendkívüli ülésén a Bolojan-kabinet a 2026-os állami költségvetés tervezetét, amelyet a parlament elé terjesztenek.
A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.
Öt székelyföldi helyszínen mutatják be Demeter Szilárd Hazaszótár című könyvét március 14-20. között.
szóljon hozzá!