Hirdetés
Hirdetés

Sokkal bizakodóbbak a munkaadók, mint az elmúlt években

A feldolgozóiparban, azon belül a bútorkészítő, illetve élelmiszeripari cégeknél terveznek a legnagyobb személyzetbővítésekkel Hargita megyében jövőre. Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor

A feldolgozóiparban, azon belül a bútorkészítő, illetve élelmiszeripari cégeknél terveznek a legnagyobb személyzetbővítésekkel Hargita megyében jövőre. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

A gazdasági nehézségek ellenére várhatóan nőni fog jövőre a foglalkoztatottság Hargita megyében: a vállalkozások körében elvégzett felmérés eredménye szerint a munkaadók összességében több új alkalmazottat vennének fel 2023-ban, mint az elmúlt esztendőkben. A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség által elvégzett felmérés szerint ugyanakkor aggasztó, hogy mérnököket alig keresnek a munkaadók. Ez a termelésről fest nyugtalanító képet, azonban létezik egy alternatív magyarázat is a jelenségre.

Széchely István

2022. december 12., 22:002022. december 12., 22:00

Nagyon átfogó előrejelzést készített az elkövetkező év foglalkoztatottságára vonatkozóan a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség az elmúlt időszakban. A frissen elkészült összegzés biztató adatokkal szolgál a 2023-as esztendőben várható alkalmazásokkal kapcsolatban, ez a szám ugyanis nagyobb az elmúlt években mértnél, az idénre becsült értéknek például több mint a kétszerese, de kissé még a járvány előtti utolsó évben, a 2019-ben készült becslés értékét is meghaladja.

Az ügynökség 1264 munkaadótól kapott válaszokat a kérdőívben feltett kérdésekre, az említett vállalkozások és intézmények foglalkoztatják a Hargita megyei alkalmazottak 58,44 százalékát, 44 ezret a több mint 75 ezerből.

Az összes munkaadó száma lényegesen magasabb (7920), mint a megkérdezettek száma (1264), ennek az az oka, hogy a nagyobb vállalkozásokra koncentráltak, és kevesebb figyelmet fordítottak a kicsikre, amelyeknek gyakran mindössze egy alkalmazottja van, és nem is terveznek személyzetbővítést.

Hirdetés

A megkérdezettek összesen 3874 új munkaerőt alkalmaznának a következő esztendőben, ami jelentős növekedés az idei évre vonatkozó 2021-es becsléshez képest, akkor ugyanis mindössze 1487 új alkalmazottal számoltak a megkérdezett munkaadók. A 2023-ra vonatkozó szám ugyanakkor kevéssel még a 2019-es becslés értékét (3678) is meghaladja. A felmérésbe döntő többségükben a magánszféra munkaadóit vonta be az ügynökség, az állami intézmények közül csak 76-ot, a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató intézményeket – iskolákat, kórházakat, polgármesteri hivatalokat, a megyei önkormányzatot, a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, valamint állami fenntartású szolgáltatókat – kérdeztek meg. Az eredményből kiderül, hogy

a legnagyobb személyzetbővítésekkel a 250-nél több, illetve a 10–49 alkalmazottal rendelkező vállalatok terveznek 2023-ra, ezek összesen 1336, illetve 1331 új munkaerőt alkalmaznának.

A válaszadók legnagyobb hányadát – 51,42 százalékát – is a 10–49 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások teszik ki, miközben a nagyvállalatok csak az 1,74 százalékát.

A válaszadók fele alkalmazna

Az előző évhez képest jelentősen nőtt idén azoknak a munkaadóknak a hányada (51% szemben a tavalyi 29 százalékkal), amelyek személyzetbővítést terveznek jövőre – állapítja meg a felmérés kiértékelésében az ügynökség. Arra is kitérnek azonban, hogy

az alkalmazásokat nem tervező vállalkozások többsége a 10-nél kevesebb alkalmazottal rendelkező cégek köréből kerül ki, amelyek stratégiai tervek nélkül működnek, és lényegében a passzív hozzáállás jellemzi őket.

Megjegyzik ugyanakkor azt is, hogy a bővítési tervek hiányának az oka lehet az is, hogy a villamosenergia, illetve a gáz árának az idei növekedése, illetve az infláció és a hitelek drágulása növelte a gazdasági bizonytalanságokat.

A feldolgozóiparba várják a legtöbb alkalmazottat

A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség a vállalkozások és intézmények tevékenységi (CAEN) kódja alapján tevékenységi területekre is csoportosította a várható alkalmazásokat. Ebből kiderül, hogy a feldolgozóiparba (a bútor-, illetve élelmiszeriparba) várják a legtöbb munkaerőt jövőre, ezt pedig a kereskedelem, az egészségügy, az építőipar, a vendéglátás, a tanügy, illetve a közigazgatás követi a sorban. Erre a hét tevékenységi területre összpontosul a várható alkalmazások 86 százaléka. A felmérés következtetéseiben az ügynökség egy aggasztó tényre is felhívja a figyelmet: nagyon kevés, mindössze 14 mérnököt alkalmaznának a jövőre a Hargita megyei munkaadók, ami valószínűleg az erős ipar hiányával magyarázható.

Idézet
Ez abból a szempontból aggasztó, hogy nincs, illetve csökkent a termelés a megyében. Ugyanakkor – ezt azonban nem tudom alátámasztani, de elbeszélgetve a cégek képviselőivel – azt látom, hogy mivel nem találnak mérnököket, alkalmaznának kevésbé képzett szakembereket is, akiket kiképeznének

– világított rá az alternatív magyarázatra Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetője.

A tervezést segíti a felmérés eredménye

A felmérés eredményének a pozitívumait illetően az ügynökség képviselője kiemelte: őket is meglepte, hogy az idei gazdasági nehézségek ellenére mennyire bizakodóan terveznek az alkalmazók a jövő évre vonatkozóan.

Idézet
Mi el is csodálkoztunk az eredményen, ugyanis a negatív hírek dacára viszonylag pozitívan tekintenek a jövő évre a cégek. Az viszont kevésbé ad okot a bizakodásra, hogy nehezen találnak munkaerőt

– fogalmazott Jánó Edit. Kiemelte ugyanakkor, hogy a felmérésnek éppen az a célja, hogy javítsanak a helyzeten.

„Számunkra nagyon fontos ez a felmérés, egyrészt azért, hogy a munkanélküliek számára olyan képzéseket szervezzünk, amelyekre a munkaerőpiacon rövid távon szükség van. De azért is fontos, hogy a felmérés eredményét megosszuk a tanüggyel, annak érdekében, hogy amikor elkészítik a beiskolázási terveket, láthassák, most milyen képzettségű alkalmazottakra van szükség. Igaz, hogy az oktatásban hosszú távra terveznek, de jó, ha tudnak a jelenlegi igényekről is. Országos viszonylatban pedig azért fontos, mert csak így tudunk különböző stratégiákat, illetve szolgáltatásokat megtervezni” – mondta el a felmérés jelentőségéről az ügynökség képviselője.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 06., szerda

Jócskán több a cégfeloszlatás a székelyföldi megyékben, mint tavaly

Majdnem másfélszer annyi cégfeloszlatás történt az első negyedévben Hargita, Maros és Kovászna megyében, mint a múlt év azonos időszakában. A három megyéből kettőben a cégfelfüggesztések, -törlések, de az új bejegyzések száma is nőtt.

Jócskán több a cégfeloszlatás a székelyföldi megyékben, mint tavaly
Hirdetés
2026. május 06., szerda

Bolojan: bebizonyítottuk, hogy másképpen is lehet kormányozni

Ilie Bolojan szerdán közölte, hogy miniszterelnöki tisztsége utolsó napjáig dolgozni fog Romániáért, és nem adja fel azokat az elveket, amelyeket egész pályafutása alatt vallott.

Bolojan: bebizonyítottuk, hogy másképpen is lehet kormányozni
2026. május 06., szerda

Tarr Zoltán: a határon túli magyarok szerzett jogait megtartjuk

A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium működését a szabadság, az autonómia tisztelete és a párbeszéd fogja jellemezni – írta Tarr Zoltán leendő miniszter a Facebookon, röviden bemutatva az új, integrált tárcát és feladatköreit.

Tarr Zoltán: a határon túli magyarok szerzett jogait megtartjuk
2026. május 05., kedd

Szökött rabot lőttek le a rendőrök

Figyelmeztető, majd célzott lövéseket adtak le kedden a rendőrök a craiovai börtön egyik rabjára, aki megszökött egy munkapontról. A férfi életét vesztette.

Szökött rabot lőttek le a rendőrök
Hirdetés
2026. május 05., kedd

Ha az AUR-on múlik, akkor Călin Georgescut javasolják kormányfőnek

Ha lehetőségük lesz rá, és rajtuk múlik, akkor Călin Georgescut fogják javasolni miniszterelnöknek – jelentette ki George Simion, az AUR elnöke hétfőn este.

Ha az AUR-on múlik, akkor Călin Georgescut javasolják kormányfőnek
2026. május 05., kedd

Döntött a PNL a kormánybuktatás után: ellenzékbe vonulnak

Ellenzékbe vonul Romániában az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL), miután a parlament kedden megvonta a bizalmat az Ilie Bolojan pártelnök vezette koalíciós kormánytól.

Döntött a PNL a kormánybuktatás után: ellenzékbe vonulnak
2026. május 05., kedd

Krasznahorkai László Nobel-díjas írót ünnepelte az MTA

A Határtalan történet című műalkotás új kövének avatásával, felolvasással, vetítéssel, kerekasztal-beszélgetéssel és a Korossy Kvartett előadásával ünnepelte Krasznahorkai László Nobel-díjas írót a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kedden Budapesten.

Krasznahorkai László Nobel-díjas írót ünnepelte az MTA
Hirdetés
2026. május 05., kedd

A kormánybuktatás után George Simion már azt kéri a magyaroktól, hogy csatlakozzanak az AUR-hoz

Bírálta kedden az RMDSZ-t a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion, amiért a szövetség képviselői és szenátorai nem szavazták meg a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.

A kormánybuktatás után George Simion már azt kéri a magyaroktól, hogy csatlakozzanak az AUR-hoz
2026. május 05., kedd

Nem csak az autósok járnak a Libánon – a medvék is

Több medvét is lefotózott olvasónk miközben a Gyergyóalfalu és Zeteváralja közötti 138-as megyei úton, a Libánon utazott autójával.

Nem csak az autósok járnak a Libánon – a medvék is
2026. május 05., kedd

A bíráknak és ügyészeknek megítélt bértartozások kifizetésére kötelezi a kormányt a bukaresti ítélőtábla

A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a legfelsőbb bíróság keresetének, és arra kötelezte a kormányt és a pénzügyminisztériumot, hogy fizessék ki a bíráknak és ügyészeknek bírósági döntéssel megítélt bértartozásokat.

A bíráknak és ügyészeknek megítélt bértartozások kifizetésére kötelezi a kormányt a bukaresti ítélőtábla
Hirdetés