Sokkal bizakodóbbak a munkaadók, mint az elmúlt években

Az összes munkaadó száma lényegesen magasabb (7920), mint a megkérdezettek száma (1264), ennek az az oka, hogy a nagyobb vállalkozásokra koncentráltak, és kevesebb figyelmet fordítottak a kicsikre, amelyeknek gyakran mindössze egy alkalmazottja van, és nem is terveznek személyzetbővítést.

A megkérdezettek összesen 3874 új munkaerőt alkalmaznának a következő esztendőben, ami jelentős növekedés az idei évre vonatkozó 2021-es becsléshez képest, akkor ugyanis mindössze 1487 új alkalmazottal számoltak a megkérdezett munkaadók. A 2023-ra vonatkozó szám ugyanakkor kevéssel még a 2019-es becslés értékét (3678) is meghaladja. A felmérésbe döntő többségükben a magánszféra munkaadóit vonta be az ügynökség, az állami intézmények közül csak 76-ot, a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató intézményeket – iskolákat, kórházakat, polgármesteri hivatalokat, a megyei önkormányzatot, a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, valamint állami fenntartású szolgáltatókat – kérdeztek meg. Az eredményből kiderül, hogy

A válaszadók legnagyobb hányadát – 51,42 százalékát – is a 10–49 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások teszik ki, miközben a nagyvállalatok csak az 1,74 százalékát.

A válaszadók fele alkalmazna

Az előző évhez képest jelentősen nőtt idén azoknak a munkaadóknak a hányada (51% szemben a tavalyi 29 százalékkal), amelyek személyzetbővítést terveznek jövőre – állapítja meg a felmérés kiértékelésében az ügynökség. Arra is kitérnek azonban, hogy

Megjegyzik ugyanakkor azt is, hogy a bővítési tervek hiányának az oka lehet az is, hogy a villamosenergia, illetve a gáz árának az idei növekedése, illetve az infláció és a hitelek drágulása növelte a gazdasági bizonytalanságokat.

A feldolgozóiparba várják a legtöbb alkalmazottat

A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség a vállalkozások és intézmények tevékenységi (CAEN) kódja alapján tevékenységi területekre is csoportosította a várható alkalmazásokat. Ebből kiderül, hogy a feldolgozóiparba (a bútor-, illetve élelmiszeriparba) várják a legtöbb munkaerőt jövőre, ezt pedig a kereskedelem, az egészségügy, az építőipar, a vendéglátás, a tanügy, illetve a közigazgatás követi a sorban. Erre a hét tevékenységi területre összpontosul a várható alkalmazások 86 százaléka. A felmérés következtetéseiben az ügynökség egy aggasztó tényre is felhívja a figyelmet: nagyon kevés, mindössze 14 mérnököt alkalmaznának a jövőre a Hargita megyei munkaadók, ami valószínűleg az erős ipar hiányával magyarázható.

– világított rá az alternatív magyarázatra Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetője.

A tervezést segíti a felmérés eredménye

A felmérés eredményének a pozitívumait illetően az ügynökség képviselője kiemelte: őket is meglepte, hogy az idei gazdasági nehézségek ellenére mennyire bizakodóan terveznek az alkalmazók a jövő évre vonatkozóan.

– fogalmazott Jánó Edit. Kiemelte ugyanakkor, hogy a felmérésnek éppen az a célja, hogy javítsanak a helyzeten.

„Számunkra nagyon fontos ez a felmérés, egyrészt azért, hogy a munkanélküliek számára olyan képzéseket szervezzünk, amelyekre a munkaerőpiacon rövid távon szükség van. De azért is fontos, hogy a felmérés eredményét megosszuk a tanüggyel, annak érdekében, hogy amikor elkészítik a beiskolázási terveket, láthassák, most milyen képzettségű alkalmazottakra van szükség. Igaz, hogy az oktatásban hosszú távra terveznek, de jó, ha tudnak a jelenlegi igényekről is. Országos viszonylatban pedig azért fontos, mert csak így tudunk különböző stratégiákat, illetve szolgáltatásokat megtervezni” – mondta el a felmérés jelentőségéről az ügynökség képviselője.