
A feldolgozóiparban, azon belül a bútorkészítő, illetve élelmiszeripari cégeknél terveznek a legnagyobb személyzetbővítésekkel Hargita megyében jövőre. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A gazdasági nehézségek ellenére várhatóan nőni fog jövőre a foglalkoztatottság Hargita megyében: a vállalkozások körében elvégzett felmérés eredménye szerint a munkaadók összességében több új alkalmazottat vennének fel 2023-ban, mint az elmúlt esztendőkben. A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség által elvégzett felmérés szerint ugyanakkor aggasztó, hogy mérnököket alig keresnek a munkaadók. Ez a termelésről fest nyugtalanító képet, azonban létezik egy alternatív magyarázat is a jelenségre.
2022. december 12., 22:002022. december 12., 22:00
Nagyon átfogó előrejelzést készített az elkövetkező év foglalkoztatottságára vonatkozóan a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség az elmúlt időszakban. A frissen elkészült összegzés biztató adatokkal szolgál a 2023-as esztendőben várható alkalmazásokkal kapcsolatban, ez a szám ugyanis nagyobb az elmúlt években mértnél, az idénre becsült értéknek például több mint a kétszerese, de kissé még a járvány előtti utolsó évben, a 2019-ben készült becslés értékét is meghaladja.
Az összes munkaadó száma lényegesen magasabb (7920), mint a megkérdezettek száma (1264), ennek az az oka, hogy a nagyobb vállalkozásokra koncentráltak, és kevesebb figyelmet fordítottak a kicsikre, amelyeknek gyakran mindössze egy alkalmazottja van, és nem is terveznek személyzetbővítést.
A megkérdezettek összesen 3874 új munkaerőt alkalmaznának a következő esztendőben, ami jelentős növekedés az idei évre vonatkozó 2021-es becsléshez képest, akkor ugyanis mindössze 1487 új alkalmazottal számoltak a megkérdezett munkaadók. A 2023-ra vonatkozó szám ugyanakkor kevéssel még a 2019-es becslés értékét (3678) is meghaladja. A felmérésbe döntő többségükben a magánszféra munkaadóit vonta be az ügynökség, az állami intézmények közül csak 76-ot, a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató intézményeket – iskolákat, kórházakat, polgármesteri hivatalokat, a megyei önkormányzatot, a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, valamint állami fenntartású szolgáltatókat – kérdeztek meg. Az eredményből kiderül, hogy
A válaszadók legnagyobb hányadát – 51,42 százalékát – is a 10–49 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások teszik ki, miközben a nagyvállalatok csak az 1,74 százalékát.
Az előző évhez képest jelentősen nőtt idén azoknak a munkaadóknak a hányada (51% szemben a tavalyi 29 százalékkal), amelyek személyzetbővítést terveznek jövőre – állapítja meg a felmérés kiértékelésében az ügynökség. Arra is kitérnek azonban, hogy
Megjegyzik ugyanakkor azt is, hogy a bővítési tervek hiányának az oka lehet az is, hogy a villamosenergia, illetve a gáz árának az idei növekedése, illetve az infláció és a hitelek drágulása növelte a gazdasági bizonytalanságokat.
A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség a vállalkozások és intézmények tevékenységi (CAEN) kódja alapján tevékenységi területekre is csoportosította a várható alkalmazásokat. Ebből kiderül, hogy a feldolgozóiparba (a bútor-, illetve élelmiszeriparba) várják a legtöbb munkaerőt jövőre, ezt pedig a kereskedelem, az egészségügy, az építőipar, a vendéglátás, a tanügy, illetve a közigazgatás követi a sorban. Erre a hét tevékenységi területre összpontosul a várható alkalmazások 86 százaléka. A felmérés következtetéseiben az ügynökség egy aggasztó tényre is felhívja a figyelmet: nagyon kevés, mindössze 14 mérnököt alkalmaznának a jövőre a Hargita megyei munkaadók, ami valószínűleg az erős ipar hiányával magyarázható.
– világított rá az alternatív magyarázatra Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetője.
A felmérés eredményének a pozitívumait illetően az ügynökség képviselője kiemelte: őket is meglepte, hogy az idei gazdasági nehézségek ellenére mennyire bizakodóan terveznek az alkalmazók a jövő évre vonatkozóan.
– fogalmazott Jánó Edit. Kiemelte ugyanakkor, hogy a felmérésnek éppen az a célja, hogy javítsanak a helyzeten.
„Számunkra nagyon fontos ez a felmérés, egyrészt azért, hogy a munkanélküliek számára olyan képzéseket szervezzünk, amelyekre a munkaerőpiacon rövid távon szükség van. De azért is fontos, hogy a felmérés eredményét megosszuk a tanüggyel, annak érdekében, hogy amikor elkészítik a beiskolázási terveket, láthassák, most milyen képzettségű alkalmazottakra van szükség. Igaz, hogy az oktatásban hosszú távra terveznek, de jó, ha tudnak a jelenlegi igényekről is. Országos viszonylatban pedig azért fontos, mert csak így tudunk különböző stratégiákat, illetve szolgáltatásokat megtervezni” – mondta el a felmérés jelentőségéről az ügynökség képviselője.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
A tél folyamán kialakult úthibák, kisebb-nagyobb kátyúk javítását hidegaszfalttal végzik az országutakon Hargita megyében. A nagyobb javításokra várni kell, és mivel nincs még költségvetés, egyelőre nem lehet tudni, hogy mire lesz pénz.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
szóljon hozzá!