Hirdetés
Hirdetés

Sokan azért halogatják a kivizsgálást, nehogy kiderüljön, hogy le kell mondaniuk az édességről

Olcsó és hozzáférhető a szűrés, ám mivel a diabétesznek nincsenek ijesztő tünetei, sokan inkább mellőzik azt •  Fotó: Barabás Ákos

Olcsó és hozzáférhető a szűrés, ám mivel a diabétesznek nincsenek ijesztő tünetei, sokan inkább mellőzik azt

Fotó: Barabás Ákos

Minden adat azt mutatja, hogy folyamatosan nő a cukorbetegek száma országszerte és Hargita megyében is. Utóbbiban több mint a harmadával nőtt a százezer lakosra jutó diabéteszes betegek száma az elmúlt évtizedben, és az évente diagnosztizált új betegek száma is ilyen mértékű növekedést mutat. A népbetegségként számon tartott kór alattomosan alakul ki, alig vannak tünetei, az egyértelmű jelek már többnyire a szövődmények megjelenésére utalnak, amelyek gyakran jóval súlyosabbak az alapbetegségnél.

Széchely István

2023. november 21., 21:272023. november 21., 21:27

Miközben 2012-ben még 9775 diabéteszes beteget tartottak nyilván Hargita megyében, addig 2022-ben már 16 047-et, és az évente diagnosztizált új betegek száma is – egy-két kiugrást, majd visszaesést leszámítva – folyamatosan nőtt: a 2012-ben feljegyzett 706-hoz képest tavaly már 1111 Hargita megyei lakos esetében mutatták ki a diabétesz jelenlétét – derül ki a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság adataiból.

A valamivel több mint 16 ezer cukorbeteg közül 3464-en 1-es, 12 238-an pedig 2-es típusú diabéteszben szenvednek – utóbbi az, ami gyakran az egészségtelen életmód következtében alakul ki.

A legtöbb beteg – az összes érintett 59 százaléka – a 15-64 éves korosztályba tartozik, a fennmaradó hányad döntő többsége pedig a 65 év feletti korosztályból. A 0-14 évesek körében mindössze néhány tíz diagnosztizált cukorbeteget tartanak nyilván, ők mind 1-es típusú cukorbetegségben szenvednek. Ami a nemek szerinti megoszlást illeti,

a nők körében több az érintett Hargita megyében.

Érdekes ugyanakkor a településtípusok szerinti csoportosítás: miközben tíz évvel ezelőtt a városokban volt több cukorbeteg (2012: városon 5124, falun 4651), addig ez az elmúlt évtizedben ez a tendencia fokozatosan megfordult, és ma már falun több a cukorbeteg (2022: városon 7812, falun 8235).

Alig vannak tünetei

A cukorbetegek számának a folyamatos növekedése egyrészt az egészségtelen életmóddal magyarázható, és némiképp ellentmondásos ugyan, de azzal is, hogy többen figyelnek az egészségi állapotukra, vagy többen mennek el kivizsgálásokra – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől.

Idézet
Minél hamarabb derül ki, annál kevesebb a szövődmény. A cukorbetegséggel az a baj, hogy magának a cukorbetegségnek lényegében semmi tünete nincs: az, hogy a beteg több folyadékot fogyaszt, vagy a súlycsökkenés, nem mindig tűnik fel. A beteg nem is érzi rosszul magát, az, hogy gyakrabban lesznek fertőzései, nem feltétlenül irányítja rá a figyelmét erre az összefüggésre. Általában akkor kezdenek jelentkezni az orvosnál, amikor már nem látnak jól, amikor valamilyen idegrendszeri probléma következik be, ami fájdalommal jár, vagy amikor már kialakult valamilyen szív-érrendszeri betegség, ne adj’ isten egy stroke vagy infarktus következik be

– magyarázta az egészségügyi szakhatóság megyei vezetője.

Könnyen kiszűrhető, de ahhoz el kell menni az orvoshoz

Tar Gyöngyi szerint sokan, akik gyanítják, hogy cukorbetegek, azért nem mennek el az orvoshoz, mert ha beigazolódik a diabétesz gyanúja, akkor le kell mondaniuk az édességekről cukorról, pedig

a mai gyógyszerekkel egy cukorbeteg már majdnem ugyanúgy élhet, mint egy teljesen egészséges ember.

„Ma már olyan korszerű, egyszerű és ingyenes kezelést írnak elő a cukorbetegeknek, amivel szinte teljesen normális életet élhetnek. Sokan mondják, hogy azért halogatták a kivizsgálást, mert ha kiderül, hogy cukorbetegek, mert akkor nem ehetnek édességet. A mai inzulinkészítményekkel és tablettás vércukorcsökkentőkkel a cukorbetegek már szinte teljesen normális életet élhetnek” – fogalmazott, hangsúlyozva azt is, hogy ha időben orvoshoz mennek, megelőzhetők a szövődmények is, amelyek később például egy végtag elvesztéséhez vagy egy súlyos szív-érrendszeri betegség kialakulásához vezethetnek, ami egy ördögi kör és tovább súlyosbítja a beteg állapotát.

Egyre egészségtelenebbül élünk

Korunk népbetegsége a diabétesz, egyre egészségtelenebbül élünk, jórészt ezért nő folyamatosan a betegek száma – válaszolta a statisztikai adatokban látható növekedés legfőbb okaira vonatkozó kérdésünkre az egészségügyi szakhatóság vezetője.

Hirdetés

„A 2-es típusú diabétesz általában a középkorúaknál és az idősebbeknél, főleg az elhízottaknál jelentkezik – más anyagcsere-zavarokkal társulva –, és ez mind összefügg az életmóddal.

Idézet
Egészségtelenül élünk, egyre kevesebbet mozgunk és egyre többet autózunk, szinte egyáltalán nincs az életünkben aerob testmozgás. Nem az, amikor a konditeremben emelgetjük a súlyokat, hanem az, hogy a szabad levegőn dinamikusan mozogva, az izomzatunkat másképp használva égessünk kalóriát.

Erre nincs idő, és a rohanó életmóddal együtt jár az egészségtelen táplálkozás is. Mindenkinek el kellene határoznia magát, hogy tesz valamit az egészségéért. Ezt a döntést könnyű ugyan meghozni, de nehéz összeegyeztetni a mai, taposómalom-jellegű életmóddal, ami a pénzkeresésről szól, nem a nyugodt életről, a megfelelő étrendről és a pihentető alvásról” – magyarázta Tar Gyöngyi.

Mi lehet a magyarázat a diabétesz vidéki „térhódítására”?

A cukorbetegség településtípusok szerinti megoszlásával kapcsolatos változásokról – vagyis arról, hogy ma már vidéken több a diabéteszes beteg, miközben tíz évvel ezelőtt ez fordítva volt – a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője azt mondta, összetett okai vannak ennek. Ám

mivel a demográfiai adatok is azt mutatják, hogy Hargita megyében a lakosság nagyobb része vidéken él, logikus is, hogy arányaiban a falvakban több a cukorbeteg.

A korábbi tendenciára magyarázat lehet az is, hogy a városi lakosság számára elérhetőbbek voltak az egészségügyi, így a diagnosztikai szolgáltatások is. Másrészt a munkaorvostani vizsgálatok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy az utóbbi években vidéken is több diabétesz-megbetegedésre derült fény, régen ugyanis ilyen vizsgálatok egyáltalán nem voltak vidéken, lévén, hogy az ott élő emberek gazdálkodásból éltek, manapság viszont már számtalan kis cég működik falvakon, amelyek kötelesek évente munkaorvostani vizsgálatokat végeztetni – magyarázta a tendencia megváltozásának a lehetséges okait Tar Gyöngyi.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A diabétesz-szűrések fontosságával kapcsolatban elmondta, rendkívül olcsó a szűrés, azt rendszeresen lehet ismételni, ha szükséges, nagyon egyszerűek a diagnosztikai kritériumok is, „tehát nem kell csúcstechnológia ahhoz, hogy felfedezd a cukorbetegséget”.

Idézet
Ez mindenhol hozzáférhető és nagyon gyorsan, szinte azonnal eredményt ad, egy egyszerű családorvosi viziten, megelőző vizsgálaton ha erre sort kerítenek, nagyon egyszerűen kiderülhet a diabétesz-gyanú. Ez azért nagyon fontos, hogy még a szövődmények kialakulása előtt megtörténjen a diagnosztizálás

– hangsúlyozta a szűrések fontosságát a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 21., szombat

Szombaton reggel is rengett föld, nem volt messze a szerdaitól

A Richter-skála szerinti 3,6-os erősségű földrengés volt szombatra virradóan Vrancea megyében.

Szombaton reggel is rengett föld, nem volt messze a szerdaitól
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Felerősödik a szél, és havazásra is számíthatunk

Felerősödik a cél, havazhat a hegyekben és a látótávolság is csökkenhet az utakon szombaton és vasárnap – figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Felerősödik a szél, és havazásra is számíthatunk
2026. november 20., péntek

Közel háromszor annyi pénzt kapott Románia az EU-tól, mint amennyit befizetett

Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.

Közel háromszor annyi pénzt kapott Románia az EU-tól, mint amennyit befizetett
2026. november 20., péntek

Egyelőre nem döntöttek Călin Georgescu házi őrizetéről

Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.

Egyelőre nem döntöttek Călin Georgescu házi őrizetéről
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Még idén a parlament elé kerülhet Románia 2027-es költségvetése

A kormány még az év vége előtt a parlament elé terjeszti a 2027-es állami költségvetést – jelentette be pénteken Dan Cărbunaru.

Még idén a parlament elé kerülhet Románia 2027-es költségvetése
2026. november 20., péntek

Bekérették Románia moszkvai nagykövetét, mert nem kaptak vízumot az orosz sportolók

Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.

Bekérették Románia moszkvai nagykövetét, mert nem kaptak vízumot az orosz sportolók
2026. november 20., péntek

„Több száz hang, egy közös karácsony” – 600 gyermek énekel együtt a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár megnyitóján

Idén a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár egy igazán különleges pillanattal veszi kezdetét: több száz gyermek hangja csendül fel egyszerre, négy nyelven, ugyanazon a színpadon.

„Több száz hang, egy közös karácsony” – 600 gyermek énekel együtt a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár megnyitóján
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Hamis szerelmi ígéretekkel csaltak külföldre nőket, majd prostitúcióra kényszerítették őket

Felszámoltak egy családi bűnszervezetet, amelynek tagjai a gyanú szerint romániai nőket hamis szerelmi ígéretekkel csábítottak el, majd szállítottak kilenc európai országba szexuális kizsákmányolás céljából.

Hamis szerelmi ígéretekkel csaltak külföldre nőket, majd prostitúcióra kényszerítették őket
2026. november 20., péntek

Költségvetésről és beruházásokról dönthet a megyei tanács

November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.

Költségvetésről és beruházásokról dönthet a megyei tanács
2026. november 20., péntek

Közvitán az önkéntes település-összevonás: adókedvezményt és fejlesztési támogatást ígér a kormány

Közvitára bocsátotta pénteken a fejlesztési minisztérium az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségirendelet-tervezetet – jelentette be Marcel-Alexandru Stoica tárcavezető.

Közvitán az önkéntes település-összevonás: adókedvezményt és fejlesztési támogatást ígér a kormány
Hirdetés