A legtöbb beteg – az összes érintett 59 százaléka – a 15-64 éves korosztályba tartozik, a fennmaradó hányad döntő többsége pedig a 65 év feletti korosztályból. A 0-14 évesek körében mindössze néhány tíz diagnosztizált cukorbeteget tartanak nyilván, ők mind 1-es típusú cukorbetegségben szenvednek. Ami a nemek szerinti megoszlást illeti,

Érdekes ugyanakkor a településtípusok szerinti csoportosítás: miközben tíz évvel ezelőtt a városokban volt több cukorbeteg (2012: városon 5124, falun 4651), addig ez az elmúlt évtizedben ez a tendencia fokozatosan megfordult, és ma már falun több a cukorbeteg (2022: városon 7812, falun 8235).

Alig vannak tünetei

A cukorbetegek számának a folyamatos növekedése egyrészt az egészségtelen életmóddal magyarázható, és némiképp ellentmondásos ugyan, de azzal is, hogy többen figyelnek az egészségi állapotukra, vagy többen mennek el kivizsgálásokra – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől.

– magyarázta az egészségügyi szakhatóság megyei vezetője.

Könnyen kiszűrhető, de ahhoz el kell menni az orvoshoz

Tar Gyöngyi szerint sokan, akik gyanítják, hogy cukorbetegek, azért nem mennek el az orvoshoz, mert ha beigazolódik a diabétesz gyanúja, akkor le kell mondaniuk az édességekről cukorról, pedig

„Ma már olyan korszerű, egyszerű és ingyenes kezelést írnak elő a cukorbetegeknek, amivel szinte teljesen normális életet élhetnek. Sokan mondják, hogy azért halogatták a kivizsgálást, mert ha kiderül, hogy cukorbetegek, mert akkor nem ehetnek édességet. A mai inzulinkészítményekkel és tablettás vércukorcsökkentőkkel a cukorbetegek már szinte teljesen normális életet élhetnek” – fogalmazott, hangsúlyozva azt is, hogy ha időben orvoshoz mennek, megelőzhetők a szövődmények is, amelyek később például egy végtag elvesztéséhez vagy egy súlyos szív-érrendszeri betegség kialakulásához vezethetnek, ami egy ördögi kör és tovább súlyosbítja a beteg állapotát.

Egyre egészségtelenebbül élünk

Korunk népbetegsége a diabétesz, egyre egészségtelenebbül élünk, jórészt ezért nő folyamatosan a betegek száma – válaszolta a statisztikai adatokban látható növekedés legfőbb okaira vonatkozó kérdésünkre az egészségügyi szakhatóság vezetője.

„A 2-es típusú diabétesz általában a középkorúaknál és az idősebbeknél, főleg az elhízottaknál jelentkezik – más anyagcsere-zavarokkal társulva –, és ez mind összefügg az életmóddal.

Erre nincs idő, és a rohanó életmóddal együtt jár az egészségtelen táplálkozás is. Mindenkinek el kellene határoznia magát, hogy tesz valamit az egészségéért. Ezt a döntést könnyű ugyan meghozni, de nehéz összeegyeztetni a mai, taposómalom-jellegű életmóddal, ami a pénzkeresésről szól, nem a nyugodt életről, a megfelelő étrendről és a pihentető alvásról” – magyarázta Tar Gyöngyi.

Mi lehet a magyarázat a diabétesz vidéki „térhódítására”?

A cukorbetegség településtípusok szerinti megoszlásával kapcsolatos változásokról – vagyis arról, hogy ma már vidéken több a diabéteszes beteg, miközben tíz évvel ezelőtt ez fordítva volt – a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője azt mondta, összetett okai vannak ennek. Ám

A korábbi tendenciára magyarázat lehet az is, hogy a városi lakosság számára elérhetőbbek voltak az egészségügyi, így a diagnosztikai szolgáltatások is. Másrészt a munkaorvostani vizsgálatok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy az utóbbi években vidéken is több diabétesz-megbetegedésre derült fény, régen ugyanis ilyen vizsgálatok egyáltalán nem voltak vidéken, lévén, hogy az ott élő emberek gazdálkodásból éltek, manapság viszont már számtalan kis cég működik falvakon, amelyek kötelesek évente munkaorvostani vizsgálatokat végeztetni – magyarázta a tendencia megváltozásának a lehetséges okait Tar Gyöngyi.

– hangsúlyozta a szűrések fontosságát a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.