
Fotó: Boda L. Gergely
Románia és Magyarország lakosságát kardiológiai szempontból szorosan összeköti és meghatározza a szív- és érrendszeri betegségek okozta elhalálozások gyakorisága. A közép-kelet európai régiót többek között ezért is nevezik a szakemberek átmeneti gazdasággal bíró országoknak – mondta dr. Tóth Kálmán, a Pécsi Kardiológiai Intézet vezetője a Marosvásárhelyen szervezett 9. Országos Kardiológiai Konferencia kapcsán tartott sajtótájékoztatón.
2010. június 27., 19:432010. június 27., 19:43
Fotó: Boda L. Gergely
Hazánkban az elhalálozások 60 százalékát szív- és érrendszeri problémák okozzák. Magyarországon az elmúlt 15 évben 5 évvel nőtt az átlagéletkor, a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta elhalálozások száma pedig 51 százalékra csökkent. Ez nagyrészt annak a speciális szívkatéterezési módszernek köszönhető, amelyet szaknyelven sztentnek neveznek.
Sztent módszerrel évente 12%-al több ember életét mentik meg
„Az ország egész területét lefedi az a 16 sürgősségi beavatkozásra felkészült kardiológiai központ, amely Magyarországon 2006 óta működik” – mondta dr. Merkely Béla, a Budapesti Semmelweis Kardiológiai Központ vezetője. Évente 12 százalékkal több infarktusos beteg életét mentik meg ezzel a módszerrel – tette hozzá a magyarországi professzor. Ezzel szemben a kétszer akkora Romániában csupán 10 ilyen központ létezik, amely nem fedi le az ország egész területét.
Magyarországi szakemberek segítségére van szükség
Romániában mindössze 10 központ létezik, ahol ilyen beavatkozást végeznek, ebből kettő Marosvásárhelyen – mondta dr. Benedek Imre, a konferencia elnöke, akit nemrég a Határon Túli Magyar Kardiológusok Társaságának elnökévé választottak. Az új módszer olcsóbb és hatékonyabb is, mint a gyógyszeres kezelések. Míg az utóbbi hozzávetőleg 6500 euróba kerül betegenként, addig a sztentes beavatkozásért 1000– 2000 eurót kell törleszteni – tette hozzá a konferencia elnöke. Nincsenek pénzügyi források ahhoz, hogy az egész országot lefedhessék ezek a központok, és hiány van erre a beavatkozásra felkészült kardiológusokból is. Hozzávetőleg 2 millió euróra van szükség egy ilyen központ felszereléséhez.
Két év alatt képezik ki a kardiológusokat erre a módszerre
Románia egészségügyi minisztériuma nemrég beindított egy olyan programot, amely az újfajta szívkatéteres módszer fejlesztésére irányul – mondta a román Kardiológusok Társaságának elnöke, dr. Dan Deleanu. Ennek keretében két év alatt kardiológusokat képeznek ki erre a speciális beavatkozásra – tette hozzá az elnök. Ehhez a gyakorlott magyarországi szakemberek segítségére is szükség van. „Magyarországon a körülmények jobbak, mint Romániában egy orvos számára, de a fizetés nem” – mondta dr. Merkely Béla. A legjobban a sikerélmény motiválja az anyaországi orvosokat az otthonmaradásra – tette hozzá a Semmelweis Intézet vezetője.
Személyautót sodort el a vonat a Maros megyei Bánffytanya településnél szerda délután. A szerencsés kimenetelű vasúti balesetben senki sem sérült meg.
Tűzesethez vonultak ki a szászrégeni hivatásos tűzoltók csütörtök délután a Maros megyei Görgényoroszfaluba, miután egy faipari vállalkozás fűrészportároló silójában tűz keletkezett.
Tűz ütött ki szerdán egy koronkai irodaházban. Az épületből 19 személy időben kijutott, két füstöt belélegzett embert pedig a helyszínen láttak el a mentősök.
Mintegy húsz négyzetméteren égett egy lakóház tetőszerkezete szerda reggel Maroskeresztúron. Az épületben négy ember tartózkodott, köztük egy fogyatékkal élő ember is, akiket a helyszínen lévő lakosok még biztonságban kimenekítettek.
Az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közti szakasza mintegy 50 százalékban elkészült, a 24 kilométeres sztrádát 2027 első felében adhatják át a forgalomnak – jelentette be kedden Horațiu Cosma, a szállításügyi minisztérium államtitkára.
A korábbinál gyorsabban és pontosabban vizsgálhatják a szövetmintákat a Maros Megyei Klinikai Kórház patológiai laboratóriumában. Az intézményben évente már akár negyvenezer mintát is elemezhetnek Maros, Hargita és Beszterce megyei páciensektől is.
Bár a szovátai tanuszodát még tavaly decemberben átadták, a létesítmény azonban csak most nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. A városvezetés bejelentése szerint az első hónapban ingyenesen vehetik birtokba a látogatók az uszodát.
Haszongépjárműre dőlt fa, úttestre esett állványok és két elárasztott pince – viharkárok elhárításán dolgoztak a marosvásárhelyi tűzoltók hétfőn délután.
Ettől a héttől ismét lehet óvodába íratni a gyerekeket a megmaradt férőhelyek számának függvényében, ám Marosvásárhelyen idén még nem indulhat el a katolikus óvoda, ugyanis tavaly túl későn jött létre a líceum, így várni kell még egy évet az óvodára.
Újra kivizsgálják a Maros megyei sérült gyermekeket gondozó központokban történteket, ellenőrizve, hogy valóban megfelelő ellátásban részesültek-e a kiskorúak. Az igazgató szerint a központokban mindenki megfelelően járt el.
szóljon hozzá!