A csata jelentőségét az is növeli, hogy a nagy magyar költőnek, Petőfi Sándornak is ebben a csatában veszett nyoma.

„Ebben nagy segítségünkre volt Polgár Balázs, a Hadtörténeti Múzeum kutatója, aki Magyarországon számos csatatér-kutatásban vett részt. Ezek roncsolásmentes régészeti módszerek, ami azt jelenti, hogy nem ásatások történtek, hanem légi régészeti kutatás, illetve terepbejárás és fémdetektoros kutatás. Mivel nyilván egy csatáról van szó, nincsenek nagy építmények, meg az értékesebb tárgyakat, például az ágyúkat a csata után összeszedik. Úgyhogy

Nagyon jó forrásaink voltak, mert az oroszokat vezető Lüders tábornok leírta a csatát, úgyhogy

– részletezte a múzeum vezetője. Hangsúlyozta, nem Petőfit, és nem Petőfinek a sírját keresték, hanem a csatának a helyszínét szerették volna pontosan behatárolni.

– számolt be munkájukról Ötvös Koppány Bulcsú.

„Utoljára az 1990-es években volt ott a kiállítás felújítva, tehát már nagyon elavult ilyen szempontból, ráadásul akkor döbbentünk rá, hogy nincsenek rendezve az adminisztratív és az anyagi keretei ennek az egész műemlék komplexumnak, mert senkinek nem volt a tulajdonában. Most egy nagyon hosszú és nagyon nehéz, politikától masszívan átfűtött másfél év van mögöttünk. Sokat köszönhetünk Péter Ferencnek, a Maros megyei tanács elnökének, hiszen az ő segítségével sikerült elérni azt, hogy

Ezt végig kellett vinni, hogy utána átadják a megyei önkormányzatnak, hogy ezt követően a megyei önkormányzat átadja a múzeumnak. Ez mind megtörtént a másfél év alatt” – részletezte a múzeumigazgató a Petőfi-emlékhely átvételi folyamatát.

Ennek az alapkő-letételét tartották vasárnap.

korábban írtuk

Megújul az emlékhely, amely egybeforrt Petőfi Sándor nevével

Felújítják és kibővítik a fehéregyházi Petőfi-emlékhelyet, az új épület alapkövét vasárnap délben tették le ünnepélyes keretek között a Petőfi-múzeumkertben. A felújítási és korszerűsítési munkálatok összértéke 6,4 millió lej.

– mondta el Ötvös Koppány Bulcsú. Pályázni is fognak ezeknek a megvalósítására, de nyilván nem az összes pénz jön majd ilyen forrásból, hanem a megyei tanács biztosítja a fennmaradó kiadásokra a pénzt – tette hozzá a múzeumvezető.

Mivel műemlékzóna a Petőfi-emlékhely, az építkezéshez mindenféle minisztériumi engedélyt be kellett szerezni, de ezen már túl vannak – mondta megkönnyebbülve az igazgató.

– részletezte a múzeum vezetője.

Fehéregyházán az elmúlt 30 évben a helyi Petőfi Művelődési Egyesület a csata évfordulójához – ami július 31-e – legközelebb eső vasárnap koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott minden évben.

– fejtette ki a múzeum vezetője, aki arra a kérdésünkre is választ adott, hogy miért nevezik Segesvári csatának a Fehéregyházán lezajlott csatát.

Gondolom, a segesvári jelző mellett szólt, hogy arról mindenki tudta, hogy hol van. Fehéregyházát nem biztos, hogy egyből ismerték máshol, de ha történelmileg vagy régészetileg hitelesek akarunk lenni, akkor ez fehéregyházi csata volt” – fejtette ki Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója.