Július 28-án tették le az új múzeum alapkövét Fehéregyházán
Fotó: Haáz Vince
Roncsolásmentes régészeti módszerekkel, azaz nem ásatások révén, hanem légi régészeti kutatások, valamint terepbejárás és fémdetektoros kutatások által tárták fel Fehéregyházán a segesvári csataként elhíresült esemény pontos részleteit a régészek. A feltárt régészeti anyagok és a csata menetéről szóló új információk méltó helyen lesznek bemutatva.
2024. augusztus 04., 21:032024. augusztus 04., 21:03
2024. július 31., 18:312024. július 31., 18:31
A segesvári csata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik jelentős csatája volt, hiszen
A csata jelentőségét az is növeli, hogy a nagy magyar költőnek, Petőfi Sándornak is ebben a csatában veszett nyoma.
A névtelen hősökre és Petőfire emlékeztető turulmadaras obeliszk is a múzeumkertben van
Fotó: Haáz Vince
Még 2018-ban kezdődött és több évig tartott az a projekt, amely révén sikerült feltárni a segesvári csata pontos részleteit. Ebben a budapesti Hadtörténeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Maros Megyei Múzeum vettek részt. Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója a Székelyhonnak elmesélte, hogy
„Ebben nagy segítségünkre volt Polgár Balázs, a Hadtörténeti Múzeum kutatója, aki Magyarországon számos csatatér-kutatásban vett részt. Ezek roncsolásmentes régészeti módszerek, ami azt jelenti, hogy nem ásatások történtek, hanem légi régészeti kutatás, illetve terepbejárás és fémdetektoros kutatás. Mivel nyilván egy csatáról van szó, nincsenek nagy építmények, meg az értékesebb tárgyakat, például az ágyúkat a csata után összeszedik. Úgyhogy
Nagyon jó forrásaink voltak, mert az oroszokat vezető Lüders tábornok leírta a csatát, úgyhogy
– részletezte a múzeum vezetője. Hangsúlyozta, nem Petőfit, és nem Petőfinek a sírját keresték, hanem a csatának a helyszínét szerették volna pontosan behatárolni.
Ilyen lesz az új régészeti feltárásokat bemutató múzeum
Fotó: Haáz Vince
A kutatóknak szerencséjük volt, mert pont ebben az időszakban, az 1848-as szabadságharc idején szabványosítottak az orosz hadseregben egy úgynevezett Kulikov-féle lövedéket, amely egy hegyes-kúpos ólomgolyó. Ezzel ellentétben a magyar szabvány egy kerek ólomgolyó volt. Úgyhogy
– számolt be munkájukról Ötvös Koppány Bulcsú.
A Maros Megyei Múzeum képviselői: Sárándi Tamás és Ötvös Koppány
Fotó: Haáz Vince
A projekt még 2022-ben lejárt, és akkor felmerült, hogy ezeket az új információkat és tárgyakat be is kellene mutatni.
„Utoljára az 1990-es években volt ott a kiállítás felújítva, tehát már nagyon elavult ilyen szempontból, ráadásul akkor döbbentünk rá, hogy nincsenek rendezve az adminisztratív és az anyagi keretei ennek az egész műemlék komplexumnak, mert senkinek nem volt a tulajdonában. Most egy nagyon hosszú és nagyon nehéz, politikától masszívan átfűtött másfél év van mögöttünk. Sokat köszönhetünk Péter Ferencnek, a Maros megyei tanács elnökének, hiszen az ő segítségével sikerült elérni azt, hogy
Ezt végig kellett vinni, hogy utána átadják a megyei önkormányzatnak, hogy ezt követően a megyei önkormányzat átadja a múzeumnak. Ez mind megtörtént a másfél év alatt” – részletezte a múzeumigazgató a Petőfi-emlékhely átvételi folyamatát.
A régi emlékhely, amelyet Haller Louise grófnő építtetett a 19. században
Fotó: Haáz Vince
Ennek az alapkő-letételét tartották vasárnap.
Felújítják és kibővítik a fehéregyházi Petőfi-emlékhelyet, az új épület alapkövét vasárnap délben tették le ünnepélyes keretek között a Petőfi-múzeumkertben. A felújítási és korszerűsítési munkálatok összértéke 6,4 millió lej.
– mondta el Ötvös Koppány Bulcsú. Pályázni is fognak ezeknek a megvalósítására, de nyilván nem az összes pénz jön majd ilyen forrásból, hanem a megyei tanács biztosítja a fennmaradó kiadásokra a pénzt – tette hozzá a múzeumvezető.
Mivel műemlékzóna a Petőfi-emlékhely, az építkezéshez mindenféle minisztériumi engedélyt be kellett szerezni, de ezen már túl vannak – mondta megkönnyebbülve az igazgató.
Látványterv: ilyen lesz az új múzeum Fehéregyházán
Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Terveik szerint ezt augusztus végéig megoldják és így szeptemberben kiírhatják a közbeszerzési eljárást.
– részletezte a múzeum vezetője.
Fehéregyházán az elmúlt 30 évben a helyi Petőfi Művelődési Egyesület a csata évfordulójához – ami július 31-e – legközelebb eső vasárnap koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott minden évben.
– fejtette ki a múzeum vezetője, aki arra a kérdésünkre is választ adott, hogy miért nevezik Segesvári csatának a Fehéregyházán lezajlott csatát.
Kissé elavult már a jelenlegi emlékhely
Fotó: Haáz Vince
„A csata pont Fehéregyháza és Segesvár határában történt, tehát az oroszok nagyjából Segesváron, a magyarok Fehéregyházán álltak fel, de
Gondolom, a segesvári jelző mellett szólt, hogy arról mindenki tudta, hogy hol van. Fehéregyházát nem biztos, hogy egyből ismerték máshol, de ha történelmileg vagy régészetileg hitelesek akarunk lenni, akkor ez fehéregyházi csata volt” – fejtette ki Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója.
A romániai elnökválasztás érvénytelenítésére is kitért J. D. Vance amerikai alelnök pénteken a müncheni biztonsági konferencián mondott beszédében.
Nem jelent veszélyt Romániára az az incidens, amely az elmúlt éjjel történt Csernobilban, amikor egy drón eltalálta az ukrajnai volt atomerőmű 4-es reaktorának maradványait védő betonburkolatot – közölte pénteken az Országos Környezetvédelmi Ügynökség.
Túlmutat a megfáradt közhelyeken az a kiállítás, melyet Valentin-nap alkalmából hoztak létre a székelyudvarhelyi Márton Áron téren: 100 magyar költő szerelmes versét függesztették ki, rózsaszín habok és szívecske-áradat nélkül.
Továbbra is kitart amellett, hogy a városi tanács ki kell vizsgálja a HVCSK körül kialakult helyzetet – szögezte le Sorbán Attila Örs, az EMSZ színeiben megválasztott gyergyószentmiklósi képviselő.
Sűrű lesz az elkövetkező néhány év is az európai uniós támogatású beruházások terén Csíkszeredában, összesen több mint 400 millió lej értékben pályáztak különböző projektekre. Ezek egyike a Vigadó felújítása.
Csíkszeredában tavaly november óta fokozatosan helyezik ki a digitális hulladékszigeteket, több mint ötven ilyen gyűjtőpont lesz a városban, idén január óta pedig elkezdték kiosztani a nyitókártyákat is.
Tűz ütött ki egy műhelyben Csíkszentmártonban pénteken délután, több tűzoltókocsival szállt ki a Hargita megyei tűzoltóság a helyszínre.
„Lehet-e úgy szeretni, hogy a másik belefogy, hogy viszket tőle a bőre, szúr a gyomra, hogy nem kap levegőt? A kérdés Dobray Sarolta Üvegfalában vetődik fel, választ akár vasárnap is kaphatunk rá a szerző és társa kézdivásárhelyi előadása során.
Lakossági fórumra hívja a polgármesteri hivatal a szentegyháziakat: az önkormányzat beszámol az előző évről és a jövőbeni terveket is ismerteti – olvasható az intézmény Facebook-oldalán.
Nyárádi Zsolt régész, a Haáz Rezső Múzeum munkatársa tart előadást Elpusztult középkori templomok Udvarhelyszéken címmel Székelyudvarhelyen.
szóljon hozzá!