Sikerült beazonosítani a segesvári csata pontos helyszínét

Július 28-án tették le az új múzeum alapkövét Fehéregyházán •  Fotó: Haáz Vince

Július 28-án tették le az új múzeum alapkövét Fehéregyházán

Fotó: Haáz Vince

Roncsolásmentes régészeti módszerekkel, azaz nem ásatások révén, hanem légi régészeti kutatások, valamint terepbejárás és fémdetektoros kutatások által tárták fel Fehéregyházán a segesvári csataként elhíresült esemény pontos részleteit a régészek. A feltárt régészeti anyagok és a csata menetéről szóló új információk méltó helyen lesznek bemutatva.

Hajnal Csilla

2024. augusztus 04., 21:032024. augusztus 04., 21:03

2024. július 31., 18:312024. július 31., 18:31

A segesvári csata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik jelentős csatája volt, hiszen

1849. július 31-én Segesvár és Fehéregyháza határában a Bem tábornok vezette magyar csapatok vereséget szenvedtek az Alekszandr Nyikolajevics Lüders tábornok vezette orosz, és az Eduard Clam-Gallas tábornok irányította osztrák hadseregtől.

A csata jelentőségét az is növeli, hogy a nagy magyar költőnek, Petőfi Sándornak is ebben a csatában veszett nyoma.

A névtelen hősökre és Petőfire emlékeztető turulmadaras obeliszk is a múzeumkertben van •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A névtelen hősökre és Petőfire emlékeztető turulmadaras obeliszk is a múzeumkertben van

Fotó: Haáz Vince

A Kulikov-féle lövedékek vezettek nyomra

Még 2018-ban kezdődött és több évig tartott az a projekt, amely révén sikerült feltárni a segesvári csata pontos részleteit. Ebben a budapesti Hadtörténeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Maros Megyei Múzeum vettek részt. Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója a Székelyhonnak elmesélte, hogy

csatatér-kutatással kezdődött a projekt, azzal a céllal, hogy be tudják azonosítani egész pontosan a fehéregyházi csata helyszínét.

„Ebben nagy segítségünkre volt Polgár Balázs, a Hadtörténeti Múzeum kutatója, aki Magyarországon számos csatatér-kutatásban vett részt. Ezek roncsolásmentes régészeti módszerek, ami azt jelenti, hogy nem ásatások történtek, hanem légi régészeti kutatás, illetve terepbejárás és fémdetektoros kutatás. Mivel nyilván egy csatáról van szó, nincsenek nagy építmények, meg az értékesebb tárgyakat, például az ágyúkat a csata után összeszedik. Úgyhogy

Idézet
elsősorban lövedékeknek és ruhákról leesett fémtartozékoknak köszönhetően sikerült beazonosítani a csata helyszínét.

Nagyon jó forrásaink voltak, mert az oroszokat vezető Lüders tábornok leírta a csatát, úgyhogy

Idézet
nagyjából volt egy elképzelésünk róla, hogy hogyan zajlott, de sikerült egész pontosan meghatározni azt, hogy hol álltak fel a magyarok, illetve hol álltak fel az oroszok, és nagyjából a csatának a menetét is meg tudjuk mondani, hol próbálkozott átkarolással a magyar balszárny, illetve aztán végül benne volt a menekülési útvonal”

– részletezte a múzeum vezetője. Hangsúlyozta, nem Petőfit, és nem Petőfinek a sírját keresték, hanem a csatának a helyszínét szerették volna pontosan behatárolni.

Ilyen lesz az új régészeti feltárásokat bemutató múzeum •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Ilyen lesz az új régészeti feltárásokat bemutató múzeum

Fotó: Haáz Vince

A kutatóknak szerencséjük volt, mert pont ebben az időszakban, az 1848-as szabadságharc idején szabványosítottak az orosz hadseregben egy úgynevezett Kulikov-féle lövedéket, amely egy hegyes-kúpos ólomgolyó. Ezzel ellentétben a magyar szabvány egy kerek ólomgolyó volt. Úgyhogy

a lövedékek szóródásából szépen meg lehet állapítani, hogy ahol rengeteg Kulikov-féle golyó került elő, az volt a magyar szárny, a magyarok meg az oroszokra lőttek, úgyhogy onnan kerültek elő ezek a kerek ólomgolyók, illetve mind a két helyről vannak ágyúgolyó töredékek is

– számolt be munkájukról Ötvös Koppány Bulcsú.

A Maros Megyei Múzeum képviselői: Sárándi Tamás és Ötvös Koppány •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A Maros Megyei Múzeum képviselői: Sárándi Tamás és Ötvös Koppány

Fotó: Haáz Vince

Be is kell mutatni a feltárt anyagot

A projekt még 2022-ben lejárt, és akkor felmerült, hogy ezeket az új információkat és tárgyakat be is kellene mutatni.

Adta magát a Fehéregyházán már az 1890-es évek óta létező Petőfi Emlékház, ahol egy hármas tömegsírra állították fel Haller Lujza adományaként 1898-ban a ma is látható turulmadaras obeliszket, és oda építtette meg Haller Lujza saját pénzéből a házikót.

„Utoljára az 1990-es években volt ott a kiállítás felújítva, tehát már nagyon elavult ilyen szempontból, ráadásul akkor döbbentünk rá, hogy nincsenek rendezve az adminisztratív és az anyagi keretei ennek az egész műemlék komplexumnak, mert senkinek nem volt a tulajdonában. Most egy nagyon hosszú és nagyon nehéz, politikától masszívan átfűtött másfél év van mögöttünk. Sokat köszönhetünk Péter Ferencnek, a Maros megyei tanács elnökének, hiszen az ő segítségével sikerült elérni azt, hogy

az akkor még egy magyart sem számláló fehéregyházi helyi tanács – azóta bejutott egy pár, de akkor éppenséggel egy magyar sem volt a helyi tanácsban – megértette azt, hogy miért kell nekik a helyi önkormányzat nevére telekelni ezt az emlékművet.

Ezt végig kellett vinni, hogy utána átadják a megyei önkormányzatnak, hogy ezt követően a megyei önkormányzat átadja a múzeumnak. Ez mind megtörtént a másfél év alatt” – részletezte a múzeumigazgató a Petőfi-emlékhely átvételi folyamatát.

A régi emlékhely, amelyet Haller Louise grófnő építtetett a 19. században •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A régi emlékhely, amelyet Haller Louise grófnő építtetett a 19. században

Fotó: Haáz Vince

Ezek után nyertek a magyar kormány által kiírt Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 projekt keretein belül 190 millió forintot, hogy a már meglévő épületet felújítsák, és hogy hozzátoldva egy körülbelül száz négyzetméteres kiállítóteret tudjanak építeni, és ebbe a kettőbe egy modern kiállítást létesítsenek.

Ennek az alapkő-letételét tartották vasárnap.

korábban írtuk

Megújul az emlékhely, amely egybeforrt Petőfi Sándor nevével
Megújul az emlékhely, amely egybeforrt Petőfi Sándor nevével

Felújítják és kibővítik a fehéregyházi Petőfi-emlékhelyet, az új épület alapkövét vasárnap délben tették le ünnepélyes keretek között a Petőfi-múzeumkertben. A felújítási és korszerűsítési munkálatok összértéke 6,4 millió lej.

Idézet
Szeretnénk ebben a projektben az egész kertet megújítani, tanösvények lesznek benne, a csatához kapcsolódható anyagok, illetve Petőfi Erdélyhez kötődő dolgai. Lesznek tanösvények, hogy egy nagyobb csoportnak, akár egy egész osztálynak vagy egy buszos kirándulócsoportnak tudjunk pihenőhelyet is biztosítani. Restaurálni fogjuk az emlékművet is, és mind a négy irányból teljesen új kerítést kap ez az emlékhely”

– mondta el Ötvös Koppány Bulcsú. Pályázni is fognak ezeknek a megvalósítására, de nyilván nem az összes pénz jön majd ilyen forrásból, hanem a megyei tanács biztosítja a fennmaradó kiadásokra a pénzt – tette hozzá a múzeumvezető.

Mivel műemlékzóna a Petőfi-emlékhely, az építkezéshez mindenféle minisztériumi engedélyt be kellett szerezni, de ezen már túl vannak – mondta megkönnyebbülve az igazgató.

Megvan már a munkálatokhoz szükséges műszaki vizsgálat (DALI-fázis), és következik a műszaki terv, amely igazából kész van, de akkor lesz teljes, amikor megkapják hozzá az építkezési engedélyt.

Látványterv: ilyen lesz az új múzeum Fehéregyházán •  Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum Galéria

Látványterv: ilyen lesz az új múzeum Fehéregyházán

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Terveik szerint ezt augusztus végéig megoldják és így szeptemberben kiírhatják a közbeszerzési eljárást.

Amennyiben minden jól működik, nagyjából október második felében hozzá lehet kezdeni a munkálatokhoz, és talán jövőre sikerül megnyitni az új múzeumot és az új kiállítást

– részletezte a múzeum vezetője.

Fehéregyházán az elmúlt 30 évben a helyi Petőfi Művelődési Egyesület a csata évfordulójához – ami július 31-e – legközelebb eső vasárnap koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott minden évben.

Idéntől a Maros Megyei Múzeum adminisztrálja a fehéregyházi múzeumot, de továbbra is engedélyezik a megemlékezést, idén is segítettek megszervezni nekik az eseményt

– fejtette ki a múzeum vezetője, aki arra a kérdésünkre is választ adott, hogy miért nevezik Segesvári csatának a Fehéregyházán lezajlott csatát.

Kissé elavult már a jelenlegi emlékhely •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Kissé elavult már a jelenlegi emlékhely

Fotó: Haáz Vince

„A csata pont Fehéregyháza és Segesvár határában történt, tehát az oroszok nagyjából Segesváron, a magyarok Fehéregyházán álltak fel, de

Idézet
már abban a korban is egy ilyen kettősség volt azzal kapcsolatban, hogy segesvári vagy fehéregyházi csata volt-e ez.

Gondolom, a segesvári jelző mellett szólt, hogy arról mindenki tudta, hogy hol van. Fehéregyházát nem biztos, hogy egyből ismerték máshol, de ha történelmileg vagy régészetileg hitelesek akarunk lenni, akkor ez fehéregyházi csata volt” – fejtette ki Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 14., péntek

Halvány hírszerzési gyanú: véleményt nyilvánított az amerikai alelnök az érvénytelenített elnökválasztásunkról

A romániai elnökválasztás érvénytelenítésére is kitért J. D. Vance amerikai alelnök pénteken a müncheni biztonsági konferencián mondott beszédében.

Halvány hírszerzési gyanú: véleményt nyilvánított az amerikai alelnök az érvénytelenített elnökválasztásunkról
2025. február 14., péntek

Kiemelten figyelték nálunk is a radioaktivitást az éjjeli incidens után

Nem jelent veszélyt Romániára az az incidens, amely az elmúlt éjjel történt Csernobilban, amikor egy drón eltalálta az ukrajnai volt atomerőmű 4-es reaktorának maradványait védő betonburkolatot – közölte pénteken az Országos Környezetvédelmi Ügynökség.

Kiemelten figyelték nálunk is a radioaktivitást az éjjeli incidens után
2025. február 14., péntek

Szerelmes versek árasztották el Székelyudvarhely központját Valentin-napon

Túlmutat a megfáradt közhelyeken az a kiállítás, melyet Valentin-nap alkalmából hoztak létre a székelyudvarhelyi Márton Áron téren: 100 magyar költő szerelmes versét függesztették ki, rózsaszín habok és szívecske-áradat nélkül.

Szerelmes versek árasztották el Székelyudvarhely központját Valentin-napon
2025. február 14., péntek

Fenntartja a HVCSK-val kapcsolatos kijelentéseit a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő

Továbbra is kitart amellett, hogy a városi tanács ki kell vizsgálja a HVCSK körül kialakult helyzetet – szögezte le Sorbán Attila Örs, az EMSZ színeiben megválasztott gyergyószentmiklósi képviselő.

Fenntartja a HVCSK-val kapcsolatos kijelentéseit a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő
2025. február 14., péntek

Több mint 400 millió lej értékben valósulnak meg uniós beruházások Csíkszeredában

Sűrű lesz az elkövetkező néhány év is az európai uniós támogatású beruházások terén Csíkszeredában, összesen több mint 400 millió lej értékben pályáztak különböző projektekre. Ezek egyike a Vigadó felújítása.

Több mint 400 millió lej értékben valósulnak meg uniós beruházások Csíkszeredában
2025. február 14., péntek

Okoskuka-használati útmutató fontos tudnivalókkal – videó

Csíkszeredában tavaly november óta fokozatosan helyezik ki a digitális hulladékszigeteket, több mint ötven ilyen gyűjtőpont lesz a városban, idén január óta pedig elkezdték kiosztani a nyitókártyákat is.

Okoskuka-használati útmutató fontos tudnivalókkal – videó
2025. február 14., péntek

Tűz ütött ki egy csíkszentmártoni műhelyben

Tűz ütött ki egy műhelyben Csíkszentmártonban pénteken délután, több tűzoltókocsival szállt ki a Hargita megyei tűzoltóság a helyszínre.

Tűz ütött ki egy csíkszentmártoni műhelyben
2025. február 14., péntek

Előadás hétköznapi bántalmazásokról

„Lehet-e úgy szeretni, hogy a másik belefogy, hogy viszket tőle a bőre, szúr a gyomra, hogy nem kap levegőt? A kérdés Dobray Sarolta Üvegfalában vetődik fel, választ akár vasárnap is kaphatunk rá a szerző és társa kézdivásárhelyi előadása során.

Előadás hétköznapi bántalmazásokról
Előadás hétköznapi bántalmazásokról
2025. február 14., péntek

Előadás hétköznapi bántalmazásokról

2025. február 14., péntek

Lakossági fórumra hívják a szentegyháziakat

Lakossági fórumra hívja a polgármesteri hivatal a szentegyháziakat: az önkormányzat beszámol az előző évről és a jövőbeni terveket is ismerteti – olvasható az intézmény Facebook-oldalán.

Lakossági fórumra hívják a szentegyháziakat
2025. február 14., péntek

Az elpusztult udvarhelyszéki templomokról tart előadást Nyárádi Zsolt régész

Nyárádi Zsolt régész, a Haáz Rezső Múzeum munkatársa tart előadást Elpusztult középkori templomok Udvarhelyszéken címmel Székelyudvarhelyen.

Az elpusztult udvarhelyszéki templomokról tart előadást Nyárádi Zsolt régész
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!