
Fotó: Kristó Róbert
Az oktatási miniszter felvetésére az utóbbi időben sok szó esett a téli vakáció esetleges meghosszabbításáról és a nyári vakáció megkurtításáról. Helyi szülők és pedagógusok úgy vélik, megfontolandó a felvetés, ha az a gyerekek és az oktatás érdekeit szolgálja.
2010. december 10., 14:592010. december 10., 14:59
2011. január 06., 17:082011. január 06., 17:08
Közvitát indítványozott Daniel Petru Funeriu oktatási miniszter a tanév szerkezetének esetleges megváltoztatásáról, ezen belül pedig a téli vakáció időszakának meghosszabbításáról és a nyári vakáció időszakának rövidítéséről.
Az oktatási miniszter három érvet sorolt fel tervezete mellett. Kifejtette, egyrészt télen gyakoribbak a hiányzások, nagy hidegek, havazások esetén sok gyerek nem megy iskolába, másrészt a gyerekeknek kényelmesebb lenne, ha szeptemberben kellene több napot iskolába menni, mint januárban, harmadrészt pedig véleménye szerint sokat tudnának spórolni a tanintézmények fűtésszámláin az önkormányzatok a téli vakáció meghosszabbítása esetén.
A tárcavezető azt mondta, minden szociális partner véleményét kikérik az ügyben és leszögezte, az esetleges változások csak a következő, 2011–2012-es tanévtől jöhetnek szóba, az idei tanév szerkezetét nem fogják megbolygatni.
Néhány, általunk megkérdezett szülő előbb elutasította a tanév szerkezetének megváltoztatását, majd elgondolkodva a felvetésen, azt mondták, hogy elképzelhetőnek tartanának például egy szeptember 1-jei tanévkezdést. A nagyon hosszú nyári vakáció alatt nagyon kiesnek a gyerekek – mutatta be az egyik szülő, egy másik pedig egyetértett azzal az érvvel, hogy a téli vakáció meghosszabbítása esetén kevesebbet kellene rossz időben iskolába járjanak a gyerekek. Ugyanakkor leszögezték, hogy nem kellene nagyon belenyírni a nyári vakációba, tehát augusztust legalább mindenképpen meg kellene még hagyni pihenésre a gyerekek számára.
Ferencz S. Alpár, Hargita megyei főtanfelügyelő úgy vélte, hogy egy kis lazítás és egy kivicsel okosabb átszervezése a tanévszerkezetnek időszerű lenne. Véleménye szerint ki kell egyenlíteni kissé a téli és a nyári vakáció közötti nagy időtartambeli különbséget. Erre megoldás lehet a tanév szeptember 1-jei kezdése vagy pedig a tanév június végi zárása, hosszabb téli vakációval – vélte a főtanfelügyelő. Rámutatott, a legtöbb európai országban nem június közepén ér véget az iskola. Kiemelte, racionálisan, a diákok oktatási, nevelési igényeit szem előtt tartva kellene átszervezni a tanév szerkezetét. A gyerek álljon ezen törekvés központjában és bár a gazdaságossági szempontokat is szem előtt kell tartani, a döntésben ezek csak másodlagosan szerepeljenek – fejtette ki a főtanfelügyelő. Hozzátette, az is fontos, hogy a téli vakáció meghosszabbításával mennyit tudnak megtakarítani az önkormányzatok, elsődlegesek azonban – lévén közoktatásról szó – a gyerekek érdekei és az oktatási szempontok kell legyenek.
Tamás Levente, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója ez ügyben azt mondta el, valamelyik tanügyi törvénytervezetnél ők már javasolták azt, hogy szeptember 1-jén legyen a tanévkezdés és május végén érjen véget a tanév. Hatékonyság szempontjából ez lenne a legindokoltabb – vélte az igazgató. Elmondta, nem gazdaságossági, hanem az oktatás hatékonysága szempontjából fogalmazták meg már korábban ezt a javaslatukat, amelynek az is része, hogy a záróvizsgákat mindenképpen a tanév lezárulta után kell megszervezni.
Lőrincz Juli, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója szerint is megfontolandó a téli vakáció meghosszabbításának ötlete, véleménye szerint azonban nem szabadna ez a nyári vakáció kárára menjen. A téli időszakban valóban nehezebben közlekednek, jönnek el a gyerekek az iskolába, viszont a nyári vakációt sem kellene úgy megrövidíteni, hogy a nyári hónapokban kelljen iskolában maradni, hisz a nagy melegben nehéz a gyerekeket az iskolában tartani – mutatta be az igazgató. Úgy vélte, a szeptember 1-jei tanévkezdés és a két héttel hosszabb téli vakáció megfelelő lenne. Lehet erről még tovább beszélgetni – vélte az igazgató, aki leszögezte, hogy a szülők véleményét is mindenképpen ki kell kérni a tanévszerkezet esetleges változtatása ügyében.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
szóljon hozzá!