Román érettségi: nem fognak változni az eredmények, ameddig nem vezetnek be alapos reformokat

– emelte ki az okok között az online hátulütőit Demeter Levente.

Kérdésünkre, hogyan lehet javítani a székelyföldi diákok román nyelvi kompetenciáin, kifejtette, az öt-nyolcas diákok számára a tantervváltás jó iránynak bizonyul, még akkor is ha a vizsga nem tükrözi azt az eredményt, amit vártak. „Ez kompetenciaközpontú tanulásra és a kommunikációra helyezi a hangsúlyt.

A pedagógusokat kell segítenünk ott, ahol még nem sikerült a váltás, hogy a kompetencia és kommunikáció irányába mozduljon el az óratartás. Másrészt a diákokat arra kell ösztönözni, hogy a román nyelv Romániában fontos mindannyiunk számára, akik szeretnénk előrelépni” – foglalta össze Demeter Levente.

Nem vonzó a magyar gyerekek számára

Jobban kellene szabályozni a középiskolába való bejutást, hiszen sokkal több olyan képességű gyerek kerül be, akinek nem lenne ott a helye, hiszen egy részük nem is akar leérettségizni – véli Kovászna megye főtanfelügyelője, Kiss Imre. „A kilencedikbe való bejutási módszeren mindenképpen változtatni kellene, ha azt akarjuk, hogy a nagy többségnek sikerüljön az érettségije. Törvényileg kellene megszabni, hogy hány százalék lehet elméleti hely” – tette hozzá a főtanfelügyelő. A gyengébb érettségiátlagban a diák hozzáállásán kívül a tanprogram is benne van, hiszen a román nyelv és irodalom nem vonzó a magyar gyerekek számára, ez számukra egy szükséglet, amiből érettségizniük kell, de ez nem motiválja őket, ezért nem oldja meg a román nyelven való érvényesülésüket sem.

– magyarázta megkeresésünkre Kiss Imre.

Differenciált vizsgakövetelményekre van szükség

Ugyanakkor a humánerőforrás része is benne van a gyenge érettségi eredményekben, hiszen a pedagógusképzés is hadilábon áll Romániában.

– fejtette ki a Kovászna megyei főtanfelügyelő. Szerinte rég kellett volna alkalmazni azt, hogy annak, aki anyanyelven tanul, differenciált legyen a román vizsgája is, mint ahogy idén először a nyolcadikosoknál volt. Csak az esetükben már kilenc évvel ezelőtt elkezdődött a tanterv reformálása, és most érkeztek el a vizsgához. De ezt párhuzamosan nem tették meg a középiskolásokkal.

Rá lehet fogni arra, hogy a román vizsga a magyar diákok „mumusa”, de azért készülni kell rá, hiszen Romániában vagyunk, és meg kell tanulni a román nyelvet. Nyilván hátrányos helyzetből indulnak, mert nem azt az irodalmat kellene tanulniuk a magyar gyerekeknek, mint a románoknak – magyarázta a főtanfelügyelő. „Sokan elfogadják a kudarcot, mert úgy gondolják, hogy mindent megtettek, de rossz volt a tétel, és ők áldozatok. De egy picit pozitívabb hozzáállással, nagyobb erőfeszítéssel egy ötös-hatost lehet, hogy össze tudnának hozni, ha nem nyugodnának bele az áldozat szerepébe” – fejtette ki véleményét Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő.

A sikeres érettségi egy négyéves folyamat

Magyarosi Zsuzsanna, az erdőszentgyörgyi Szent György Iskolaközpont román szakos tanára szerint csak úgy lehet segíteni a magyar diákok román nyelvi kompetenciájának javításán, ha lépésről lépésre haladnak, és behozzák a lemaradást, illetve hangsúlyt fektetnek a kommunikációs szintű román gyakorlására, amire nem sok idő jut. „A sikeres érettségi egy négyéves folyamat, ha nem annál több. A tőmondatokkal kell kezdeni, szavakkal, így kitérni a nyelvtanra, témakörökre leosztva. Van is egy magyar diákok számára kiadott gyakorló füzet, ezt bevittem órára, és úgy láttam, hasznos volt” – fejtette ki a román tanár. Kérdésünkre elmagyarázta,

„Nem azt mondom, hogy a román klasszikusokat ne ismerjék, de más szinten kellene közelíteni, nem az irodalomelmélet felől. Szépen hangzik az interkulturális folyamat, de a magyar és a román kultúra elég eltérő, így elég nehéz gyakorlatba ültetni ezt” – boncolgatta megkeresésünkre a román tanár.

Hozzátéve, létezik egy szakadék a vizsga és a négy éves tanterv között, és a tanár a program mellett időt kell szakítson arra is, hogy a követelményeket is megtanítsa, ilyen az érvelő esszé felépítése például, amely sok pontot ér az érettségin. „Az első tételnél vesztődnek el sokan, mert az ismeretlen szöveg, és azzal nehezebben boldogulnak, az érvelő esszé témája pedig kapcsolódik ehhez az első ponthoz. Egy közepes szintű diák boldogul a harmadik tételnél, de az idegenszövegnél és az érvelő esszénél már nem. Minden tanév egy hónapos ismétléssel kellene kezdődjön, de van amikor erre nincs idő. A kilencedik ezt megengedi, de a tizedik már nem, mert az lefedi az érettségi tételek nyolcvan százalékát, ezért az nagyon zsúfolt időbeosztás szempontjából, tizenkettedikben pedig az ismétlésen van a hangsúly” – fejtette ki számunkra Magyarosi Zsuzsanna.

A sok éves toldásos-foltozásos oktatás-politika az oka

Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) szakmai alelnöke szerint rendszerbeli kérdésről van szó, amelyet már évek óta halogatnak a döntéshozók, nem tudják, mit kezdjenek vele, és ez nem csak kisebbségi probléma. Az érettségi eredmények nem változnak évről évre olyan óriásit, vannak évek, amikor kicsit jobbak, van amikor gyengébbek.

A pedagógusszövetség alelnöke szerint ki van téve az egész érettségi rendszer a külső körülmények hatásának, azaz ha olyan a tanév, akkor jobb eredményt érnek el, ha nem olyanok a feltételek, akkor gyengébbet. „A pedagógusszövetség többször kihangsúlyozta, hogy a szakma nem a megoldója a helyzetnek, nem tud írni tananyagot, tankönyveket. A döntéshozókkal való tárgyalásaink során is mindig kihangsúlyoztuk, hogy nem lehet felszínesen kezelni ezeket a problémákat. Strukturális problémamegoldó csomagra van szükség, amely mélyre-menően megvizsgálja a tananyagot, a tantervet, a követelményeket, hozzáigazítja a 21. századi kompetenciákhoz, és alulról fölfele építkezik következetesen, kitartóan.

– szögezte le Ferencz-Salamon Alpár. Hozzátette, van egy óriási szakadék a nyelvi készségek fejlesztése, illetve a vizsgakörülmények és követelmények között, hátrányos helyzetbe hozva azokat a tanulókat, akiknél nincs olyan nyelvi környezet, amiben hatékonyabban el tudják sajátítani a nyelvet. A pedagógusszövetség alelnöke nem úgy látja, hogy a diákokban vagy a pedagógusokban kell keresni a hibát, hanem a sok éves toldásos-foltozásos oktatáspolitika az, amely ezeket a problémákat generálja, és ennek csak egy része a tanterv, a továbbképzés vagy a vizsgakövetelmények reformja. Alaposan kellene az újításhoz hozzáállnia törvényhozóknak, tananyagíróknak – vallja a szakember.

Hiányzik a rendszerszintű pályaorientáció

Szintén probléma az, hogy hiányzik a rendszerszintű, következetes pályaorientáció a hazai oktatásból. „Amíg nem »pálya-orientálom« a gyerekeket, addig csak szubjektív szempontok szerinti lesz a pályaválasztásuk kilencedikben. Továbbra is megmarad az iskolaelhagyás magas aránya, a jó eredményekkel végzők az elméleti líceumokba mennek, a gyenge eredményekkel a szakközépiskolákba, ezáltal is „hátul” tartva ezeket a tanintézeteket az alacsony érettségi átlaggal” – fejtette ki Ferencz-Salamon. De szintén fontos szempontként említette azt, hogy nem szabad egyforma mércével mérni a diákokat. Mindenfajta pedagógiai elvnek ellentmond az, ha mindenkit ugyanazon képességek alapján mérünk fel – véli az oktatásban jártas szakember. „Nem az út, hanem az eszköz a fontos, és ez megfelelően méltányos kell legyen, mert a sportban sem tud az méltányos lenni, ha egy paralimpikont versenyeztetek egy olimpikonnal” – tette hozzá Ferencz-Salamon Alpár, az RMPSZ szakmai alelnöke.