Visszakapta eredeti barokk stílusát a csíkszeredai Szent Kereszt plébániatemplom oltára, azonban hagytak rajta pár kockát az utókornak a 20. századi olajfestésekről, ezeket retusálják, hogy a szemnek ne legyen zavaró, de alatta meghagyják a rétegeket „tanúfoltokként”.
2024. április 17., 12:012024. április 17., 12:01
2024. április 17., 14:302024. április 17., 14:30
A csíkszeredai Szent-Kereszt plébániatemplom főoltára a restaurálás előtt
Fotó: Mihály Ferenc
Visszakapta eredeti barokk stílusát a csíkszeredai Szent Kereszt plébániatemplom oltára, azonban hagytak rajta pár kockát az utókornak a 20. századi olajfestésekről, ezeket retusálják, hogy a szemnek ne legyen zavaró, de alatta meghagyják a rétegeket „tanúfoltokként”.
2024. április 17., 12:012024. április 17., 12:01
2024. április 17., 14:302024. április 17., 14:30
Darvas-Kozma Józseffel, a csíkszeredai Szent Kereszt plébániatemplom címzetes esperesével és Mihály Ferenc szovátai restaurátorral beszélgettünk a restaurálás folyamatáról. Mint kiderült,
A cél az volt, hogy a 20. század során hat-nyolc rétegben olajfestékkel fehérre lefestett oltár barokk stílusát, színvilágát visszakapja.
A Megfeszített Krisztus mellett álló Szent János. Részlet az apostol arcán nyitott kutatóablakról, melyen látható az eredeti, festékréteg és a későbbi korokban felhordott, négy különböző átfestési réteg
Fotó: Mihály Ferenc
A restaurálás ezen része sikerrel zárult, ma már eredeti pompájában ékesíti a Szent Kereszt templomot, még a felső szoborrészekkel dolgoznak, de Mihály Ferenc szerint hamarosan elkészülnek.
Részlet az oromzati párkányról, feltárás közben, félbetisztított állapotban. Az átfestési rétegek eltávolítása után látható az eredeti rózsaszín és vöröses tónusú márványutánzatú festés, valamint aranyozott profil lakkréteg eltávolítása után láthatóvá válik az eredeti, élénk színű, márványt utánzó réteg
Fotó: Mihály Ferenc
A restaurálási folyamat során először egy feltárás történt, majd szerkezeteire bontották az oltárt, fertőtlenítették és egy minimális retusálást végeztek rajta. A restaurálás során helyenként hat, illetve nyolc rétegű átfestést távolítottak el, azonban hagytak rajta úgynevezett tanúfoltokat, ahol meghagyták az átfestést. Mint megtudtuk, az átfestések többnyire egyszínűek voltak:
Az oltár predellája feltárás közben
Fotó: Mihály Ferenc
Az eltávolítás mechanikusan, illetve vegyszeres megoldással történt, így jelenleg az eredeti, 1760 körül készült színvilág látható az oltáron, ami egy többszínű márványutánzat, továbbá ezüstözött és aranyozott részek is fellelhetők rajta. Az ezüst részeket többnyire színes lazúrokkal látták el, ezek láthatók a zöld, kék és vörös tükrökön.
A szakemberek szerint kérdés lehet, hogy miért festették le a 20. század során a színpompában úszó oltárt, de a válasz egyszerűen az, hogy a fehér lett általánosságban az oltárok jellemző színe, így a régi stílusok jegyeit lefedve rendre lemázolták vastag olajfestékkel azokat.
Részlet az oltár predellájáról a feltárás folyamatában
Fotó: Mihály Ferenc
Az oltár környezete egyébként jól illeszkedik abba az oltárcsoportba, amit Gelencétől Gyergyóig a 18. század közepe táján igényesebb asztalosok és szobrászok díszítettek, tehát
Darvas-Kozma József kihangsúlyozta, hogy a Millenniumi templom építésének befejezését követően átkerült a fókusz Csíkszereda második legrégebbi épületére, a Szent Kereszt templomra. Akkor a tetőszerkezetet kellett kijavítani, ezt követte a belső tér renoválása, a külső rész javítása, majd az oltár eredetijének feltárása.
Oszlopfejezet, feltárás, restaurálás után. A teljes felületen az eredeti barokk aranyozás látható
Fotó: Mihály Ferenc
A Szent Kereszt templom renoválása az oltár restaurálását követően a szószék felújításával fog folytatódni.
Fotó: Borbély Fanni
Az oltárszerkezet a restaurálás után
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
szóljon hozzá!