Visszakapta eredeti barokk stílusát a csíkszeredai Szent Kereszt plébániatemplom oltára, azonban hagytak rajta pár kockát az utókornak a 20. századi olajfestésekről, ezeket retusálják, hogy a szemnek ne legyen zavaró, de alatta meghagyják a rétegeket „tanúfoltokként”.
2024. április 17., 12:012024. április 17., 12:01
2024. április 17., 14:302024. április 17., 14:30
A csíkszeredai Szent-Kereszt plébániatemplom főoltára a restaurálás előtt
Fotó: Mihály Ferenc
Visszakapta eredeti barokk stílusát a csíkszeredai Szent Kereszt plébániatemplom oltára, azonban hagytak rajta pár kockát az utókornak a 20. századi olajfestésekről, ezeket retusálják, hogy a szemnek ne legyen zavaró, de alatta meghagyják a rétegeket „tanúfoltokként”.
2024. április 17., 12:012024. április 17., 12:01
2024. április 17., 14:302024. április 17., 14:30
Darvas-Kozma Józseffel, a csíkszeredai Szent Kereszt plébániatemplom címzetes esperesével és Mihály Ferenc szovátai restaurátorral beszélgettünk a restaurálás folyamatáról. Mint kiderült,
A cél az volt, hogy a 20. század során hat-nyolc rétegben olajfestékkel fehérre lefestett oltár barokk stílusát, színvilágát visszakapja.
A Megfeszített Krisztus mellett álló Szent János. Részlet az apostol arcán nyitott kutatóablakról, melyen látható az eredeti, festékréteg és a későbbi korokban felhordott, négy különböző átfestési réteg
Fotó: Mihály Ferenc
A restaurálás ezen része sikerrel zárult, ma már eredeti pompájában ékesíti a Szent Kereszt templomot, még a felső szoborrészekkel dolgoznak, de Mihály Ferenc szerint hamarosan elkészülnek.
Részlet az oromzati párkányról, feltárás közben, félbetisztított állapotban. Az átfestési rétegek eltávolítása után látható az eredeti rózsaszín és vöröses tónusú márványutánzatú festés, valamint aranyozott profil lakkréteg eltávolítása után láthatóvá válik az eredeti, élénk színű, márványt utánzó réteg
Fotó: Mihály Ferenc
A restaurálási folyamat során először egy feltárás történt, majd szerkezeteire bontották az oltárt, fertőtlenítették és egy minimális retusálást végeztek rajta. A restaurálás során helyenként hat, illetve nyolc rétegű átfestést távolítottak el, azonban hagytak rajta úgynevezett tanúfoltokat, ahol meghagyták az átfestést. Mint megtudtuk, az átfestések többnyire egyszínűek voltak:
Az oltár predellája feltárás közben
Fotó: Mihály Ferenc
Az eltávolítás mechanikusan, illetve vegyszeres megoldással történt, így jelenleg az eredeti, 1760 körül készült színvilág látható az oltáron, ami egy többszínű márványutánzat, továbbá ezüstözött és aranyozott részek is fellelhetők rajta. Az ezüst részeket többnyire színes lazúrokkal látták el, ezek láthatók a zöld, kék és vörös tükrökön.
A szakemberek szerint kérdés lehet, hogy miért festették le a 20. század során a színpompában úszó oltárt, de a válasz egyszerűen az, hogy a fehér lett általánosságban az oltárok jellemző színe, így a régi stílusok jegyeit lefedve rendre lemázolták vastag olajfestékkel azokat.
Részlet az oltár predellájáról a feltárás folyamatában
Fotó: Mihály Ferenc
Az oltár környezete egyébként jól illeszkedik abba az oltárcsoportba, amit Gelencétől Gyergyóig a 18. század közepe táján igényesebb asztalosok és szobrászok díszítettek, tehát
Darvas-Kozma József kihangsúlyozta, hogy a Millenniumi templom építésének befejezését követően átkerült a fókusz Csíkszereda második legrégebbi épületére, a Szent Kereszt templomra. Akkor a tetőszerkezetet kellett kijavítani, ezt követte a belső tér renoválása, a külső rész javítása, majd az oltár eredetijének feltárása.
Oszlopfejezet, feltárás, restaurálás után. A teljes felületen az eredeti barokk aranyozás látható
Fotó: Mihály Ferenc
A Szent Kereszt templom renoválása az oltár restaurálását követően a szószék felújításával fog folytatódni.
Fotó: Borbély Fanni
Az oltárszerkezet a restaurálás után
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Magyar és román paleontológusok példa nélküli koncentrációjú leletet találtak a Hátszegi-medence nyugati felében, a lelőhelyen négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradványt fedeztek fel.
Másfél év alatt megépült a szerdán délután felavatott, hetven gyerek befogadására alkalmas bölcsőde Székelyszentléleken. Az átadáson elhangzott: bíznak benne, hogy legkésőbb a következő tanévtől már fogadhatják ott a kicsiket.
A 2022-ben közberuházásokra felvett 100 millió lejes kölcsönét újabb 10 millió lejjel növelte meg a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, mert mindent egyszerre szeretnének elvégezni: az iskolák nagy többsége teljes átalakuláson esik át.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a fizetések csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu PSD-elnök.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság (EB) teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különnyugdíjakkal kapcsolatos PNRR-mérföldkövet, ha a kormány csak a tervezetet tudja felmutatni a november 28-i határidőig.
A közigazgatási reformról szóló, még kidolgozás alatt álló törvénytervezet a központi közigazgatás esetében a személyi kiadások 10 százalékos csökkentését írja elő – erősítette meg szerdán Cseke Attila.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Ismét emelkedni fog a vonatjegyek ára decemberben, négy hónappal a legutóbbi, nyáron bevezetett áremelés után. Az újabb áremelést az inflációval indokolják, és csaknem 10 százalékos lesz.
A Román Rendőrség szerdán országos akciókat hajt végre az ember- és gyermekkereskedelemre, gyermekpornográfiára, kábítószer-kereskedelemre és informatikai bűnözésre szakosodott szervezett bűnözői csoportok felszámolása érdekében.
szóljon hozzá!