Visszakapta eredeti barokk stílusát a csíkszeredai Szent Kereszt plébániatemplom oltára, azonban hagytak rajta pár kockát az utókornak a 20. századi olajfestésekről, ezeket retusálják, hogy a szemnek ne legyen zavaró, de alatta meghagyják a rétegeket „tanúfoltokként”.
2024. április 17., 12:012024. április 17., 12:01
2024. április 17., 14:302024. április 17., 14:30
A csíkszeredai Szent-Kereszt plébániatemplom főoltára a restaurálás előtt
Fotó: Mihály Ferenc
Visszakapta eredeti barokk stílusát a csíkszeredai Szent Kereszt plébániatemplom oltára, azonban hagytak rajta pár kockát az utókornak a 20. századi olajfestésekről, ezeket retusálják, hogy a szemnek ne legyen zavaró, de alatta meghagyják a rétegeket „tanúfoltokként”.
2024. április 17., 12:012024. április 17., 12:01
2024. április 17., 14:302024. április 17., 14:30
Darvas-Kozma Józseffel, a csíkszeredai Szent Kereszt plébániatemplom címzetes esperesével és Mihály Ferenc szovátai restaurátorral beszélgettünk a restaurálás folyamatáról. Mint kiderült,
A cél az volt, hogy a 20. század során hat-nyolc rétegben olajfestékkel fehérre lefestett oltár barokk stílusát, színvilágát visszakapja.
A Megfeszített Krisztus mellett álló Szent János. Részlet az apostol arcán nyitott kutatóablakról, melyen látható az eredeti, festékréteg és a későbbi korokban felhordott, négy különböző átfestési réteg
Fotó: Mihály Ferenc
A restaurálás ezen része sikerrel zárult, ma már eredeti pompájában ékesíti a Szent Kereszt templomot, még a felső szoborrészekkel dolgoznak, de Mihály Ferenc szerint hamarosan elkészülnek.
Részlet az oromzati párkányról, feltárás közben, félbetisztított állapotban. Az átfestési rétegek eltávolítása után látható az eredeti rózsaszín és vöröses tónusú márványutánzatú festés, valamint aranyozott profil lakkréteg eltávolítása után láthatóvá válik az eredeti, élénk színű, márványt utánzó réteg
Fotó: Mihály Ferenc
A restaurálási folyamat során először egy feltárás történt, majd szerkezeteire bontották az oltárt, fertőtlenítették és egy minimális retusálást végeztek rajta. A restaurálás során helyenként hat, illetve nyolc rétegű átfestést távolítottak el, azonban hagytak rajta úgynevezett tanúfoltokat, ahol meghagyták az átfestést. Mint megtudtuk, az átfestések többnyire egyszínűek voltak:
Az oltár predellája feltárás közben
Fotó: Mihály Ferenc
Az eltávolítás mechanikusan, illetve vegyszeres megoldással történt, így jelenleg az eredeti, 1760 körül készült színvilág látható az oltáron, ami egy többszínű márványutánzat, továbbá ezüstözött és aranyozott részek is fellelhetők rajta. Az ezüst részeket többnyire színes lazúrokkal látták el, ezek láthatók a zöld, kék és vörös tükrökön.
A szakemberek szerint kérdés lehet, hogy miért festették le a 20. század során a színpompában úszó oltárt, de a válasz egyszerűen az, hogy a fehér lett általánosságban az oltárok jellemző színe, így a régi stílusok jegyeit lefedve rendre lemázolták vastag olajfestékkel azokat.
Részlet az oltár predellájáról a feltárás folyamatában
Fotó: Mihály Ferenc
Az oltár környezete egyébként jól illeszkedik abba az oltárcsoportba, amit Gelencétől Gyergyóig a 18. század közepe táján igényesebb asztalosok és szobrászok díszítettek, tehát
Darvas-Kozma József kihangsúlyozta, hogy a Millenniumi templom építésének befejezését követően átkerült a fókusz Csíkszereda második legrégebbi épületére, a Szent Kereszt templomra. Akkor a tetőszerkezetet kellett kijavítani, ezt követte a belső tér renoválása, a külső rész javítása, majd az oltár eredetijének feltárása.
Oszlopfejezet, feltárás, restaurálás után. A teljes felületen az eredeti barokk aranyozás látható
Fotó: Mihály Ferenc
A Szent Kereszt templom renoválása az oltár restaurálását követően a szószék felújításával fog folytatódni.
Fotó: Borbély Fanni
Az oltárszerkezet a restaurálás után
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
szóljon hozzá!