Ez a tekintetben is problémát jelent, hogy ezek a települések a Bákó megyével határos térségben vannak, ahol már haláleseteket is okozott a koronavírus delta variánsa, így ha az említett településeken megnő a fertőzések száma, az szigorú karanténozást fog maga után vonni, mert az átoltottsági arány nagyon alacsony ezekben a községekben. A CNCAV által közölt adatok szerint Gyimesközéplokon a lakosság 4,82 százaléka van beoltva, Kászonaltízen ez a ráta 5,75 százalékos, Gyimesfelsőlokon pedig 6,27.

Lehetséges okok

A nagy különbségek, illetve egyes településeken az alacsony átoltottsági arány oka kezdetben az volt, hogy a vidéki lakosság nehezebben jutott hozzá az oltáshoz, lévén, hogy az oltóközpontok többnyire városokon működtek.

De ez sem érvényes minden településre, ugyanis például Csíkszentgyörgyön – ahol szintén rossz, 7,36 százalékos az átoltottsági arány – a polgármesteri hivatal aktívan részt vett a helyszíni oltás megszervezésében és népszerűsítésében – tette hozzá. Volt olyan község, például Csíkszentdomokos, ahol 120-an jelentkeztek és oltatták be magukat egy nap alatt, de olyan is, ahol senki sem ment el a helyszíni oltásra – számolt be az elmúlt napok tapasztalatairól a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.

– hangsúlyozta Tar Gyöngyi. Az említett tényezők tekintetében pedig Hargita megye, főként a vidék sajnos nem áll túl jól, ráadásul ott a lakosság is hiszékenyebb, így fogékonyabb is az oltásellenes nézetekre – tette hozzá.

Maros és Kovászna megyei arányok

Az oltáskampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) legfrissebb adatai szerint Maros megyében Marosvásárhelyen a legmagasabb, 34,56 százalékos az átoltottsági arány, a megyeközponttól alig lemaradva pedig Bala község áll a második helyen 33,59 százalékkal. Egy települést listáznak még, ahol a ráta eléri a 30 százalékot, az pedig Koronka község (30,89%). Az átoltottsági arány Csatófalva (4,88%), Apold (5,93%) és Nyárádmagyarós (5,94%) községekben a legalacsonyabb.